tudományos kutatás - Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová

A kutyák segíthetnek megelőzni az ekcéma kialakulását kisgyermekeknél

Bujdosó-Szalay Adél — Mon, 16 Jun 2025 18:43:44 +0000

Sok kutyás gazdi számára különleges élmény látni, ahogy kedvenc négylábújuk és gyermekük között különleges kapcsolat alakul ki. Egy új, nagyszabású tudományos kutatás szerint azonban ez a kapcsolat nemcsak érzelmileg, hanem egészségügyileg is hasznos lehet: a kutyák jelenléte csökkentheti az ekcéma kialakulásának kockázatát az arra hajlamos gyerekeknél.

Kik és mit vizsgáltak?

A kutatást a University of Edinburgh, a University of Bristol, a London School of Hygiene & Tropical Medicine és a Helmholtz Munich kutatói végezték. A kutatás során több mint 25 000 fehér, európai származású egyén adatait elemezték, és 18 környezeti tényezőt vizsgáltak meg – a terhesség alatti, illetve a születést követő első évben –, hogy azok milyen hatással vannak az ekcémához kapcsolható genetikai variánsokra.

Az előzetes elemzés hét környezeti tényezőt emelt ki, amelyek összefüggést mutattak legalább egy ismert genetikai kockázati faktorral. Ezek a következők voltak:

kutya vagy macska jelenléte a háztartásban,
idősebb testvér,
szoptatás,
dohányzás,
antibiotikum-használat,
higiéniai szokások.

A kutatók ezután egy közel 255 000 főből álló mintán megismételték a vizsgálatot, és azt találták, hogy azoknál a gyerekeknél, akik hordozzák az IL-7R gén egyik variánsát – ami az immunrendszer működésével és gyulladásokkal függ össze –, sokkal kisebb eséllyel alakult ki ekcéma, ha kisgyermekkorukban kutyával éltek egy háztartásban.

A kutya, mint gyulladáscsökkentő faktor?

A laboratóriumi vizsgálatok során az is bebizonyosodott, hogy a kutyák által közvetített molekuláris jelek képesek csökkenteni a bőrgyulladást, ami alátámasztja a genetikai szinten megfigyelt védőhatást.

Az ekcéma (atópiás dermatitisz) egy krónikus bőrgyulladás, amely főként gyermekkorban gyakori: minden ötödik gyermeket érint. Tünetei közé tartozik a száraz, viszkető és gyulladt bőr, ami súlyosabb esetekben akár berepedhet és elfertőződhet. Bár kezelhető, jelenleg nem gyógyítható.

A mostani kutatás alapján úgy tűnik, hogy a kutyák közelsége a gyermek életének első évében segíthet csökkenteni a genetikai hajlam okozta ekcéma kialakulását.

Fontos korlátozások

A tanulmány kizárólag fehér, európai hátterű emberek adataira épült, így nem ismert, hogy más etnikumokra, illetve bőrtípusokra mennyire általánosíthatók az eredmények. Emellett nem vizsgálták, hogy a már meglévő ekcémás gyerekeknél milyen hatással van a kutya jelenléte – tehát elképzelhető, hogy náluk a kutya akár ronthatja is a tüneteket.

A korábbi kutatások is ezt támasztják alá

Ez nem az első kutatás, amely állatok és a gyerekek immunrendszerének kapcsolatát vizsgálja. Korábbi tanulmányok szerint:

A kutyák és haszonállatok jelenléte az első évben csökkentheti az asztma kockázatát.
Az amish közösségek gyerekei ritkábban allergiásak, ami az állatokkal való szoros együttélésnek tulajdonítható.
Az alpesi farmokon felnőtt gyerekeknél kevesebb az asztma, szénanátha és ekcéma.
Egy tanulmány kimutatta, hogy minél több háziállattal él együtt egy kisgyermek az első évben, annál kisebb az esélye az allergiás megbetegedések kialakulásának – ezt nevezik „mini farm” hatásnak.

Mi állhat a védőhatás mögött?

A kutatók több elméletet is megfogalmaztak:

A kutyákkal való korai bakteriális kontaktus segíthet az immunrendszer egészséges fejlődésében.
A kutyák szőrében és tappancsain lévő mikrobák a gazdik szervezetébe kerülve bejuthatnak a bélrendszerbe – ahol az immunsejtek nagy része található.
Egyesek szerint az emberi immunrendszer annyira hozzászokott a háziállatokhoz, hogy ez a megszokottság is pozitív hatással van az immunműködésre.

