A szakértők szerint a kölyökkutya életének első hónapjai rendkívül fontosak a tanulás és a mentális fejlődés szempontjából. A 8 és 20 hetes kor közötti időszakban a kutyák gyorsan ismerik meg a világot, és ekkor alakul ki sok olyan készségük, amely később is meghatározza a viselkedésüket.

Nyolchetesen kezdődik az igazi tanulás

A legtöbb kölyökkutya körülbelül nyolchetes korban kerül új otthonába. Ebben az időszakban különösen nyitottak az új élményekre és gyorsan tanulnak. A szakértők szerint ilyenkor kezdik igazán megérteni az emberi kommunikációt, a rutinokat és a szabályokat. A pozitív élmények kiemelten fontosak. A kölykök ekkor tanulják meg, hogyan reagáljanak különböző hangokra, emberekre vagy más állatokra. A túl sok stressz vagy rossz tapasztalat azonban hosszú távon is hatással lehet rájuk.

Tizenkét hetesen egyre kíváncsibbak

A 12 hetes kor körüli kölyökkutyák már bátrabbak és magabiztosabbak lehetnek. Egyre többet fedeznek fel a környezetükből, miközben gyorsan fejlődik a problémamegoldó képességük is. Ebben az időszakban sok kutya intenzíven rágcsál, vizsgálódik és próbálgatja a határokat. A szakértők szerint fontos, hogy a gazdik következetesek legyenek, ugyanakkor türelmesen és jutalmazással tanítsák a kölyköt.

A szocializáció később is meghatározó lehet

16 és 20 hetes kor között a kölyökkutya már egyre önállóbbá válik. Ekkor különösen fontos a megfelelő szocializáció, vagyis hogy minél több pozitív tapasztalatot szerezzen különböző helyzetekben. Azok a kutyák, amelyek ebben az időszakban biztonságos és támogató környezetben fejlődnek, később magabiztosabbak és kiegyensúlyozottabbak lehetnek. A játék, a közös tanulás és az új élmények mind hozzájárulnak az intelligencia fejlődéséhez.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: animalwellnessmagazine

The post Így fejlődik a kölyökkutya intelligenciája hónapról hónapra appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.highlandanimalhospitalma.com/applying-the-7-7-7-rule-to-your-adopted-dogs-transition-period/; Kép: Mykhailo Petrenko: https://www.pexels.com/photo/border-collie-dog-offering-paw-for-treat-32635789/

The post Mi az a 7-7-7 szabály, és miért segíthet sokat egy új kutya érkezésekor? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Teljesen természetes, hogy szeretnénk a kutyánkat is bevonni az ünnepi programokba. Mielőtt azonban így teszünk, érdemes végiggondolni, valóban jó ötlet-e. Ismernünk kell a kutyánk személyiségét, mit szeret és mit nem. Van, akinek egy családi összejövetel igazi élmény, mások viszont inkább elbújnának egy csendes sarokban. Ha olyan helyzetbe kényszerítjük, amit nem élvez, az feszültséget okozhat, és akár veszélyes is lehet.

Amit érdemes átgondolni az ünnepi vendégség előtt

Fontos kérdés, hogy a kutyánk inkább társasági vagy visszahúzódó típus. Jól viseli-e az idegeneket, a zajt, a tömeget, vagy inkább a megszokott környezetben érzi magát biztonságban. Az is lényeges, hogyan viszonyul az ételhez. Hajlamos lopni vagy őrizni azt, mert egy vendégségben sokkal nehezebb kontrollálni, egy-egy falat „útját”.  A viselkedés sem elhanyagolható szempont. Egy felugráló kutya otthon talán nem gond, de gyerekek vagy idősek jelenlétében már veszélyes lehet. Ha gyerekek is lesznek a vendégek között, mindig gondoskodni kell a kutya és a gyerekek közti interakciók felügyeletéről.

4 jel, hogy a kutyádnak sok az ünnepi társaság

1. Már nem üdvözli az érkezőket
Ha a kutyád alapvetően barátságos, de egy idő után már nem megy oda az újonnan érkezőkhöz, az annak a jele lehet, hogy elfáradt, és betelt nála a pohár.

2. Kerüli a kontaktust vagy elvonul
Ha elkezd elsétálni, amikor megsimogatnák, elfordítja a fejét, vagy egy csendesebb helyre húzódik, az szintén arra utal, hogy pihenésre van szüksége. Egyes kutyák teljesen kivonják magukat a helyzetből, például egy másik szobába mennek vagy kimennek az udvarra.

