A New York Times több mint 6 millió fotójának digitalizálása közben a lap szerkesztői igencsak elcsodálkoztak azon, milyen mennyiségű és milyen fantasztikus kutyás fotók készültek a 60-as években New Yorkban. Rábukkantak  például az első hivatalos kutyasétáltató férfi képére és a történetét is felkutatták.

Jim Buck valószínűleg az első dokumentált és hivatalos kutyasétáltató volt New Yorkban, aki nem csak hobbiból koptatta a város utcáit kutyáival, hanem komoly megélhetésre tett szert.

A képet Gay Tales készítette és 1964-ben jelent meg az újságban. Ma már teljesen hétköznapi egy nagyvárosban profi kutyasétáltatók látványa, de akkoriban ez kisebb szenzációnak és látványosságnak számított, hiszen ez a férfi volt az egyetlen a városban, aki ilyen sok kutyát sétáltatott egyszerre. A korabeli cikk szerint Jim házas, két gyermek apja és két nagy kutya gazdája volt.  Jól kereső állással rendelkezett, tehát nem a pénzért találta ki a sétáltatást. Egyszerűen imádta az állatokat és nagyon szeretett sétálni a saját kutyáival, így egy kis helyi reklámmal elindította a kutyasétáltató bizniszt. Hamarosan nemcsak szép plusz jövedelemre tett szert, de az Upper East Side látványossága is lett.

Amikor Buck 2013-ban meghalt, a Times úgy emlékezett meg róla, mint az első professzionális kutyasétáltató New Yorkban és valószínűleg az Egyesült Államokban is. Mindig sétált a kutyákkal, napsütésben, esőben, hóban, szélben, soha nem hiányzott az utcáról.

Jim Buck fotójának és sztorijának felfedezése után a digitalizálást végző képszerkesztők elkezdték kiválogatni a kutyákról készült fotókat és egy fantasztikus gyűjteményt csináltak belőle. A képeken nagyon jól látszik, hogy az évtizedek alatt óriásit változtak az emberek, a divat, az autók, a környezet, de a kutyák ugyanolyanok maradtak.  A kutyás képeket már akkor is nagy előszeretettel használták a szerkesztők: divatanyagokban, időjárás előrejelzésnél, sport rovatokban, szinte minden témához passzoltak a kutyák.

Ezek a fotók minden magyarázat vagy képaláírás nélkül visszaadják a kutyás élet minden szépségét és azt is bizonyítják, hogy kutyabolondok mindig is voltak, vannak és lesznek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás. newyorktimes.com

Fotók: newyorktimes.com

The post Fantasztikus kutyás fotók kerültek elő a New York Times archívumából appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Radnóti Miklós özvegyével, Gyarmati Fannival kapcsolatosan több kedves történet is kering Újlipótvárosban, ahol egészen haláláig (2014. február 15.) élt. Egy kedves, tősgyökeres újlipótvárosi barátunk mesélte az alábbi kutyás vonatkozású történetet, a „lipóciai mitológia” részeként.

„Az eset még a rendszerváltás után történt, amikor sorra nyíltak az új, magántulajdonban lévő üzletek, köztük egy húsbolt a Pozsonyi és a Wallenberg utca sarkán, amit a helyiek csak csirkésnek neveztek. Szép volt az áruja, sok asszony járt oda vásárolni. Egy nap betért a már akkor is koros Radnótiné a kutyájával, egy kis ölebbel, de a tulaj gorombán ráförmedt, hogy kutyával nem lehet bejönni, és azonnal távozzon. Radnótiné nem vitatkozott, szó nélkül kiment. A jelenetnek csak pár vevő volt a tanúja, és bár akkor még internet sem volt, nemhogy Facebook, mégis villámgyorsan elterjedt egész Újlipótvárosban, hogy miként zavarta ki a hentes Radnótinét és a kutyát. Senki nem szervezett semmilyen akciót, de onnantól egyetlen lipótvárosi se tette be a lábát a csirkéshez, és az üzlet gyorsan csődbe is ment.”

