Lehet, hogy GMO-val eteted a kutyádat? – 1. rész
„Genetikailag módosított élőlény, (angolul Genetically Modified Organisms vagy röviden GMO) olyan élőlény, amelynek genomját (génállományát) molekuláris genetikai eljárásokkal módosították. E technológiákat rendszerint rekombináns DNS technológiának nevezik, közös jellemzőjük, hogy ismert bázissorrendű DNS szakaszokkal egészítik ki a genomot, nem véletlenszerűen tördelt, ismeretlen bázissorrendű DNS szakaszokat juttatnak az élőlény örökítőanyagába, ahogy az a régebbi nemesítési módszerek során történik. A transzgenikus élőlények esetében ugyanabból, vagy más fajból származó géneket ültetnek be ta GMO-ba” /Wikipedia/
A definíciót figyelmesen végigolvasva látható, hogy a GMO létrehozása során egy adott élőlény genomját (génállományát) változtatják meg. Ennek során más élőlények DNS-ének szekvenciáit használják fel, hogy az eredeti élőlényben addig fel nem lelhető tulajdonságokkal egészítsék ki. Például, hogy növeljék a növények ellenálló képességét bizonyos baktériumokkal szemben, vagy olyan tulajdonságokkal gazdagítsák, amelyek növelik a hasznos tápanyag-tartalmát.
Ez utóbbira példa az úgynevezett arany rizs (Oryza sativa), amely béta-karotint termel, amelyből az emberi szervezet A-vitamint tud termelni. A Föld lakosságának jelentős hányada szenved az alultápláltság és a nem megfelelő táplálkozás okozta A-vitamin-hiánnyal összefüggő betegségektől. Az ő egészségügyi helyzetüket hivatott megoldani az A-vitaminnal „dúsított” rizsfajta.
Mi ezzel a probléma? Első ránézésre semmi. Évente közel félmillió (főként a fejlődő országokban élő) gyermek vakul meg A-vitamin-hiány következtében. Miért nem engedélyezik akkor a világon sehol sem az arany rizs termelését?
Számos tudós és környezetvédő vív évtizedek óta harcot a GMO ellen. Ennek oka részben az, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő vizsgálatok, amelyek alátámasztanák a GMO-k alkalmazásának hosszú- vagy rövidtávú, egészségügyi vagy környezeti hatásait. Egyes vélemények szerint azért van szükség a GMO vetőmagokra, hogy azokkal nagyobb terméshozamot érhessenek el, és így a Föld egyre növekvő népességének ne kelljen majd éhezni. Bár a Big Agra cégek évtizedek óta munkálkodnak ezen, számottevő változást nem sikerült elérniük, GMO ide vagy oda. Ezért felmerül a kérdés hogy nem csak a haszon maximalizálása a cél, és a magasztos üzenet csak PR?
A GMO fejlesztéssel és kutatással foglalkozó cégek egy része a világ vetőmag-ellátásáért felel. Ők azok, akik a totális gyomirtókat is fejlesztik, amelyekkel a gazdák minden kártevőt kiirthatnak az általuk forgalmazott vetemény környékéről. Ezzel a teljes irtással a talajban lakó baktériumokat, amelyek a talaj tápanyag-egyensúlyáért felelnek, szintén pusztulásra ítélik. Ezzel felborul a talaj egyensúlya, amelyen később semmi nem terem meg. A rovarok, a beporzók szintén elpusztulnak, amely ökológiai katasztrófához vezethet. Ezek a totális peszticidek azonban egy idő után elavulnak, mivel kifejlődnek olyan kártevők, amelyek ellenállnak még a leggyilkosabb permetszernek is.
Talán úgy tűnhet, hogy ezek a környezetvédelmi szempontok nincsenek közvetlen hatással a mi és a kutyáink életére.
A mai világban azonban fontos, hogy mindannyian a lehető legtöbbet megtegyünk a környezetünk, mint egész, élő rendszer védelméért. Fontos a nejlonzacskó és szívószálak kivonása, de még fontosabb, hogy egy olyan tudatosságot sajátítsunk el, amely a „minden mindennel összefügg” jegyében vizsgálja a fogyasztói és életvezetési döntéseinket.