3. Túlzottan ragaszkodóvá válik
Előfordulhat, hogy a kutya folyamatosan a gazdájához bújik, mintha segítséget kérne. Ha ezt a jelzést nem vesszük észre, később erőteljesebb módon is próbálhatja jelezni a kellemetlenségét.

4. Fenyegető vagy agresszív viselkedés jelenik meg
A morgás, ugatás, kapkodás vagy harapás ritkán jelentkezik előzmények nélkül. Ezeket gyakran finomabb stresszjelek előzik meg, mint az ásítás, az ajkak nyalogatása, a merev tekintet vagy a „fehér szem” megjelenése. Ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk, a kutya hangosabb eszközökhöz nyúl, hogy teret kérjen magának.

A kutyád jelzéseinek ismerete és tiszteletben tartása kulcsfontosságú az ünnepi időszakban. Ha felismered, mikor van szüksége nyugalomra, sok kellemetlenséget és veszélyes helyzetet előzhetsz meg.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: animalwellnessmagazine

The post Négy jel, hogy a kutyádnak elege van az ünnepi társasági életből appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A kutatók egyik kedvenc vizsgálati területe a kutyák és emberek kapcsolatának múltbéli alakulása. Számos kísérlet igyekszik bizonyítani, hogy mikortól és hogyan alakult a háziasítás folyamata, vagyis az, hogy a kutya az ember legjobb barátja lett.  

Amanda Pendleton, a Michigani Egyetem munkatársa és csapata felhívta a figyelmet a korábbi kutatások hibájára, amikor a tenyésztett kutyák genetikai állományát próbálták összehasonlítani az ősi leletekkel. A legújabb kutatás rámutatott, hogy a kutyafajták mindössze 300 éve léteznek, és mivel genetikai állományukat mesterségesen befolyásolta az ember, ezért nem jó alap a vizsgálatra.

Nagyjából 10-40 ezer évvel ezelőtt Eurázsia lakói a helyi farkasokat kezdték el háziasítani. Így váltak a kutyák az első domesztikált állatokká, melyeknek kezdetekben a feladata a vadászat segítése volt.

A kutatók számos vizsgálatot kizárólag a tenyésztett kutyákkal végeztek el, így találtak olyan genetikai jellegzetességeket is, ami nem a ma élő kutyákra jellemző, pusztán az ember által mesterségesen alakított genetikai állományban találhatók meg. Ezért a jelenlegi kutatásban mellettük a mai farkasok DNS-ét, az ősi, 5000 éves maradványokat és a kóbor kutyákat is tanulmányozták. Hiszen ez utóbbi csoport teszi ki a világ ma élő kutya populációjának kétharmadát, és jellemzi őket, hogy az ember mellett élnek, a közelükből szerzik az élelmet, azonban még mindig szabadok.

Az új elemzésben a csapat 246 olyan génrégiót azonosított, melyek a háziasításhoz kapcsolódnak. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a genetikai jellemzők a viselkedést, az agyműködést és az egyedfejlődést is befolyásolják. A szakértők szerint felfedezésük a velőléc hipotézist is alátámasztja. Az elmélet azt magyarázza, hogy miért rendelkeznek a háziasított állatok olyan egyediségekkel, melyekkel nem találkozni a természetben.

– A velőléc hipotézis azt feltételezi, hogy a háziállatoknál újra és újra megjelenő fizikai jellemzők – a hajlékony fülek, az állkapocs elváltozása, a szín és a szelíd viselkedés – genetikai változásokkal magyarázhatók, amelyek a fejlődés során bizonyos típusú sejtekben, az úgynevezett velőléc sejtekben hatnak, amelyek hihetetlenül fontosak, és hozzájárulnak a felnőttkori szövetekhez – mondta Pendleton.

A kutatásból kiderül, hogy a kutyákban először a szelíd viselkedést befolyásoló változások indultak el, ez garantálhatta, hogy közeledni kezdtek egymáshoz az emberrel. A fizikai változásokat befolyásoló folyamatok, amelyek a külső megjelenésre hatottak, csak később indultak be, ami azt jelenti, hogy a házasítás kezdetekor barátságosak voltak ugyan kedvenceink ősei, de akkor még igencsak félelmetes volt a kinézetük.

