A dögevők kevés gyerkőc kedvenc állatainak listáját vezetik. Sőt, még felnőttként is él bennünk egyfajta ellenérzés ezek iránt az állatok iránt. Sokak szemében ijesztő, furcsa állatok: a hiénák kuncogása rémisztő, a varjak „gyülekezete” baljós, a keselyűk kopasz nyaka pedig taszító. Pedig ezek az élőlények a természet takarítói: nélkülük a világ halott állatok maradványaiban úszna. Ráadásul, úgy tűnik, hogy a dögevők a takarító szerepen kívül közegészségügyi védelmi szerepet is ellátnak.

Egy nemrégiben publikált tanulmány szerint a világ közel 1 400 ismert gerinces dögevő-fajának 36 százaléka veszélyeztetett, vagy populációjuk csökkenőben van.

A nagy dögevők nélkülözhetetlenek a természet „köztisztaságának” fenntartásában. Amerikában és Európában a dögevők takarítják el a tetemek mintegy 75%-át. Csak a keselyűk évente 1,5 millió tonna tetemet „takarítanak el”.  Az etiópiai foltos hiénák évente 200 tonna állati hulladékot takarítanak el, megelőzve így a lépfene és a szarvasmarha-tuberkulózis átterjedését emberekre és haszonállatokra.

A kutatók összesen 1 376 gerinces dögevő faj jelentéseit vizsgálták, és megnézték, milyen a populációjuk helyzete a Vörös Lista (az ENSZ ezen a listán szerepelteti az állatfajok populációinak méretét) szerint. A dögevők között nem csak a klasszikus fajok, mint a varjak, kóbor kutyák vagy keselyűk szerepelnek: sok növényevő, például bölények, papagájhalak vagy mókusok is fogyasztanak alkalmasint döghúst. A vizsgált fajok csupán 1 százaléka „valódi” dögevő, a többi faj nem kizárólag tetemekkel táplálkozik.

Az eredmények szerint a valódi dögevő fajok különösen veszélyeztetettek. A 17 ilyen faj fele „sebezhető” vagy „kritikusan veszélyeztetett” besorolást kapott. A fő kockázatot az emberi tevékenységek jelentik, például a mérgezés vagy a vadállat-kereskedelem.

A kisebb, fakultatív dögevők ezzel szemben jól boldogulnak az emberi környezetben, de nem tudják teljesen pótolni a nagy dögevők hiányát. Ha a nagy dögevők eltűnnek, nő a kórokozókkal fertőzött kisebb állatok száma. Indiában például a keselyűpopuláció összeomlása után megnőtt a kóbor kutyák száma. Ennek eredményeképpen 1992 és 2006 között, becslések szerint, 39 millió kutyaharapás és 48 000 veszett kutya okozta haláleset következett be.

A kutatók szerint a nagy dögevők védelme nemcsak a természet, hanem az emberi egészség szempontjából is fontos. Lehet, hogy nem a legszimpatikusabb állatok a világon, de a köszönettel tartozunk nekik: nélkülük sokkal több betegség és kórokozó veszélyeztetné az emberiséget. A fenti példából is látszik, hogy minden állatnak megvan a szerepe az adott ökoszisztémában. Ha egy építőkocka kiesik a rendszerből, az teljes összeomláshoz vagy beláthatatlan károkhoz vezet.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.sciencenews.org/article/fewer-scavengers-more-zoonotic-disease; Kép: karen Alchin: https://www.pexels.com/photo/close-up-photography-of-brown-vulture-797670/

The post Összefüggés lehet a dögevők eltűnése és a zoonózisok terjedése között? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Az állatokról emberekre terjedő betegségeket zoonózisnak nevezzük. Ilyen betegségek lehetnek például a veszettség, szalmonella, orsógiliszta és a galandféreg fertőzés. A veszettség mindenki számára ismert, egy rendkívül agresszív és súlyos megbetegedést okozó vírus. A veszettség terjedésének megelőzése egyrészt az állattartók másrészt a felelős kormányzati szerv kezében van. A kutyák évenkénti veszettség elleni oltása kötelező, a macskáké pedig ajánlott. A vadállatok veszettség elleni vakcinázása is rendkívül fontos, ezt évente, repülőről leszórt vagy kihelyezett vakcinákkal végzik, melyeket az állatok elfogyasztanak. Kutyaharapás esetén az elsődleges amit ellenőrizni kell, hogy a kutya veszettség elleni oltása rendben van-e.

