Az első méhek mintegy 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A mézelő méh (Apis mellifera) valószínűleg Indiából származik, és háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt történt. Jelentős szerepet játszik a mezőgazdaságban, segítve a kultúrnövények terméshozamának növekedését, valamint hatással van a bioszférára és fenntartja a vadon élő növényfajok sokféleségét.

A házi méhek kolóniákat alkotó rovarok, ahol a többségük nem szaporodik, hanem a többi családtag szaporodását támogatja. Szervezett társadalmi struktúrában élnek a méhkaptárakban, ahol felosztják egymás között a szaporodás és a kolónia gondozásának feladatait. Nézzük, milyen különleges, kevésbé közismert tényeket tudunk róluk:

1. Öt szem

A méheknek 5 szemük van. Két nagy összetett szem található az arc két oldalán, három egyszerű szem pedig a két összetett szem között helyezkedik el. Az összetett szemek a tárgyak alakját és színét, míg az egyszerű szemek a környezeti fény színváltozásait érzékelik. A méhek agya a két különböző típusú szem vizuális információinak integrálásával képes pontosan megkülönböztetni a színeket a változó fényviszonyok között.

2. Tánc, a kommunikáció egy módja

A méhek demokratikus társadalmat alkotnak. A méhkirálynő és a dolgozó méhek címei gyakran arra engedik következtetni az embereket, hogy a mézelő méhek társadalma monarchikus felépítésű. Valójában azonban ez nem igaz! A kaptárral kapcsolatos döntések az összes méh közötti beszélgetésen keresztül születnek. Hogyan beszélgetnek a méhek? Tánccal!

A méhek különféle táncokat tudnak előadni, többek között körtáncot, sarlótáncot és kacskaringós táncot. A körtáncot akkor járják, amikor a célpont 100 méteren belül van a méhtől, míg a sarlótáncot akkor, amikor a célpont sokkal távolabb van. A kacsázó táncban a tánc dőlésszöge, valamint a farok mozgása révén konkrét távolság- és helyinformációkat lehet közvetíteni. Ezt a táncot figyelve a méhek felismerik, hogy más méhek hol találtak nektárforrást, és hol építhetnek új kaptárakat.

3. Feladatok kijelölése életkor alapján

A dolgozó méhek életkoruktól függően különböző feladatokat látnak el. Az egyheteseknek például az új kaptárak építése és az élelem szétosztása a feladatuk. Ahogy egy kicsit idősebbek lesznek, elkezdik őrizni és segítenek megvédeni az otthonukat. Csak 3 hetes koruk után mennek ki virágport gyűjteni. A dolgozó méheknek különböző életkorban más-más szerepük van az agyuk mérete és a memóriakapacitásuk miatt. Születésük után bizonyos időre van szükségük ahhoz, hogy elegendő memóriakapacitást építsenek ki ahhoz, hogy emlékezzenek arra, hogyan találnak haza.

4. A dolgozó méhek élettartama attól függ, melyik évszakban születnek

A dolgozó méhek élettartama a születési évszaktól függ. Akik akkor születnek, amikor a méhek számára elegendő virágnektár áll rendelkezésre a mézzé alakításhoz, csak egy-két hónapig élnek. Ez azért van, mert sok energiát fordítanak nehéz munkára: kaptárépítésre viaszból, a fejlődő lárvák gondozására és a virágpor gyűjtésére. Ezzel szemben a késő ősszel született méhek, amelyek nem végeznek sok munkát, akár hat hónapig is élhetnek.

6. 40 000 repülés 1 kg mézért

Az egy mézelő méh által egy gyűjtőút során begyűjtött nektár mennyisége körülbelül 30-50 mg. A körülbelül 0,1 g testtömegű méh a testtömegének közel felét nektárban tudja szállítani! Egy méh naponta 7-13 alkalommal repül ki nektárt gyűjteni, néha akár 24-szer is, ami azt jelenti, hogy 10 000 dolgozó méhnek 4 utat kell megtennie ahhoz, hogy 1 kg mézet termeljen.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forras: greenpeace

A méhek számának drasztikus csökkenése már a 70-es években elkezdődött, de napjainkra drámaian felgyorsult. Többek között az ENSZ is felszólította a világot, hogy foglalkozzanak ezzel a problémával és termesszenek a méheknek elegendő és biztonságos növényt a porzásra.

Sokan nem is gondolják, hogy milyen elképesztően fontos szerepet játszanak a méhek a természetben. Az emberiség táplálékának 90%-át nagyjából 100 növényfajta adja. Ennek a 70 %-át méhek porozzák be, nélkülük nem léteznének! Négy haszonnövény termesztése közül három teljes mértékben a méhektől, a beporzástól függ. Méhek nélkül nem lenne az asztalunkon többek között paprika, alma, kakaó és gyümölcs sem.

A méhek számának drasztikus csökkenését elsősorban a növényvédő szerek, környezetszennyezés okozzák, de a rádióhullámok is nagyon káros hatással vannak rájuk, hiszen megzavarja őket a tájékozódásban.

Hollandiában szerencsére nagyon komolyan veszik a méhek problémáját és időt, energiát fektettek egy szuper kis terv kidolgozására és megvalósítására. Összesen 316 buszmegálló tetejére telepítettek olyan növényt, mely kiváló porzóhely a méheknek. A zöld buszmegállók ezen kívül a finom port és az esővizet is megfogják.

Utrecht városnak nem ez az első nagyszabású zöld projektje. Egyik legfontosabb célkitűzésük, hogy 2028-ra csak elektromos buszok fognak közlekedni a városban, ehhez az év végéig  55 új elektromos busz fog munkába állni.  A város ezen kívül támogatást nyújt a zöld tetőteraszok létrehozására, melyre lakóközösségek, de magánszemélyek is pályázhatnak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: independent.co.uk

Fotó:  BrightVibes