További érdekes kutatások:

Új módszerrel korrigálták a kutyák háziasításának idejét

A kutyák és az emberek régebb óta barátok, mint azt eddig hittük

(kutyabarát.hu)

Forrás: phys.org

The post Mitől lett a kutya az ember legjobb barátja? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A korai szocializáció fontossága

Azok, akik szerint a koronavírus-járványnak az életünk minden területére hatása van, valószínűleg nem tévednek. Kevés olyan különleges vagy éppen hétköznapi élethelyzet van, amelyet nem érint, és ebbe beletartozik a kiskutyák szempontjából kiemelten fontos szocializáció is.

Most azoknak szeretnénk segíteni, akik nemrégiben döntöttek úgy, hogy megosztják az életüket egy kölyökkutyával. Fontos tudni ugyanis, hogy a kutyakölykök életének első 8 és 14 hete közötti időszak (más források szerinte a 2-6 hónapos kor) kiemelten fontos a szocializáció szempontjából. Szocializáció alatt itt nem a köznyelvben bevett társasági érintkezést értjük, hanem a kutya új ingerekhez való szoktatását. A szakemberek többsége egyetért abban, hogy a kiskutyák első hónapjai és az, hogy milyen ingerek érik a kicsit ezen időszak alatt, kulcsfontosságúak az egészséges idegrendszeri és mentális fejlődés szempontjából. A későbbi félelmek, szorongások és viselkedészavarok elkerülhetők, ha ebben a korai időszakban megfelelően szocializálják a kiskutyát.

Érdemes azt megjegyezni, hogy, bár a korai szocializációval nagyon sok problémát megelőzhetünk, ha valamilyen okból kifolyólag egy kutya életében ez az időszak nem ideális körülmények között telik, az nem jelenti azt, hogy ezen később ne lehetne segíteni. 

Melyek a legfontosabb szocializációs területek?

Dr. Sophia Yin, nemzetközileg elismert etológus szerint fontos, hogy a kiskutyákat az életük első időszakában pozitív élmények érjék az őket körülvevő világgal kapcsolatban. Ezeket a pozitív élményeket elsősorban a gazdi biztosíthatja azzal, hogy az első hónapokban fokozatosan, dicsérettel és pozitív megerősítéssel bátorítja a kiskutyát a különböző ingerekkel való ismerkedés közben. Fontos, hogy ne ijesszük meg a kutyát és ne büntessük, ha valamit rosszul csinál, mert ezzel elvehetjük a kedvét a világ felfedezésétől, vagy később félelmei lesznek bizonyos dolgoktól.

Dr. Yin kutatásai során meghatározott pár olyan területet, amelyeket mindenképpen érdemes már a kezdeti szocializáció során megismertetni a kutyánkkal:

Érintés, gondozás: ide tartozik a gazdi, a családtagok és az idegenek simogatásához, érintéséhez való hozzászoktatás; a kutyakozmetikai kezelés vagy az állatorvosi vizsgálatok során előforduló eszközökhöz, érintésekhez szoktatás. Például: a fej megsimogatása, a nyakörv megfogása, a nyakörv/hám felhelyezése, halti/szájkosár felhelyezése, tappancsok megfogása, általánosságban az érintések elfogadtatása.

Ismeretlen emberek: sok kutya felnőttként „nem bír” vagy megugat, esetleg tart bizonyos emberektől, például megugatja a magas szakállas férfiakat, vagy ideges lesz a gyerekhangtól. Ha kiskorában sokféle embert megismer, akkor erre kisebb az esély, ezért érdemes megismertetni magas, alacsony, bottal járó, mély vagy épp magas hangon beszélő, szakállas, szemüveges, és mindenféle emberrel, hiszen ha látja, hogy minden ember kedves és nem bántja, akkor később sem lesz ezzel problémája.

Ismeretlen kutyák

Egyéb állatok

Új felületek (pázsit, beton, fém, kavics, stb.)

Félelmetes hangok (utcazaj, vihar, építkezés, ajtócsengő, porszívó, riasztó, sziréna, stb.)

Kerekeken guruló tárgyak (roller, bicikli, kismotor, gyerekek gurulós játékai, stb.)

Használati tárgyak (seprű, porszívó, esernyő, stb.)

Különböző környezetek (park, forgalmas utca, kutyás rendezvények, vízpart, bevásárlóközpont, stb.)

Korai szocializáció karanténban?