Megelőzés és óvintézkedések

Egyéb zoonózisok kockázatának minimalizálására több lépést is megtehetünk. Elsőként, a rendszeres állatorvosi ellenőrzések és a kötelező oltások biztosítása elengedhetetlen. Az egészséges állat jóval kisebb eséllyel hordoz kórokozókat, amelyek ránk terjedhetnek. Fontos, hogy kerüljük az állat ürülékével való közvetlen érintkezést. Az ürülék eltakarításakor használjunk kesztyűt vagy kutyakaki zacskót, és azonnal dobjuk ki, hogy elkerüljük a kórokozók terjedését. Ajánlott távolságot tartani az idegen kutyáktól, még akkor is, ha egészségesnek és barátságosnak tűnnek. Az állatok gyakran hordoznak láthatatlan parazitákat vagy kórokozókat, amelyek könnyen átvihetők ránk.

Az emberek által kutyáiktól leggyakrabban elkapott betegségek közül a toxocarosis számít az egyik legelterjedtebbnek. Ez egy parazita okozta fertőzés, melyet a Toxocara canis  (kutya fonálféreg) nevű orsógiliszta lárvái okoznak. A kutyák, különösen a kölykök, gyakran hordozzák ezt a parazitát, amely az állatok ürülékén keresztül terjed az emberekre.A Toxocara canis lárvák az emberi szervezetben vándorolhatnak, és különböző egészségügyi problémákat okozhatnak, beleértve a lázat, köhögést, tüdő- és májproblémákat, valamint látási zavarokat, amennyiben a lárvák a szemet is érintik. Ezért rendkívül fontos az állatok rendszeres féregtelenítése, mellyel kiküszöbölhető a zoonózis veszélye.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

The post Betegségek, melyeket elkaphatunk kutyáinktól appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Definíció: „Zoonózis: olyan fertőző betegségek, amelyek állatról emberre képesek átterjedni (illetve emberről állatra: ez utóbbit fordított zoonózisnak is nevezik). Több súlyos betegség tartozik ide. A klímaváltozás következtében a betegségek kórokozóit hordozó állatok (vektor) közül soknak a tenyészhelye megváltozott. Eredetileg görög összetett szó: zoon jelentése állat, noszosz betegséget jelent.” (Wikipedia)

„A világ eddig ismeretlen kihívásokkal néz szembe. Amikor ezt írom, a COVID-19 koronavírus már világszerte több mint 3 millió embert fertőzött meg, és 218 286 halálos áldozatot követelt (2020. április 29.). Sokan önkéntes karanténba vonultak, távolságot tartanak a többiektől és a minimálisra szorítják vissza az érintkezéseik számát. A vállalkozások egy része bezárt, míg mások otthoni munkavégzéssel oldják meg a teendőket. Sokakat átmenetileg szabadságoltak, mások elveszítették az állásukat. A gazdasági következmények katasztrofálisak.

Követjük a híreket, és imádkozunk, hogy a halálozási ráta csökkenni kezdjen és mielőbb vége legyen a karanténnak. Kínában, ahonnan a COVID-19 koronavírus elterjedt, ez már meg is történt, a kínai kormány következetes intézkedéseinek köszönhetően. Remélhetőleg, hamarosan rendelkezésünkre áll majd a vakcina is, és az élet visszatérhet a normál kerékvágásba. Viszont soha nem szabad elfelejtenünk, hogy min mentünk keresztül és meg kell tennünk a szükséges lépéseket, hogy a jövőben elkerülhessünk egy hasonló világjárványt.

Tragikus, hogy a zoonózis kutatásokkal (állatokról emberre terjedő betegségek, mint a COVID-19 is) foglalkozó kutatók már régóta megjósolták egy hasonló világjárvány lehetőségét. Szinte biztos, hogy a mostani világjárvány is így kezdődött, a vuhani halpiacon, ahol csirke és hal mellett, szárazföldi vadállatok húsát is árusították emberi fogyasztásra.

A zoonózis betegségek terjedése a piacokon

A piacokon a vadállatokat jellemzően kis ketrecekben, összezsúfolva tartják, és gyakorta a helyszínen vágják le őket. Így az emberek – az árusok és a vevők is – érintkezhetnek ezeknek az állatoknak, például cibetmacska, tobzoska, denevér, nyestkutya, kígyók, stb. az ürülékével, vizeletével, vérével és egyéb testnedveivel.

A SARS, amely szintén zoonózis, szintén egy vadállatpiacon, a kínai Guangdongban ütötte fel a fejét.