Hogy a városi legendaként terjengő történet szóról szóra így történt-e, ezt a barátunk sem tudja, de  jól mutatja a történet, hogy az újlipótvárosiak hogyan viszonyultak Gyarmati Fannihoz. No meg a kutyákhoz….

(Kutyabarát.hu)

Képek forrása: cultura.hu, moly.hu

The post Kutyabarát történet Lipóciából appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Nem hiába a nagy kedvencünk Örkény István (1912-1979), Kossuth-díjas író, a magyar groteszk próza és abszurd dráma megteremtője. Nem csupán az „Egyperces novellák” és a „Tóték” miatt szeretjük, hanem azért is, mert igazi kutyabarát volt.

Örkénynek több kutyája is volt. Imádott spánieljéről, Rexiről, még a munkaszolgálatos évei alatt sem felejtkezett el: a hadifogságból írt leveleiben mindig érdeklődött kutyája felől. Családja sokáig nem merte elmondani az írónak, hogy időközben meghalt a kedvence.

Később, harmadik feleségével, Radnóti Zsuzsával (irodalomtörténész, dramaturg) befogadták Jöttit, a mindennél és mindenkinél becsesebb keverék kutyust.  A Bereményi Géza és Mácsai Pál szerkesztésében készült „Azt meséld el Pista” című könyvben, így mesél Örkény kedvencéről:

„Az új otthon okozta felhőtlen boldogságban befogadtunk egy kóbor kutyát. Jötti lett a neve, mert úgy jött. Nem tudtuk, milyen, leginkább őzikére hasonlított, egy darabig szilárdan hittük, lehet, hogy őz lesz belőle, csak még nem döntötte el, mert fiatal. Nem értek kutyákhoz, de etettem, itattam, vakartam. Önzetlenül tettem, ne féljenek, nálunk nem lett kutyamitológia, mint Dérynél, befogadtam, mert éjjel, szakadó esőben nyüszített az ajtóm előtt. Ha önök szakadó esőben nyüszítettek volna az ajtóm előtt, önöket is befogadtam volna. Etettem, itattam, vakargattam is volna. Humanista író vagyok.”

Örkény első feleségével, Gönczi Flórával és spánieljével (fotó: orkenyistvan.hu)

Örkény és Jötti (Balla Demeter fotója, magántulajdon, forrás: orkenyistvan.hu)

Fotók: orkenyistvan.hu
Örkény István özvegye, Radnóti Zsuzsa hozzájárulásával

(kutyabarát.hu)

The post appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Andy Seliverstoff munkái, képei egyszerűen lélegzetelállítók. Kisgyerekek – nagy kutyák sorozatából most a téli fotókat válogattuk össze. Ha megnézed, azonnal kedvet kapsz a hóhoz, a hideghez és a kutyázáshoz  – minden mennyiségben.

Seliverstoff lencséjén keresztül minden évszak megelevenedik, és minden kutya még szebb lesz. A gyermekekkel való különleges kapcsolatuk pedig szinte sugárzik a képekről.

„A végtelen öröm és a kölcsönös bizalom állapota – ezek lettek a sorozat fő gondolatai” – mondja a zseniális fotós.

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Andy Seliverstoff instagram

The post Fantasztikus téli fotósorozat Andy Seliverstoff-tól appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Póráz nélkül szerelem appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Tilda Swinton a kutyákat hívta segítségül az opera népszerűsítéséhez appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A New York-i metró utasai várakozás közben gyönyörű, vizslákat abrázoló mozaikokban gyönyörkedhetnek. William Wegman művész megint csodásat alkotott, és ki más inspirálta volna ebben, mint két weimari vizslája, Flo és Topper.

A New York-i metró utasai várakozás közben emberi ruhákba öltöztetett, kedves tekintetű vizslákban gyönyörködhetnek, William Wegman művésznek köszönhetően. A 11 aprólékos műgonddal készített alkotás a 23. utcai megálló falát dísziti.

