Egy frissen megjelent közlemény szerint a fásítás nem csodaszer az éghajlatváltozásra. Az Ökológiai Kutatóközpont elemzése szerint a nem megfelelő a tervezés és a kivitelezés akár ártalmas is lehet. Magyarország jelentős része pedig nem is alkalmas erdőtelepítésre.

A fatelepítés sikerességét számos tényező befolyásolja

A globális felmelegedés lassításának egyik eszközeként tartják számon a faültetést. Minél több fát ültetünk, azok annál több szén-dioxidot fognak megkötni a légkörből. Ez így is van, azonban a fásítás eredményét számos tényező befolyásolja. Való igaz, hogy a légköri szén-dioxidot legtartósabban az erdők kötik meg, de már a fásítás előkészítése is szén-dioxidot szabadít fel a talajból. Ha olyan fát ültetünk, melyet öntözni kell, még nagyobb lesz az energiaigénye. Ezért például olyan helyen, ahol az életben maradáshoz mesterséges beavatkozás (pl. öntözés) szükséges, nem érdemes fásítani.

Gyepes területek és képesek a szén-dioxid megkötésére

Az elemzésben arra is kitérnek, hogy a szén-dioxid megkötése nem csak attól függ, mekkora a föld feletti növénytömeg. Így az olyan gyepes, cserjés területek is alkalmasak lehetnek erre a feladatra, de csak akkor, ha képesek az önfenntartásra. A kulcs tehát nem a fásítás, hanem minden területen az őshonos növényzet helyreállítása lenne.

Magyarország területén eltérőek a lehetőségek

Országunkban számos olyan terület létezik, ahol érdemes belefogni az erdőtelepítésbe őshonos fajokkal. A Dunántúl nyugati-délnyugati része, és az ország északi-északkeleti területeinek nagy része alkalmas erdősítésre. Az Alföld viszont túlnyomórészt gyepek létesítésére alkalmas. Idegenhonos növényfajok telepítését ökológiai szempontok miatt egyik területen sem javasolják.

Körültekintően kell tehát eljárni, figyelembe véve a leendő vegetáció túlélési esélyeit, vízigényét, illeszkedését a természetes ökoszisztémákhoz, és nem mellékesen a társadalmi igényekhez.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, Ökológiai Kutatóközpont

Az évente termelődő mintegy 1,5 milliárd tonnányi szén-dioxidból az Amazonas csupán 0,5 millárd tonnányit nyel el. Korábban a klímakrízist okozó káros anyagok elnyelését köszönhettük neki, most azonban nemcsak hozzájárul a folyamathoz, de erősít is azt.

Miért termel ennyi szén-dioxidot az Amazonas?

A folyamat részben az állandósult erdőtüzeknek köszönhető. Nem elsősorban az időjárás okozta tüzekre kell gondolni, hanem amit szándékosan gyújtanak az emberek, hogy legelőkhöz, termőföldekhez jussanak az őserdő felégetésével. Ezen kívül pedig az egyre fokozódó szárazságok is hozzájárulnak a növekvő szén-dioxid kibocsátáshoz.  A növekvő fák és egyéb növények felvették a fosszilis üzemanyagok kibocsátásának nagyjából egynegyedét az 1960 évek óta zajló mérések szerint, az Amazonas-vidék kiemelkedő szerepet játszott a legnagyobb trópusi esőerdőként. Félő, hogy az Amazonas-vidék elveszíti szén-dioxid-felvevő erejét, mely beláthatatlan következményekhez vezethet.

Kisrepülőről mérik a szén-dioxid szintet

Egy évtizede végeznek méréseket tudósok kisrepülők segítségével az Amazonas felett 4500 méterrel. A vizsgálatok is jól mutatják, hogy az egész Amazonas változik. Azt is felfedezték, hogy az Amazonas-vidék egy része még erdőtüzek nélkül is szén-dioxidot bocsát ki. Úgy vélik, ez nagy valószínűséggel a fakitermelésnek és a szomszédos területeket is érzékenyebbé tevő erdőtüzeknek köszönhető. Egészen megdöbbentő adat és talán a legrosszabb hír, hogy az erdők égése nagyjából háromszor több szén-dioxidot termel, mint amennyit az erdő elnyel. Ahol pedig a fakitermelés mértéke 30 százalék vagy annál több, ott a szén-dioxid-kibocsátás tízszer annyi, mint ahol a fakitermelés mértéke 20 százaléknál alacsonyabb.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian,MTI

A koronavírus járvány miatt az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása történelmi csökkenést ért el. Ez a tendencia azonban a járvány után várhatóan gyorsan vissza fog állni a korábbi magas szintre. A környezetvédelemmel foglalkozó kutatók és szakemberek most arra ösztönzik az országok vezetőit és az embereket, hogy próbáljuk megtartani a karantén idején megtapasztalt és kialakult új szokásokat, melyek hozzájárultak a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez.

A Leeds Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tanulmányban közel 7000 háztartást vizsgálva a tudósok készítettek egy listát, mely sorrendbe állítja azokat a fogyasztási szokásokat, melyek a legjobban károsítják a környeztet. Ezeknek az elhagyása segít egyéni szinten csökkenteni a káros gázok kibocsátását. Sokan nem is gondolnák, de a globális üvegház hatású gázok kibocsátásának nagyjából kétharmad részét a háztartási tevékenységek teszik ki. A lista elkészítéséhez mérték a táplálkozási, a közlekedési és az általános háztartási energiafogyasztási szokásokat. Az adatok begyűjtése és elemzése után pedig arra jutottak, hogy sorrendben az alábbi 10 tevékenységgel tudjuk a legjobban csökkenteni a szén-dioxid kibocsátásunkat.

1. Nem járunk autóval, egyáltalán nem is tartunk autót.
2. Elektromos járművel közlekedünk.
3. Évente legalább eggyel kevesebb hosszabb repülőutat teszünk meg.
4. Megújuló energiát használunk otthonunkban.
5. Tömegközlekedéssel járunk dolgozni.
6. Otthonunkat korszerűsítjük, modernizáljuk energetikai szempontból.
7. Vegán étrendet tartunk, tehát nem fogyasztunk húst és állati eredetű élelmiszert.
8. Átállunk hőszivattyús fűtési rendszerre.
9. Energiatakarékos elektromos berendezésekre térünk át.
10. Megújuló energiát hasznosító fűtési rendszert használunk.

A kutatási adatok szerint, ha a magas fogyasztású háztartások betartanák ezeket a változtatásokat, éves szinten átlag 9 tonna szén-dioxiddal kevesebbet bocsátanának ki.  A leglátványosabb eredményt az autó elhagyásával érhetjük el, ez évente 2,04 tonna szén-dioxiddal kevesebb kibocsátást jelent egyénenként. Egy hosszú repülőút 1,68 tonnát, egy évi vegán étrend pedig 0,8 tonnát jelent.

A járvány rámutatott arra, hogy lehet autó nélkül élni

A kutatók hozzátették, hogy ez a lista csak a jelenleg könnyen elérhető lehetőségeket sorolja fel. További innovációkra és fejlesztésekre is szükség van a kibocsátás jelentősebb csökkentéshez. A járvány viszont rámutatott arra, hogy bizony lehet autó nélkül élni, lehet otthonról dolgozni és akkor sem dől össze a világ, ha leáll az összes légitársaság járata.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: independent.co.uk