A legtöbb kínai piac sokban hasonlít az európai és amerikai termelői piacokhoz. Világszerte rengeteg frissáru piac van, ahol zöldséget, gyümölcsöt és gyakorta háziállatok húsát vásárolhatjuk meg kedvező áron. És természetes, hogy sokan a szupermarketek helyett, inkább ott vásárolnak.

Nem Kína az egyetlen hely, ahol ideális körülmények adódtak, hogy a kórokozók átlépjenek egyik fajról a másikra. Több ázsiai országban vannak ilyen piacok. Vagy említhetnénk az afrikai bozóthús-piacokat, ahol a vadállatokat élve és húsként is értékesítik. Az emberi HIV/AIDS betegséget a bozóthús-kereskedelem miatt a csimpánzokról emberre átterjedt kórokozónak köszönhetjük. Az ebola szintén állatokról terjedt át a főemlősökre és az emberre.

 A vadállatok illegális kereskedelme és a betegségek terjedése

A vadállatok és azok testrészeinek világszerte elterjedt illegális kereskedelme szintén aggodalomra ad okot. Sajnos egy kivételesen jövedelmező, sokmilliárdos üzletről beszélünk, amelyet gyakran bűnszövetkezetek űznek. Nem csak kegyetlenség, és bizonyosan a fajok kipusztulásának egyik fő oka, de a zoonózisok terjedéséhez is hozzájárul. Ahogy a vadállatok, vagy egyes részeik, illegálisan átlépik az országhatárokat, úgy mennek velük a vírusok is.

A majmok és főemlősök, madarak és hüllők, illetve egyéb vadállatok hobbiállatként tartása szintén aggasztó. Egy harapás vagy  karmolás súlyos következményekkel járhat.

Amint zoonózisként azonosították a COVID-19-et, a kínai hatóságok betiltották a vadállatok húsának értékesítését és fogyasztását, bezárták a vuhani piacot és megtiltották a vadállatok húsért történő tenyésztését.

Több ezer olyan „vállalkozás” üzemel azonban Ázsia-szerte, ahol a vadállatokat továbbra is húsukért nevelik. Bizonyos vidéki közösségekben ez egyfajta megélhetésnek számít. Amíg nem biztosítanak más megélhetést ezeknek az embereknek, és azoknak, akik a vadvilág kizsákmányolására kényszerülnek, hogy megkeressék a napi betevőt, addig a kormányok tiltó rendeletei csak illegalitásba űzik ezeket a tevékenységeket. Így a szabályok betartása talán még reménytelenebb lesz.

Mindenesetre, a vadállatok kereskedelme, tenyésztése és fogyasztása ellen szóló rendeleteket állandósítani kell, és az egész társadalom érdekében szigorúan be is kell őket tartatni. Szerencsére, egy felmérésben a megkérdezett kínai és ázsiai állampolgárok nagy része egyetértett abban, hogy a vadállatokat nem szabadna húsukért, gyógyászati célra és a szőrméjükért kizsákmányolni.

A nagyüzemi állattartás és a betegségek

Nem csak a vadállatoktól eredeztethető zoonózis. A nagyüzemi állattartási körülmények, ahol rengeteg állat él összezsúfolva, szintén kedvez a vírusok emberre történő átvitelének. A madárinfluenza és sertéspestis néven ismert betegségek a baromfi- és sertésüzemekből terjedtek el. A háziállatok és értelmes lények, akik éreznek félelmet és fájdalmat. A MERS-járvány feltételezhetően a Közel-Keletről indult, ahol valószínűleg fertőzött dromedárok nem megfelelően elkészített húsát vagy tejét fogyasztották.

Összefoglalás

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha a zoonózisok kialakulásának okát figyelmen kívül hagyjuk, akkor még a COVID-19-nél is sokkal súlyosabb fertőzésekkel kell majd szembenéznünk. Sokan úgy hiszik, hogy az ember és a természet kapcsolata fordulóponthoz ért. Meg kell állítanunk az erdőirtást és a természetes élőhelyek pusztítását szerte a világon.

El kell kezdenünk alkalmazni a környezetbarát technológiákat, és új megoldásokat kell találnunk a táplálékigényünk és az egészségünk biztosítása érdekében. Fel kell számolni a szegénységet, hogy ne kelljen senkinek sem a vadászatból és a vadállatok kizsákmányolásából, a természet pusztításából megélni. Segítenünk kell azokat a közösségeket, akiknek az élete és a megélhetése a környezet egészségén múlik, hogy megfelelő környezetvédelmi intézkedésekkel és gyakorlattal fejlődhessenek. Végül pedig, az agyunkat és a szívünket együtt kell használnunk, hogy az ösztönös tudásunkkal, a tudománnyal és a rendelkezésünkre álló innovatív technológiák segítségével bölcsebb döntéseket hozhassunk az emberek, az állatok és a közös környezetünk sorsáról.

