A kijárási korlátozás továbbra is tart, sokan pedig olyan önkéntes karantént vállalnak már hetek óta, melyből valóban nem teszik ki a lábukat a szabadba. Otthonról dolgozunk, otthonról tanulunk és házhoz szállíttatjuk a bevásárlást. A több hetes bezártság mindenkiből mást hoz ki. Van aki stresszel, befordul, nem bírja már, sokat eszik és alszik. Olyanok is vannak, akiknél az unalom beindítja a kreatív motort és elkezdenek létrehozni valamit, aminek tulajdonképpen azon kívül, hogy elütik vele az időt, csak annyi értelme van, hogy megmosolyogtasson bennünket. Ezekben a borús napokban erre pedig kifejezetten szüksége van mindenkinek.

Nemrég a macskák kém-kihívásáról adtunk hírt, ma pedig egy igazi művészi projektet mutatunk be, ami futóegereknek készült. Ez a mű komoly felkészülést, fegyelmet és ügyességet igényelt az alkotóktól.

Amikor egy kurátor kerül karanténba

Filippo Lorenzin, a Victoria and Albert Museum (London) független kurátora valószínűleg már olyannyira nem bírta a tétlenséget, hogy elkészítette a világ leghíresebb képeiből álló kiállítótermet futóegereknek, mindezt természetesen az ő méretükben. A minimúzeum bámulatosan és nagyon aprólékosan lett kitalálva és kivitelezve. Filippo minden részletre odafigyelt. Először is a festmények készültek el. Világklasszisok lettek újragondolva, mint például a Leány gyöngy fülbevalóval ( Jan Vermeer van Delft festménye), vagy Klimt legismertebb alkotása, A csók. Természetesen Mona Lisa sem maradhatott ki a gyűjteményből. A dolog pikantériája, hogy az összes festményt átértelmezte az alkotó és mindegyiken kisegerek szerepelnek. A képek azonban tökéletesen felismerhetőek maradtak. A minimúzeumban minden megvan, ami az ember méretű kiállítótermekben fellelhető. Feliratok a falon (QR kóddal!), padok, hordozható szék, prospektustartó. Nézzétek csak:

pic.twitter.com/Y7iXYQuncz

— Filippo Lorenzin (@fi_lor) April 5, 2020

After the most surreal 24 hours of our lives, here is the video. Enjoy and support your museums ✨https://t.co/hqjtGtAqBd

— Filippo Lorenzin (@fi_lor) April 6, 2020

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: theartnewspaper.com

Fotók: twitter/FilippoLorenzin

A kutya megjelenése a japán művészetben

Akár az apró japán chinre, akár a rókabundás shibára vagy a tekintélyt parancsoló akitára gondolunk, mindre találunk jó pár példát a japán művészet több ezer éves történetében. A kutyák – japánul: inu – olyan mélyen fonódnak össze a kultúrával, hogy szinte elválaszthatatlanok a hittől, a hagyományoktól és ezzel együtt a művészi megjelenítésük is igen sokrétű.

A kutyák mozgékonysága érdekes ellentmondásban jelenik meg a statikus japán művészeti kifejezésben. „A kutyák a kapocs a természet és a kultúra között” – írja Aaron Herald Skabelund „Empire of Dogs” című könyvében. A japán művészetben ugyanis hagyományosan az állatokat természetes környezetükben ábrázolják, amely a kutyák esetében az emberi kultúra.

Japán „kutyamitológia”

A kutyák nem csak a mindennapi élet, de a vallási élet szereplői is Japánban. Japán hagyományos hitrendszerében, a sintoizmusban, a kutyák hírnökök, akik közvetítenek az emberek és a szellemvilág között. Gyakran ábrázolják őket templomok kapujában, őrt állva és védelmezve a templomot a gonosz erőkkel szemben.

Elképzelhető, hogy szintén védelmező erőt tulajdonítottak az apró, agyagból készült kutyaszobrocskáknak is, amelyeket a II – VII. században sírok tetejére vagy halotti felajánlásként a sírba tettek. Bár az úgynevezett haniwák pontos funkciója ismeretlen, a kutatók úgy vélik, hogy a kutyaszobrocskák védték az elhunytat és megvédték az élőket a halottak lelkétől.

Kutya és kreativitás

Az Edo korszakban (1603-1868) , amely a Japán történelem művészeti szempontból egyik legtermékenyebb periódusa volt, szintén közkedvelt téma volt a kutyák ábrázolása. Mivel ez az időszak viszonylag békés és prosperáló volt, ezért a művészeknek tere nyílt a kreativitásuk kibontakoztatására, hiszen a művészeti alkotásoknak, dekoratív tárgyaknak széles felvevőpiaca volt. Ennek hatására mind a stílusok, mind az anyaghasználat változatos volt, papírmaséból, fából, porcelánból és elefántcsontból is készültek szobrocskák, de a kutyák felbukkantak textíliákon, a kimonók mintájában, papírtekercseken és még a kardok markolatába karcolva is.

A sógunok és szamurájok korának letűntével a kutyák mit sem veszítettek népszerűségükből. Bár a modern japán kutyaábrázolások már nem kifejezetten élethűek, inkább elnagyolt, hófehér vagy éppen élénk színekben pompázó kutyákat láthatunk, de ettől még a kutya éppen olyan sokrétű, a populáris kultúrától a művészeti galériákig éppúgy megtalálható téma maradt, mint évszázadokkal ezelőtt.

Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: The Bark – Japan’s Artful Dogs; wikipedia. Képek: The Bark; pexels.

Miután a séta kivételével minden sporttól eltiltották orvosai, hosszas gyaloglásba kezdett, havas és homokos területeken. Lábnyomai aztán annyira megihlették, hogy előre megtervezett óriási geometriai formákat tapos havas vagy homokos tájakra. A több száz méter hosszú „vásznak” általában a svájci Alpokban vagy Új-Zéland partjainál kerülnek a művész lába alá. Minden projektet pontosan előre megterveznek számítógépen, amit aztán egyedül tapos ki hosszú órák alatt.  Ezen a videón jól látszik, hogy valóban lépésről-lépésre készülnek a gigantikus minták, hosszadalmas és fárasztó munkafolyamat során.

A művész elmondása szerint általában óránként 5000 lépést tesz meg és képes akár 10 órán keresztül taposni a hóban vagy homokban. Egyes alkotások elkészítése akár több napot is igénybe vehet, azonban az idő egy nagyon fontos tényező Beck számára, hiszen a hó és a homok állaga, helyzete is képes akár órák alatt megváltozni az időjárás hatására.  Így aztán mindig kockázatos egy elkezdett művet félbehagyni és másnap folytatni, ezért a művész általában még sötétben, fejlámpával is tapossa rajzait. Az alkotások pedig minden alkalommal ugyanarra a rövid sorsra vannak ítélve. Miután megörökítették és pár szerencsés arra járó turista megcsodálta, elmossa őket az eső vagy felolvadnak a nap sugaraitól.

Szerencsére csodálatos légi felvételek készülnek minden hó-és homokrajzról, így mi is megcsodálhatjuk ezeket a lélegzetelállító alkotásokat.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: thisiscolossal.com