Az 1970-es években fogadta örökbe első weimari vizsláját William Wegman, aki azóta is folyamatosan kutyáiból merít inspirációt művészati munkáihoz. Hát kell ennél jobb inspirációs forrás?

William Wegman munkásságát a facebook-on is nyomon követhetitek: https://www.facebook.com/WilliamWegman/

(Kutyabarát.hu)

Képek forrása: mymodernmet.com, William Wegman facebook oldala

The post Vizsla művészet a New York-i metróban appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Pierre-Auguste Renoir (1841-1919) francia festőművész, az impresszionizmus nagy alakja 178 éve született, és persze neki is van kutyás vonatkozású festménye!

Csendéletek, tájképek, portrék és családi jelenetek képeinek ezreit hagyta maga után az impresszionista festő. Ilyen családi portré volt az 1888-ban készült „Fiatal lány kutyával” (Young Girl with a Dog) festménye is.

A festményt sajnos egy múzeumban vagy tárlaton sem láthatjuk, magánkézben van a portré.

(Kutyabarát.hu)

Kép forrása: www.wikiart.org

The post A hét (kutyás) műtárgya – Renoir: Fiatal lány kutyával festménye appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A New York Times több mint 6 millió fotójának digitalizálása közben a lap szerkesztői igencsak elcsodálkoztak azon, milyen mennyiségű és milyen fantasztikus kutyás fotók készültek a 60-as években New Yorkban. Rábukkantak  például az első hivatalos kutyasétáltató férfi képére és a történetét is felkutatták.

Jim Buck valószínűleg az első dokumentált és hivatalos kutyasétáltató volt New Yorkban, aki nem csak hobbiból koptatta a város utcáit kutyáival, hanem komoly megélhetésre tett szert.

A képet Gay Tales készítette és 1964-ben jelent meg az újságban. Ma már teljesen hétköznapi egy nagyvárosban profi kutyasétáltatók látványa, de akkoriban ez kisebb szenzációnak és látványosságnak számított, hiszen ez a férfi volt az egyetlen a városban, aki ilyen sok kutyát sétáltatott egyszerre. A korabeli cikk szerint Jim házas, két gyermek apja és két nagy kutya gazdája volt.  Jól kereső állással rendelkezett, tehát nem a pénzért találta ki a sétáltatást. Egyszerűen imádta az állatokat és nagyon szeretett sétálni a saját kutyáival, így egy kis helyi reklámmal elindította a kutyasétáltató bizniszt. Hamarosan nemcsak szép plusz jövedelemre tett szert, de az Upper East Side látványossága is lett.

Amikor Buck 2013-ban meghalt, a Times úgy emlékezett meg róla, mint az első professzionális kutyasétáltató New Yorkban és valószínűleg az Egyesült Államokban is. Mindig sétált a kutyákkal, napsütésben, esőben, hóban, szélben, soha nem hiányzott az utcáról.

Jim Buck fotójának és sztorijának felfedezése után a digitalizálást végző képszerkesztők elkezdték kiválogatni a kutyákról készült fotókat és egy fantasztikus gyűjteményt csináltak belőle. A képeken nagyon jól látszik, hogy az évtizedek alatt óriásit változtak az emberek, a divat, az autók, a környezet, de a kutyák ugyanolyanok maradtak.  A kutyás képeket már akkor is nagy előszeretettel használták a szerkesztők: divatanyagokban, időjárás előrejelzésnél, sport rovatokban, szinte minden témához passzoltak a kutyák.

Ezek a fotók minden magyarázat vagy képaláírás nélkül visszaadják a kutyás élet minden szépségét és azt is bizonyítják, hogy kutyabolondok mindig is voltak, vannak és lesznek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás. newyorktimes.com

Fotók: newyorktimes.com

The post Fantasztikus kutyás fotók kerültek elő a New York Times archívumából appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Richard Adams regénye, a Gazdátlanok 1977-ben jelent meg, tehát nem egy mai, modern regény, de története semmit sem avult az évek alatt.  A Gazdátlanok látszólag egy állatregény, valójában sokkal több ennél, egy igazi nagyregény filozofikus utalásokkal és komoly mondanivalóval.

