Mexikóban, a Campeche állambeli Calkiní városában olyan fesztivált tartottak, ahol a piñatákba nem édességet vagy gyümölcsöt, hanem élő állatokat – iguánákat, békákat és madarakat – rejtettek. A gyerekeket arra buzdították, hogy üssék szét a papírból készült figurákat, az állatok pedig rémülten menekültek, miközben sokukat rugdosták, taposták vagy elpusztították a káoszban. A helyi polgármester, Milton Millán Atoche állítólag jóváhagyta a rendezvényt, az eset miatt hivatalos vizsgálat indult.

A hagyomány nem erről szól

A piñata a mexikói kultúra színes és kedvelt része, eredetileg édességekkel teli figura, amelyet ünnepeken törnek szét. Calkiníben azonban ez a hagyomány kegyetlen formát öltött, ahol az állatok szenvedése szórakozásként jelent meg. Szemtanúk szerint a látványosság sokkoló volt: a rettegő élőlények hiába próbáltak menekülni, a gyerekekből és felnőttekből álló közönség erőszakkal bánt velük. Az állatvédők szerint az ilyen gyakorlatok nemcsak állatkínzást jelentenek, hanem normalizálják az erőszakot a gyerekek szemében, akik azt tanulják meg, hogy az állatok bántalmazása elfogadható.

Alternatívák és felelősség

Állatvédelmi szervezetek rámutattak: a kulturális hagyományokat úgy kell ápolni, hogy azok ne járjanak kegyetlenséggel. A piñatákat gyümölcsökkel, édességekkel vagy akár növényi alapú finomságokkal kell megtölteni, amelyek ugyanolyan örömöt okoznak, de nem jelentenek szenvedést semmilyen élőlény számára. A történtek hatására országszerte felmerült a kérdés, hogyan lehet modernizálni a fesztiválokat és a népszokásokat úgy, hogy azok tiszteletben tartsák az élőlényeket.

I am text block. Click edit button to change this text. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

Amíg Kínában és Dél-Koreában jellemzően a kutyák vannak veszélyben, addig Vietnámban a macskákat ölik meg milliós nagyságrendben vágóhidakon. A vietnámi rendőrség az elmúlt napokban jelentette be, hogy több mint 2000 macska tetemére bukkantak egy vágóhídon Dong Thap tartományban.

A halott macskákat egy hűtőházban tárolták és feltehetően Észak-Vietnámba szánták őket, tradicionális gyógyászati célokra. A vietnámi hagyományos orvoslás szerint a macskák csontjából nyert különböző kivonatok segítenek bizonyos betegségek megelőzésében.

Évente akár egymillió macska

A Four Paws International állatvédő szervezet becslései szerint Vietnamban évente akár egymillió macska is áldozatul esik az illegális vadállat-kereskedelemnek. A hagyomány szerint a macskacsont hátfájást, reumát és asztmát is gyógyíthat. A csontokat porrá őrölve keverik más összetevőkkel, általában pasztát vagy teát készítenek belőle. A hatékonyságukat azonban kevés tudományos bizonyíték támasztja alá.

A gyógyítás mellett a macskák húsát előszeretettel fogyasztják is a vietnámiak.  A macskahús-kereskedelem egykor viszonylag kis léptékű, az ország északi részén lokalizált kereskedelem volt. Ma már azonban több mint 1000 km-es területeken átnyúló, bonyolult kereskedelmi hálózat lett belőle. A tartási és befogó területek összeköttetésben vannak az éttermekkel és a vágóhidakkal.

A vietnami nyelven „thịt mèo” vagy „kis tigris” néven emlegetett macskahús ma már egész Vietnamban kapható. Az illegális kereskedelem busás hasznot termel a macskahúson és a csontok eladásán. Macskák millió vannak veszélyben, hiszen rengeteg cicát fognak be az utcákon, házaktól és lopnak el a tulajdonosoktól. Nézd meg a FPI összefoglaló videóját a vietnámi macskák helyzetéről:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Youtube, onegreenplanet

Erzsébet királynő palotaőreinek fejfedőjét az egész világ ismeri. A különös alakú, negyvenhat centiméter magas medveszőr sapkák a laikus szemlélő számára első látásra rendkívül viccesnek tűnhetnek, pedig a fura formának megvolt a maga funkciója. A napóleoni háborúk idején divatba hozott sapka azt a célt szolgálta, hogy a katonák magasabbnak, nagyobbaknak tűnjenek az ellenséggel szemben. Ezeket a sapkákat ma már csak a palotaőrök és az ünnepségek alatt a királynőre vigyázó gárda viseli.

Az angol tradíciót a kanadai fekete medve bánja

Az angol sapkát kizárólag kanadai fekete medve (Ursus americanus) prémjéből készítik, évente 50-100 db új sapkát szereznek be, melynek ára nagyjából 650 angol font. A medveszőr sapkák azonban most bekerültek a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) nemzetközi állatvédő szervezet célkeresztjébe, miután számos etikai kérdés merült fel a medvék vadászatával kapcsolatban. A szervezet azt állítja, hogy a kanadai fekete medvék vadászata mindenféle szabályozás nélkül zajlik. Nem korlátozzák a szoptatós medvék kilövését, sokszor egész családok pusztulnak el, mert a bocsok mellől kilövik az anya állatot.

Az illetékes angol minisztérium azt állítja, hogy ezeket a medvéket egy engedélyezett selejtezés keretében ölik meg. A PETA azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy bármely kanadai tartományban bármilyen hivatalos fekete medve selejtezési programot indítottak volna. Szabadidős vadászok kapnak engedélyeket a medvék elejtésére, néhányan még íjat és nyilat is használnak ehhez. A medvéket gyakran lelövik, de nem ölik meg azonnal. Minden hetedik medve életben marad a sebesülést követően, majd a vérveszteségbe vagy a táplálék hiányába hal bele.

Pedig lenne más megoldás

A PETA ez esetben nemcsak egy évszázados tradíció megváltoztatását kéri az angoloktól az állatok érdekében. Konkrét és tökéletes alternatívát is szállított a probléma megoldására. A PETA U.K. és az ECOPEL luxus műszőrme-kereskedő cég megalkotta a világ első olyan mű medvebundáját, amely gyakorlatilag megkülönböztethetetlen az igazitól. Az ECOPEL még azt is felajánlotta, hogy 2030-ig korlátlanul és ingyenesen ellátja a Védelmi Minisztériumot műszőrmével. Az ajánlat egyelőre nem győzte meg az illetékeseket, így az állatvédő szervezet petíciót indított a medvék védelmében.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Focusingonwildlife