A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a kutyák jelenléte nemcsak érzelmi és pszichés, hanem konkrét biológiai védelmet is jelenthet a gyerekek számára. A kutyák, akik már így is családtagként élnek velünk, most úgy tűnik, még immunológiai szövetségeseink is lehetnek.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.co.uk/news/dogs-eczema-risk-kids-study?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DKucR3UR-g_ Kép: cottonbro studio: https://www.pexels.com/photo/a-child-petting-his-brown-dog-7085920/

The post A kutyák segíthetnek megelőzni az ekcéma kialakulását kisgyermekeknél appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Miért csillognak egyes macskák? A tudósok megtalálták a választ

Bujdosó-Szalay Adél — Mon, 21 Apr 2025 07:17:33 +0000

Lehet, hogy elsőre úgy hangzik, mint valami mese, de tényleg léteznek olyan macskák, amik csillognak. Nem képletesen, hanem szó szerint – mintha apró csillámréteg borítaná őket. A jelenség oka az úgynevezett glitter (vagyis csillám) gén, és leggyakrabban a bengáli macskák között fordul elő. A kutatók már régóta próbálják megfejteni, mi állhat a különös ragyogás hátterében – és most végre rájöttek!

A csillogás titka: at Fgfr2, azaz glitter gén

Egy friss kutatásban a tudósok 3 000 bengáli macska DNS-ét elemezték, és felfedezték, hogy a Fgfr2 nevű gén módosulása okozza, hogy egyes egyedek csillognak. Ami különösen érdekes: ez a gén nem a bengálik vad ősétől, az ázsiai leopárdmacskától származik – hanem a házimacskákban is megtalálható.

„Az Fgfr2 egy minden emlősben megtalálható gén, ami fontos szerepet játszik az embriófejlődésben és a szervképződésben.” – mondta Kelly McGowan, a tanulmány egyik szerzője. „Teljes kiesése életképtelenséghez vezetne, de egy enyhébb csökkenés olyan kívánatos tulajdonságokat idézhet elő, mint a szőrzet csillogása.”

Ez a tulajdonság azonban nagyon ritka: a bengáli macskák mindössze 60%-a hordozza. Egy ötmillió (!) macska genetikai tesztjeit összesítő adatbázis szerint eddig csak 5 513 cicáról derült ki, hogy valóban rendelkezik a glitter génnel.

A bengáli macskák sötétebb oldala

A bengáli nem egy „hagyományos” cica: az 1960-as években Kaliforniában hozták létre a fajtát egy házimacska és egy ázsiai leopárdmacska keresztezésével. A hibrid cicák, mint a bengáli is, sok vitát váltanak ki – több helyen, például New York városában vagy Hawaiin egyenesen tilos őket tartani, kivéve ha már több generációnyi távolság van a vad ősöktől.

A probléma ott kezdődik, hogy sokan nincsenek felkészülve arra, mit is jelent valójában egy félig vad cica. A Wildcat Sanctuary szerint a hibrid fajták gyakran intenzívebbek, kiszámíthatatlanabbak, és több viselkedési problémát mutatnak, mint háziasított társaik – így sokszor menhelyre kerülnek.

És nemcsak a viselkedés okozhat gondot. A mesterségesen kitenyésztett „dizájner” fajták – ahogy a bengáli is – hajlamosak örökletes betegségekre, mivel a génállományuk egyre szűkül. Ezek a cicák sokszor egy életen át szenvednek azért, mert a gazdi valami igazán különlegeset szeretett volna…

Csillogás helyett ragyogó személyiség

Ugyan a legtöbb cica nem rendelkezik csillámos génekkel, de ettől még éppen olyan sok boldogságot adnak, mint egy divatos fajtájú macska. Rengeteg cica él menhelyen, ahol sajnos nem tudják igazán megmutatni, hogy ők is csillognak. Persze a lelkük és az egyéniségük, nem a genetikájuk révén.