A történet egy brit laboratóriumban kezdődik, ahol kutatók felelőtlenül végeznek állatkísérleteket. Érdekes látni, hogy az állatkísérletek etikussága, felelőssége és veszélye már a 70-es években is foglalkoztatta az embereket, legalábbis bizonyos körökben. Ebből a laboratóriumból szökik meg két kutya, akik szabadságvágyuktól vezérelve elkezdenek kóborolni az északnyugat-angliai tóvidéken. Magukra utalva, de boldogan és idillikusan telnek napjaik, aminek újra az emberek vetnek véget. A kutyák a környék birkáiból szerzik meg a napi betevőt, így hamar elkezdenek vadászni rájuk a gazdák. Emellett a hatóság is megjelenik és veszélyes biológiai fegyvernek állítja be a kutyákat, akik így totális közellenséggé válnak. Újra menekülni kezdenek és egy izgalmas hajsza veszi kezdetét.

A két kutya személyisége is csodálatosan ki van bontva a regényben, egyikük törékeny, csenevész, de nagyon okos, aki a kísérletek áldozatává vált egy kegyetlen agyműtét miatt. A másik kutya erős, nagy és rettenetesen csalódott, egész életében csak rosszat kapott az emberektől a borzasztó fullasztásos kísérletek és verés, gyűlölet formájában. Egymásba kapaszkodva, egymást támogatva és csak egymásban bízva indulnak az ismeretlenbe.

A regény fő témája tehát az emberek és állatok kapcsolata, a felelősség és az állatok védelme. Számos etikai kérdés merül fel, melyek a mai napon éppoly aktuálisak, mint 40 évvel ezelőtt. Milyen jogon használja ki az ember az állatokat saját céljaira a pénz és siker kedvéért? Miért érzi magát felhatalmazva, hogy a kutyákat szenvedésnek és borzalomnak tegye ki saját sikereiért? A történetben azonban olyan kérdések is felmerülnek, hogy miként befolyásolható az ember a médián keresztül. Az író görbe tükröt tart az emberek elé, mindezt fájdalmas iróniával teszi, mely az olvasó lelkébe mar.

A Gazdátlanok tehát nem egy banális, cuki kutyás regény. Nagyon mély és fontos kérdéseket feszeget, morálisak, emberiek, mindenkit érintő kérdéseket, mindezt a két kutya történetén keresztül, a kérdéseket az ő szájukba adva.

A könyv több hónapig szerepelt a New York Times bestseller listáján, mely szintén azt bizonyítja, hogy érdemes elolvasni és nagy valószínűség szerint, aki egyszer elolvasta, újra elő fogja venni.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Kép: Richard Adams: Gazdátlanok könyvborító 

The post Az egyik legnagyszerűbb kutyás regény, a Gazdátlanok appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A hazai mozikban is hatalmas siker volt Bradley Cooper és Lady Gaga új filmje, az „A star is born” (Csillag születik). Az alkotás azonban nemcsak attól lett sokak számára különleges, hogy az abszolút kutyaimádó Bradley Cooper volt a film főszereplője és rendezője is egyben, hanem attól, hogy az egyik legkedveltebb karakter lett a színész saját kutyája, Charlie.

A cím igaz: csillag született, mégpedig a négylábú Charlie személyében. Bradley Cooper hatalmas kutyarajongó, erről korábban mi is írtunk, így nem csoda, hogy otthoni kiskedvence annyira fontos szerepet tölt be életében, hogy az általa rendezett film egyik karakterévé tette meg. Nem döntött rosszul: a film rajongói imádattal fordultak a kutya iránt, és egyöntetű a vélemény: nagyon jót tett a sztorinak az eb jelenléte.

A történet két főszereplője, Ally (Lady Gaga) és Jackson (Bradley Cooper) a zenének köszönhetően szeret egymásba, és gyermekük ugyan nincs, de egy kutyájuk igen, aki hasonló mélységeket tölt be kapcsolatukban, mintha gyermek lenne. Charlie-t Bradley Cooper saját kutyája játssza, egy mentett eb, aki nagyon sokat jelent a színész privát életében.