Az Amerikai Egyesült Államok-beli Minnesota Egyetem Állatorvosi karának munkatársai olyan, gyakorlatban is jól használható módszereket ajánlanak, amelyek segítségével a jelenlegi helyzetben is segíthetünk a kölyökkutyánknak, hogy minél változatosabb ingerekkel ismerkedjen meg, anélkül, hogy ezzel a magunk és mások egészségét veszélybe sodornánk.

Ülj ki a kertbe vagy az erkélyre a kutyussal

Fontos, hogy a kiskutya az első pár hónapban felfedezze a körülötte lévő világot. Normál esetben 12 hetes kora körül egy kiskutya már sétálhat a parkban, játszhat a futtatóban és persze találkozhat idegenekkel. Erre most semmi esély nincs, ezért fontos, hogy legalább távolról legyen lehetősége szemlélni az őt hamarosan körülvevő világot.

Vár a parkoló!

Az előző tematikára épül ez az ötlet is: ülj be a kocsival a kiskutyával együtt, és hajts egy forgalmas szupermarkethez. Ücsörögjetek egy kicsit az autóban, hogy a kutyus nézegethesse a forgalmat, szokhassa a furcsa zajokat, szagokat. Az autózás egyébként önmagában is jó ötlet, érdemes elkezdeni mielőbb hozzászoktatni a kiskutyát az utazóboxhoz és az autózáshoz, hogy később minden gördülékenyen menjen.

Viselj fura kiegészítőket!

Mivel a kiskutya nem találkozhat idegenekkel, ezért jó ötlet lehet, ha te személyesítesz meg pár karaktert. Vegyél fel napszemüveget, esetleg kalapot, takard el az arcod egy sállal stb. A lényeg, hogy valamelyest megváltoztasd a külsődet, így a kutyus hozzászokik, hogy az emberek máshogy is kinézhetnek, mint te.

Mutass meg mindent a kiskutyának!

A garázsban, a tárolóban vagy a kerti fészerben, a szekrényben és egyéb helyeken rengeteg fura dolog van. Mutasd meg ezeket a helyeket és az ott található tárgyakat a kölyöknek, és közben jutalmazd, ha bátran ismerkedni kezd velük. Ha félelmet mutat, segíts neki, vezesd rá, hogy nincs mitől tartania. Ugyanez igaz a lakásodra is. Még ha nem szeretnéd, hogy minden szobába bejárjon, akkor is vezesd körbe, „kirándulj vele” a lakást minden pontjára, hogy új, változatos ingerek érjék.

Felületek

Próbáld minél több járófelülettel megismertetni. Tegyél le fura anyagú dolgokat a padlóra, vidd szőnyegre, csúszós felületre, parkettára, fűre – ami csak biztonságosan elérhető. Készíts egy kis akadálypályát, amelyen gyakorolhatja a bizonytalan felületeken való lépéseket. Hagyd, hogy a bútorok, tárgyak alá bújjon, bátorítsd arra, hogy két tárgy között át merjen menni. Ezek mind nagyon fontos képességek lesznek, ha a városban sétáltok majd. Figyelj a biztonságra!

Hangok

Az otthon csendjéből kilépve egy kiskutyát számos új hang is ér(ne). Próbáld meg hozzászoktatni ezekhez. Keress utcazajt, tűzijátékot, vihart, erdei vagy városi hangokat tartalmazó videókat – bármit, ami a kiskutya későbbi életében meghatározó lesz. Léteznek kifejezetten kutyák számára készített hanganyagok, amelyekkel segíthetsz, hogy hozzászokjon a külvilág zajaihoz.

Forrás: The Bark; Dr. Sophia Yin. Képek: pexels.

The post Szocializáció karanténban – Hogyan szocializáljuk a kölyökkutyákat a COVID-19 járvány idején? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Mi az a szocializáció?

Először is fontos tisztázni, hogy a szocializáció kifejezés az utóbbi időben köznyelvivé vált gazdi-körökben. Számos tudományos kifejezéshez hasonlóan azonban sok esetben nem pontosan használjuk. A kutyákkal foglalkozó szakemberek szocializáció alatt általában a kölyökkutyák ingerekhez szoktatását értik. A kölyökkutyák 3 és 14-18 hetes koruk között különösen fogékonyak az új ingerekre, élményekre.