Míg érthető módon elsődleges szempont, hogy a COVID-19-et ellenőrzés alá vonják, nem feledkezhetünk meg a másik válságról, melynek hosszú távú katasztrofális hatásai ellehetetleníthetik a jövő generációkat. A klímaváltozás elleni küzdelem egyre erőteljesebb. Az ipar szereplőinek és a kormányoknak érezniük kell a nyomást, hogy csökkentség az üvegházhatású gázok kibocsátását, védjék az erdőket és megtisztítsák a tengereket.

A koronavírus-világjárvány hatására a világ számos országában az ipar leállásra kényszerült. Ennek következtében, sokan életükben először lélegezhettek be tiszta levegőt és láthatták meg az éjszakai égbolton ragyogó csillagokat.

Remélem, hogy a vállalatok és a kormányok megértik, hogy milyennek kellene lennie a világnak, és azt is, hogy a természet semmibevétele vezetett minket a mostani világjárványhoz. Bízom benne, hogy ezt a tapasztalatot arra használják fel, hogy tiszta, megújuló energiaforrásokat fejlesztenek, felszámolják a szegénységet és olyan megélhetést biztosítanak az embereknek, amely nem jár a természet és az állatok kihasználásával.

Értsük meg, hogy részei vagyunk a természetnek. Az ételünk, a vizünk és a tiszta levegőnk múlik ezen. Ismerjük fel, hogy az emberek, az állatok és a környezet egy nagy egész része. Mutassunk tiszteletet egymás iránt, a többi érző, értelmes állat és az Anyatermészet iránt. A mi és az ő gyermekeik jóléte érdekében, és azért, hogy a Föld, az otthonunk, visszanyerhesse az egészségét.”

Forrás: Dr. Jane Goodall – A Jane Goodall Intézet alapítója, az ENSZ Béke nagykövete, janegodall.com.au. Képek: pexels.

The post Dr. Jane Goodall gondolatai a COVID-19 és a zoonózis kapcsán appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Világszerte egyre nő az igazolt koronavírus fertőzések száma. Kínában már a 17 000-et is meghaladta a betegek száma, míg az érintett tartományokból utazóknak köszönhetően már 26-ra emelkedett az igazolt fertőzéseket jelentő országok száma.

A hivatalos források szerint világjárványtól még nem kell tartanunk, de egyre több ország rendelt el valamilyen fokú készültséget, vagy vezetett be óvintézkedéseket a vírus megállítása érdekében.

Miközben a világ a járványtól tart, a fertőzés gócpontjának számító tartományok, Vuhan és Hupej lakói a háziállataik miatt aggódhatnak. A 24.hu értesülései szerint ugyanis már vannak olyan települések, ahol felszólították a helyieket az állataik leölésére, míg máshol a kisállatok kijárási tilalmát rendelték el.

A mostani koronavírus törzsről egyelőre nem bizonyosodott be, hogy állatokra is veszélyes, illetve, hogy állatokról emberekre terjed, ennek ellenére figyelmeztették a kínai lakosságot, hogy figyeljék háziállataikat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyelőre nem minősítette globális fenyegetésnek az új vírust. A 2019-nCoV koronavírus lappangási ideje 14 nap, amely idő alatt negyedfokon is fertőz – azaz a vírusgazda emberről egy másik emberre, majd róla még egyre, és így tovább… 4 alkalommal tartja fent a fertőzőképességet. A számok tükrében, tehát, feltehetőleg egy második nagy megbetegedéshullám várható hamarosan. A vírus valószínűleg a huanani halpiacon ütötte fel a fejét, ahol nemcsak halat és tengeri herkentyűket, hanem élő egzotikus állatokat is árultak. A kutatók a vírus vizsgálata közben arra a feltételezésre jutottak, hogy a 2019-nCoV eredetileg denevérről került kígyóra, majd onnan emberre.

Az egészségügyi ajánlások szerint kedvenceink esetében is körültekintően kövessük a higiéniai szabályokat. Különösen sérült, kölyök, vagy legyengült immunrendszerű kutyánkra vigyázzunk. Ha tehetjük, velük ne utazzunk és ne közlekedjünk forgalmas, turisták által frekventált helyeken.

Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: 24.hu, Washington Post, Daily Mail, hemopet.org. Kép: pexels.

The post Kutyákat ölnek a koronavírus miatt Kínában? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.