Mégiscsak egészséges lehet néhány vegán kutyaétrend?

Bohata Krisztina — Tue, 18 Apr 2023 06:27:45 +0000

A mai állateledel piacon szinte minden életmódhoz, értékrendhez és árkategóriához találunk olyan termékeket, amelyeket a kutyatulajdonosok igényelnek. Beleértve a vegán formulákat is. A vegetáriánus kutya étrendet azonban a legtöbb állatorvos és kisállat dietetikus nem tartja megfelelő tápanyagforrásnak egy kutya számára. A kutya húsevő, ezért szüksége van állati fehérjére. Ez pedig csak húsból nyerhető ki. Az Illinois Egyetem új kutatása szerint azonban van olyan vegetáriánus étrend, amely egészséges a kutyák számára.

Emberi fogyasztásra alkalmas

Az Egyesült Államokban nemcsak a vegán étrend felé nőtt a kereslet. Egyre több gazdi keres olyan táplálékot kutyájának, mely emberi fogyasztásra is alkalmas. A kutatást ezért olyan élelmiszerrel végezték, mely a kutyák és emberek számára is fogyasztható. A vezető kutató Kelly Swanson, az Illinois Egyetem Mezőgazdasági, Fogyasztói és Környezetvédelmi Tudományok Karának Állattudományi Tanszékének professzora volt.

Swanson csapata két emberi fogyasztásra alkalmas vegán formulát tesztelt. Az egyik tartalmazott gabonát a másik nem. A vegán étrendek mellet pedig egy népszerű csirkés kutyatápot vizsgáltak. Három hétig tápláltak kutyákat a három különböző étrenddel, majd ellenőrizték a vérképüket, a széklet minőségét és a mikrobiomjukat, a bélflóra állapotát. Eredményeik a Journal of Animal Science-ben publikálták.

A vegán étrendek kisállat dietetikusok által összeállított teljes értékű ételekből készültek. Mint például a lencse, csicseriborsó, édesburgonya, sütőtök, alma, áfonya, borsó és sárgarépa. Mindkét vegán diéta és a csirkés alapú étrend is megfelelt az Amerikai Takarmány Ellenőrző Szervezet (AAFCO) által meghatározott „teljes értékű és kiegyensúlyozott” táplálkozási követelményeknek. Swanson úgy véli, hogy az állatoknak nem összetevőkre van szükségük, hanem tápanyagokra. Tehát ha az alapvető tápanyagokat megfelelő mennyiségben és arányban vegetáriánus étrenddel is be lehet juttatni, akkor az megfelelő tápanyag a kutyáknak.

Meglepő véreredmények

A három hetes felügyelt etetés után vért vettek a kutyáktól. Meglepve tapasztalták, hogy a vér metabolitok különböztek a vegán étrendet és a csirkés eledelt kapó kutyák között. Különösen a vértrigliceridek és a koleszterinszint volt jelentősen alacsonyabb a vegán kutyáknál. Swanson szerint ez a felfedezés kimondottan előnyös lehet az elhízott háziállatoknak, és segíthet a megfelelő testsúly fenntartásában. A kutyák székletében és mikrobiomjában is pozitív változásokat láttak a vegán étrenden lévő kutyáknál:

„A vegán diétával táplált kutyák bélflórájában néhány érdekes és előnyös változás történt, amelyek a diétában található rostok keverékére utalhatnak. A széklet szagáért felelős vegyületek is jelentős csökkenést mutattak. Összességében elmondható, hogy a vegán diétával táplált kutyák bélflórájban előnyös változások történtek… Kimutattuk, hogy ezek a vegán diéták megfelelő székletminőséget, magas tápanyag-emészthetőséget és pozitív változásokat eredményeznek bizonyos vér- és székletmetabolitokban. ” Kelly Swanson

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: sciencedaily

The post Mégiscsak egészséges lehet néhány vegán kutyaétrend? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A világ felhördül a kutyahús fogyasztás ellen – de vajon szalonnát, kisborjút ettek ma már?

Kutyabarát — Mon, 05 Mar 2018 23:00:00 +0000

Tömegével jelennek meg a világban a vegyes érzelmű cikkek a kutyahús fogyasztással kapcsolatban. Míg szinte mindenki átérzi a kutya húsfarmok felszámolásának szükségességét, addig egyre többen figyelmeztetnek: a többi intelligens, érző állat ugyanilyen húsfarmokon él, szenved majd meghal, hogy az asztalunkon végezzék – vajon értük is kiállnak ugyanezzel a vehemenciával?