Így ha valaki cicát szeretne, talán érdemes inkább örökbefogadni. Lehet, hogy az új lakótársad nem fog csillogni a napfényben, de egészen biztosan beragyogja majd a napjaidat.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/news/scientists-discover-glitter-gene-cats?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DICOZW_h_NP; Kép: Eftodii Aurelia: https://www.pexels.com/photo/close-up-photography-of-white-cat-besides-christmas-lights-735423/

The post Miért csillognak egyes macskák? A tudósok megtalálták a választ appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A kutyák 99%-ának van valamilyen viselkedési problémája – ezek a leggyakoribbak

Bujdosó-Szalay Adél — Mon, 21 Apr 2025 07:13:48 +0000

A legtöbb gazdi szereti tökéletesnek látni a kutyáját – és valljuk be, egy kicsit tényleg azok is. De ha teljesen őszinték vagyunk, talán mégis van egy-két dolog, amin lehetne csiszolni. És mielőtt bárki a szívéhez kapna: az, hogy kutyádnak vannak viselkedési nehézségei, egyáltalán nem jelenti azt, hogy „rossz kutya” lenne. Épp ellenkezőleg – egészen normális!

Egy friss kutatás, amely a Journal of Veterinary Behavior című szaklapban jelent meg, azt találta, hogy a kutyák 99,12%-a mutat valamilyen viselkedési problémát.

A kutatók a Dog Aging Project (Kutyák Öregedését Vizsgáló Projekt) adatait elemezték. Ez egy hosszú távú tudományos kutatás, amely több mint 43 000 kutyáról gyűjt adatokat, és folyamatosan bővül. A résztvevő gazdik egy kérdőívben értékelték a különféle viselkedési problémákat 0-tól 4-ig terjedő skálán – ahol a 0 azt jelenti, hogy nincs probléma, a 4 pedig súlyos gondot jelez.

A kutatók azt nézték meg, hány kutyának volt legalább egy közepesen súlyos vagy súlyos viselkedési problémája (3–4-es szint), vagy legalább két közepesen súlyos probléma (2–4-es szint). És az eredmény? Gyakorlatilag minden kutya beleesett ebbe a kategóriába.

A leggyakoribb problémák

A három leggyakoribb terület:

Szeparációs és kötődési nehézségek – a kutyák 86%-ánál jelentkeztek közepesen súlyos vagy súlyos problémák ebben a kategóriában.
Agresszió – 56% mutatott ilyen viselkedést valamilyen formában.
Félelem és szorongás – minden második kutyánál jelen voltak ezek a nehézségek.

Fontos tudni, hogy ezek a kategóriák nem mindig különülnek el élesen. Ahogy Dr. Bonnie Beaver, a tanulmány egyik szerzője is elmondta: „A kérdőív nem diagnosztizálásra szolgál, és sok viselkedés több kategóriába is beletartozhat. Például a szorongás és a szeparációs problémák gyakran összefüggenek, de külön szerepeltek a kérdésekben. A kutya lehet agresszív félelemből, de ebben a kérdőívben ezek is külön lettek választva.”

Ez azt jelenti, hogy ha például egy kutya félelmében harap, az nem biztos, hogy egyértelműen kiderül az adatokból.

Mit jelent ez nekünk, gazdiknak?

Elsősorban azt, hogy nem vagy egyedül. Nem te vagy az egyetlen, akinek a kutyája húzza a pórázt, morog a postásra, pánikol a tűzijátéktól, vagy nem tud nyugodtan egyedül maradni otthon. Ezek a viselkedési problémák gyakoriak, sőt, szinte minden kutyánál előfordulnak valamilyen formában.

És bár ezek nem feltétlenül tűnnek „problémának” a kutya szemszögéből – hiszen a félelem vagy az izgalom természetes reakció –, a közös életünk szempontjából mégis érdemes foglalkozni velük. A jó hír az, hogy sok minden javítható, ha megértéssel, türelemmel és a megfelelő eszközökkel közelítünk a helyzethez.

Normális kutyák – normális nehézségekkel

Ha tehát úgy érzed, hogy a te kutyád sem „hibátlan”, akkor tudd, hogy ez a legnagyobb rendben van. Valójában épp ettől lesz igazán egyedi, szerethető, és hát – kutya. Ahogy nekünk is megvannak a magunk furcsaságai, úgy nekik is.