Az állatvédő szervezetek ezúttal nem hogy nem támadták a filmet, de elismeréssel nyilatkoztak a színész-rendező által végzett munkáról, hogy nem vette igénybe külön kiképző segítségét, hanem maga instruálta kutyája jeleneteit, amely hihetetlenül élethűre sikerült – hiszen az életben meglévő kapocs érződik a filmben is.

– Bradley Cooper boldog, imádnivaló és nagyon szeretett kutyája ellopja a reflektorfényt és a nézők szívét ebben a filmben, mert nyilvánvaló, hogy az életben is mennyire szeret a gazdájával együtt lenni – nyilatkozta a PETA alelnöke, Lisa Lange. – A PETA annyi állatkínzás szemtanúja volt már – képernyőn és a színfalak mögött egyaránt, reméljük, hogy Bradley szeretetteljes hozzáállása mindenhol példa lesz Hollywood-ban. –

És hogy Lady Gaga hogy nyilatkozott színésztársáról?

Még több kutyás film:

Névtelen felvételek kerültek ki egy filmforgatáson történt súlyos állatkínzásról

Bebizonyosodott: nem történt állatkínzás az Egy kutya négy élete forgatásán

A kutyák nem tudnak mesterkéltek lenni

(kutyabarát.hu)

Forrás: edition, buzzfeed

The post Bradley Cooper új filmjében valóban új sztár született – saját kutyája lett a film legkedveltebb szereplője appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Tudtátok, hogy Neil Gaiman író nagy kutyabarát? Mai kutyás irodalmi rovatunkban megismerhetitek Gaiman imádott kutyáját, Cabal-t.

Az 1960-as születésű Neil Gaiman, angol fantasy, képregény és sci-fi író, rajongással szerette Cabal nevű, svájci fehér juhászkutyáját.

2007-ben Gaiman az autópályán menet észrevett egy nagy fehér kutyát az útmentén, attól tartva, hogy valami baja esik, megállt, felvette autójába és hazavitte. Cabal-nak nevezte el Arthur király fehér kutyája után, és rövid idő alatt igazi családtaggá vált. Ahogy Gaiman honlapján (blogján) is írta, feltétel nélküli szeretetet kapott Cabaltól, és ő tanította meg az írót igazán szeretni.

2013-ban vesztette el Cabalt, halálát nagyon nehezen dolgozta fel, szívszorongatóan írt erről blogjában is: „Nem hiszem, hogy lesz még egy ilyen kapocs, kötelék az életemben. Bárcsak tovább élnének a kutyák.”

(Kutyabarát.hu)

Forrás: journal.neilgaiman.com

Fotók: fuckyeahcabal.tumblr.com/

The post Neil Gaiman és imádott kutyája, Cabal appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A (Kutyás) Vers mindenkinek! rovatunkban ma Byron egyik versét osztjuk meg Veletek (Szabó Lőrinc fordításában). Byron szerint: „A kutya a legállhatatosabb barát – az első, aki üdvözöl, és a legbátrabb, aki védelmez.” Egyetértünk vele!

George Gordon Noel Byron (1788-1824) Shelley és Keats mellett, az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője volt.

George Byron: Felirat egy újfoundlandi kutya síremlékére

Ha új lakót kapnak a temetők,
nem is dicsőt, csak épp előkelőt,
a gyász pompázik szoborrá virulva
és az elhunytat zengi név meg urna:
nem azt, aki csakugyan volt, hanem
akinek kellett volna hogy legyen:
s a szegény kutya, a leghübb barát,
ki boldogan áldozta föl magát,
kinek szíve gazdája szíve volt,
ki mindenben csak az ő híve volt,
dicstelen hull el, bármilyen derék,
s földi lelkét megtagadja az ég:
míg az ember, hiú féreg! csodákat
s kizárólagos eget kér magának.
Óh, ember! napod gyorsan alkonyúl,
rabnak becstelen vagy s romlott, ha úr,
aki kiismert, undor tölti meg
tőled, lélegző, hitvány sártömeg!
Szerelmed kéj, barátságod csalás,
szavad és mosolyod képmutatás!
Neve nemes csak megromlott csirádnak,
rád pirít minden becsületes állat.
Ki itt jársz s látod ezt a sírjelet,
menj tovább, nem fajtádnak tiszteleg:
barát emlékét őrzi ez a jel;
egy barátom volt csak – s az itt hever.