Sokkal nagyobb a gond a keleti kutyahús evésnél

Természetesen minden jóérzésű kutyatulajdonost megráz a hír, hogy a világban egyes kultúráknak része a kutyák húsként való feldolgozása. A téli olimpia kapcsán ráadásul egyre nagyobb figyelem vetül a nyugaton nem megszokott magatartásra. Számtalan ember egyként küzd, hogy a húsfarmok bezárásáért kampányoljanak, de a harc egy másik, sokkal nagyobb problémára is ráirányítja a világ szemét.

Van, aki nyuszit tart házikedvencnek, van, aki malacot. Van, aki a lovakat tartja a legnagyobb becsben. Indiában marhahúst, az iszlám világban sertéshúst nem szokás fogyasztani. A Dél-amerikai országokban bevett szokás megenni a majmot vagy a hüllőket, ami utóbbi szintén gyakori szeretett házikedvenc a nyugati kultúrában. Másoknak a delfin vagy a cápahús veri ki a biztosítékot.

Számunkra egyértelmű, hogy a kutya nem emberi eledel, kultúránkban szinte szent állat lett – bár ennek sokszor ellentmond a megszámlálhatatlan állatkínzásos eset. Arra azonban annál inkább fel kellene hívni a figyelmünket, hogy minden állat, aki teljesen természetes módon a tányérunkra kerül nap, mint nap, ugyanúgy érző lény. Érez fájdalmat, félelmet, szenved az embertelen körülmények között, élete értelmetlen, majd kíméletlen vagy – ha szerencséje van – kíméletesebb módon, de leölik, és megesszük. A kutyát – velünk való kommunikációja miatt – sokkal könnyebb piedesztálra emelni, a többi állatot pedig észre sem venni.

Nem hiszed? Pedig „Egy könyörületes világ veled kezdődik.”

Fogadjuk örökbe a malacokat!

A szarkazmus kedvelői azonnal feltehetik a kérdést az olimpia kapcsán: a 2012-es londoni vagy a 2016-os riói olimpia alatt hallottunk hasonló történeteket, hogy az olimpikonok és az aktivisták a sertéstelepek bezárásáért harcoltak, és tömegével mentették a malacokat onnan? – A sertés köztudottan hiperintelligens állat, kutatások bizonyítják, hogy képes az érzelmei kifejezésére, képes játékokkal játszani, mindegyiküknek egyedi a személyisége, és képesek bizonyos feladatok megoldására is. Ugye így már nem is tűnnek olyan távolinak kedvenc négylábúinktól? Sőt, úgy sem, hogy egyre többen tartják házikedvencként őket.

Kiborító a kölyök kutya látványa a húspiacon? A kisborjak élete sem vidámabb a kutyák vagy a malacok sorsánál. Egy átfogó washington post-ban megjelent oknyomozó riport rántotta le a leplet a kegyetlen életre és halálra, amiről a borjak élete szól. Részleteket nem közlünk, egy mondatban összefoglalható az életük: lassú és hosszú lépésekben, rengeteg szenvedés után halnak meg.

És az addigi „életük”? Szintetikus szerekkel etetik őket, hogy húsuk puha maradjon. Olyan szűk dobozokban élik le rövid – 16 hetes életüket, amelyben megfordulni sem tudnak.

Fotó: rantingsfromavirtualsoapbox.wordpress.com

Kulturális elfogultság

Amikor megítélünk egy kultúrát, sose felejtsük el: a borjú hús vagy szilveszteri malac sült ugyanúgy mutat a bolt húspultjában, mint a koreai piacon árult kutyafej – és pontosan ugyanannyit szenvedett mindegyikőjük. A magyar nemzet lovas nemzet – de a lókolbász mégis ott virít a boltok kínálatában?

A keleti kultúrákban ugyanúgy megvan az a réteg, aki minden erejével küzd a kutya húsfarmok bezárása ellen, de addig is – mindenkinek otthon van elvégzendő feladata. Dél-Koreában 17 000 farm működik jelenleg. Ugyanebben az időben az Egyesült Államokban 69 000 sertés telep és 922 000 marha farm üzemel – itthon nálunk pedig csak a lakosság és a terület arányában kisebbek a számok.

Kutyabarátokként minden vágyunk azt látni, hogy egyszer megszűnik a világban a kutyahús fogyasztás. Állatbarátokként pedig ugyanezt kell kívánnunk az összes állat védelmében. Aki menti a kutyákat keletről a húspiacról vagy elítéli a kutyahús fogyasztást, az sokat segít a világ megváltoztatásában – de mindenekelőtt, ha a világért akarunk tenni, le kell vetkőznünk a kulturális elfogultságunkat és minden állatot egy mércével mérni.