Ami igazán számít, az az, hogy igyekszünk megérteni, mire van szükségük, és segíteni nekik, ha valami nehézséget okoz számukra. Hiszen pont ettől leszünk jó gazdik – nem attól, hogy tökéletes kutyát nevelünk, hanem attól, hogy segítjük őket abban, amiben kell.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/news/dogs-behavior-issues-study?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DH9OAQhRTLN; Kép: Eclipse Chasers: https://www.pexels.com/photo/a-brown-cockapoo-dog-lying-on-the-grass-18507788/

The post A kutyák 99%-ának van valamilyen viselkedési problémája – ezek a leggyakoribbak appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A bélbaktériumok és a jó memória kapcsolata

Bujdosó-Szalay Adél — Sun, 20 Sep 2020 11:12:23 +0000

Az utóbbi években egyre több figyelmet kap az úgynevezett bélflóra, amely valójában a bélbaktériumok közössége. Tudjuk, hogy fertőzések, antibiotikumok szedése vagy az egészségtelen táplálkozás következtében „felborulhat a bélflóra egyensúlya”. Azaz egyes baktériumok elszaporodnak, míg mások az ideálisnál alacsonyabb számban vannak jelen. Ez az állapot érezhetően kihat a közérzetre, az anyagcserére, de az utóbbi évek tudományos vizsgálataiból az is kiderül, hogy nem csak rövidtávon érezhető hatásokkal kell számolnunk.

A bélben élő baktériumok közösségét tudományosan bélmikrobiótának nevezik. Bár a köznyelvi „bélflóra” elnevezés téves, köztudomású, hogy a bélbaktériumok működése és az általuk teremtett bélmikrobiom számos betegséggel összefügg. Egyes ráktípusok, az Alzheimer-kór, az elhízás, a cukorbetegség és az autizmus esetében is megfigyeltek következetes eltéréseket a vizsgált egyének bélmikróbiomjának összetételében.

Az ELTE TTK Etológia Tanszék és Mikrobiológiai Tanszék munkatársai azt vizsgálták meg, hogy családi kutyák esetében kimutatható-e összefüggés a memória és a bélmikrobióta összetétele között.

A kutatás több szempontból is érdekes. Egyrészt a kutyák egészsége, egyes betegségek gyógyítása és diagnosztikája szempontjából, másrészt pedig azért, mert a kutyák bélbaktériumai sok hasonlóságot mutatnak az emberével.

A kutatók a Családi Kutya Program viselkedéstesztjeire érkező kutyáktól vettek székletmintát. A mintákat perceken belül -80°C-ra kellett hűteni, mivel egyes bélbaktériumok a beleken kívül is tovább szaporodnak. Az így időkapszulába zárt minták azonban pontos képet adtak a bélmikrobióta összetételéről.

„Mivel viszonylag kevés, 29 kutya vett részt a kutatásban, ezért kezdeti, útkereső vizsgálatnak tekintjük a munkánkat. Nem minden esetben lehet rávenni a viselkedési tesztekre érkező négylábúakat, hogy éppen a két teszt közötti szünetben végezzék el a dolgukat. Sikerült azonban kidolgoznunk egy új módszertant, amivel családi kutyák is vizsgálhatók, és olyan baktériumcsoportokkal találtunk összefüggést, amiket embereknél is leírtak” – mondta el Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője, az ELTE Etológia Tanszék tudományos főmunkatársa.

A memória és a bélmikrobióta kapcsolatának szempontjából a kutatók az Actinobacteria törzset vizsgálták.

Minden vizsgált kutya részt vett egy memóriateszten. Azt kellett megjegyezniük, hogy öt edény közül melyikben rejtettek el a kutatók jutalomfalatot. Ötszöri próbálkozás során a kutatók megszámolták, hogy hány hibát követett el az adott kutya. Az eredmény arra utal, hogy a kutyák és az emberek az Actinobacteria törzs és a kognitív képességek tekintetében hasonlítanak. Ugyanis a többet hibázó kutyák székletében arányosan magasabb számban volt jelen az Actinobacteria.

„Ez azért izgalmas, mert a rossz memóriájú, Alzheimer-kórban szenvedő embereknél is elszaporodik az Actinobacteria” – emeli ki a párhuzamot Sándor Sára genetikus, az ELTE Etológia Tanszék oktatója.

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: ELTE.hu

Kép: pexels.

The post A bélbaktériumok és a jó memória kapcsolata appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.