Ebben az időszakban tanulják meg, hogy az új dolgok nem feltétlenül félelmetesek. A későbbiekben ezt sokkal nehezebb elsajátítaniuk, ezért különösen fontos, hogy a kiskutyákat életük első pár hónapjában számos dologgal megismertessük: kutyákkal, gyerekekkel, autóban utazással, tömegközlekedéssel… és a kutyafuttatóval is. Fontos, hogy hazánkban csak a 12 hetes korukat betöltött, és a kötelező vakcinázáson átesett kutyák vihetők közösségbe! 

A kutatások eredményei eltérőek, de alapvetően igaz az, hogy ha egy kutya kölyökkorában nem tapasztalt meg valamilyen élményt, ingert, akkor később jóval nehezebben fog tudni hozzászokni. Nagyjából egy éves kora körül válik egy kutya felnőtté.

Szocializáció a kutyafuttatóban

A tudományos jelentésen kívül a szocializációt manapság a társasági élet folytatásának szinonimájaként is használjuk (az angol socialize – társasági életet él, ismerkedik kifejezésből). Tehát lemegyünk a parkba és a kutyánk ott más kutyákkal találkozik és játszik, ismerkedik – szocializálódik.

A két kifejezést nem szabad összemosni, hiszen a kutyafuttatós élményektől nem lesz a kutyánk a szó szakmai értelmében véve „jól szocializált” – azaz számos ingerhez szoktatott, azok irányában félelmet nem mutató. Attól, hogy egy kutya remekül elvan a parkban a többi kutyával, nem feltétlenül lesz jól szocializált.

Tehát, ha annak érdekében szeretnéd a kutyádat levinni a kutyás parkba vagy a futtatóba, hogy az esetleges viselkedés problémái, agresszivitása vagy reaktivitása elmúljon, akkor nem ez a jó megoldás. A kutyafuttató nem kutyaiskola. Alapvetően már engedelmes, közösséghez és közös játékhoz szoktatott kutyák számára játszótér, nem pedig az önjelölt kutyakiképző gazdik kísérleti terepe. Egy olyan kutyát, aki megijed a többi kutyától, esetleg agresszívan viselkedik és a gazdája nem tudja kézben tartani, biztosan behívni, nem jó ötlet levinni a futtatóba. Nem lesz kellemes élmény sem neki, sem a többi kutyának.

Mit tehetünk, ha a szocializáció kimaradt vagy hiányos volt?

A kezdeti szocializáció elmaradását érdemes inkább szakember segítségével pótolni, javítani. Igaz ez abban az esetben is, ha a kutyánk életében felnőtt korban drasztikus változás következik be, amelynek hatására megváltoznak az életkörülményei. Ha például vidékről a városba költöztök, akkor a kutyádat rengeteg új inger, tapasztalat fogja érni, amelyekhez nem szokott hozzá. Úgymond ezekhez az ingerekhez nem volt szocializálva. Ilyenkor a gazdi feladata az, hogy átsegítse a kutyáját ezen a tanulási folyamaton, és lépésről lépésre ismertesse meg vele az új helyzeteket. A hirtelen sok új élmény ijesztő lehet a kutyának. A „kultúrsokk” akár traumához vagy tartós félelemhez is vezethet, ezért itt is érdemes szakember segítségét kérni.

Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: The Bark. Kép: pexels.

The post Szocializáció a kutyafuttatóban appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Mary Angilly, okleveles erőszakmentes tréner (a cikk társszerzője) élénken emlékszik vissza egy esetre, amikor még állatorvosi asszisztensként dolgozott. Egy nap egy hölgy kétségbeesve szaladt be a rendelőbe, a kutyájának ugyanis kiugrott a szeme. Állítólag csak sétáltak, és hirtelen ez történt. Később a hölgy elmondta, hogy fojtónyakörvvel sétáltak, és a kutyája elkezdett húzni, amikor meglátott egy másik kutyát. Annyira belemerült, hogy a mellső lábai elemelkedtek a talajról, minden erejével belefeszült a pórázba.

Dr. Zazie Todd, a Companion Animal Psychology oldal szerkesztője szerint „sokan azt hiszik, hogy a kutyák a szőrzetük miatt védettebbek (a külső behatásokkal szemben), mint mi emberek csak a bőrünkkel, de a kutyák nyaka nagyon érzékeny. A nyakban olyan érzékeny szervek találhatók, mint a légcső, amelynek nem tesz túl jót, ha nagy nyomásnak van kitéve. Kifejezetten veszélyes ez a brachycephal kutyákra (mint a mopsz vagy a bulldog-félék), amelyeknek amúgy is gondot okozhat a légzés.”

The post A nagy nyakörv dilemma appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.