Szabó Lőrinc fordítása

Lord Byron 
(Thomas Phillips festménye, 1813.)

(Kutyabarát.hu)

Képek forrása: www.theguardian.com, wikipedia.org

Indexkép: www.petfinder.com

The post (Kutyás) Vers mindenkinek! – George Byron appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Frida Kahlo (1907-1954) mexikói festőművész rajongott az állatokért, otthonát lovakkal, papagájokkal, őzekkel osztotta meg, nagy kedvencei pedig mexikói meztelen kutyái („itzcuintli”) voltak. Imádottjai festményein is szerepeltek.

Frida Kahlo „Itzcuintli kutya és én” (eredeti címe:„Perro Itzcuintli conmigo”) című, 1938-ban készült olajfestményén Frida egyik kedvenc Itzcuintli kutyájával pózol. Ez a fajta kutya már akkor is nagyon ritka és drága volt (maga a „Xoloitzcuintli” indián nyelven ”ritka kutyát” jelent). Ezt a kutyafajtát Mexikó szerte csak az előkelőbb, gazdagabb családok engedhették meg maguknak.

Íme a festmény, mely jelenleg a mexikói Frida Kahlo Múzeum tulajdonában van.

© 2017 Banco de México Diego Rivera Frida Kahlo Museums Trust, Mexico

Frida Kahlo előszeretettel szerepelt fényképeken is kutyáival:

Fotó: Lola Alvarez Bravo (1944)

Fotó: Lola Alvarez Bravo (1944)

Sz-K H

(Kutyabarát.hu)

Indexkép: Lola Alvarez Bravo 

The post A hét (kutyás) műtárgya – Frida Kahlo festménye appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Februárban megnyitja kapuit New Yorkban az AKC Museum of The Dogs, vagyis az American Kennel Club által évtizedeken át szervezett és gyűjtött kutya múzeum. A szervezők 2 emeleten, 3 helyszínen több mint 180 kutyákról szóló művészeti alkotást és több interaktív kiállítási anyagot vonultatnak fel.

Az AKC Museum of The Dogs nem újdonság, hiszen már régóta működik más városban, viszont ez az első alkalom, amikor a múzeum és az AKC különleges gyűjteménye egy helyen, egyszerre kerül bemutatásra. A múzeum 1982-től 1986-ig New York-ban a Life Building-ben kapott helyet, majd innen napjainkig St. Louisban, Missouri államba lett áthelyezve.  2019-ben pedig újra New York-ba költözik, a Park Avenue-ra, ahol az AKC központja, könyvtára és archívuma is található.

Alan Fausel múzeumigazgató szerint a látogatók legalább egy órát töltenek el a kiállítási tárgyak felfedezésével, de ha valaki jobban beleássa magát a múzeum digitális „Meet the Breeds” gyűjteményébe, akár fél napot is ott ragad csodálatos kutyák társaságában. Ez a digitális gyűjtemény az AKC által elismert, összesen 193 kutyafajtát mutatja be, részletes fajtaleírásokkal és fotókkal.

A kiállítás ennél több digitális és interaktív anyagot is tartogat a látogatók számára, például egy gyors fotó készítése után megtudhatjuk, hogy melyik kutya illik leginkább hozzánk – már ami a külsőt illeti.  Az  emeleten digitális, interaktív kutyatréningen is részt vehetünk, melyet  kifejezetten a kiállításra találták ki és hozták létre a fejlesztők. A  program úgy készült, hogy egy  10 hónapos labrador retriever kölyköt végigvezettek egy alapvető engedelmességi gyakorlatsoron, majd ezt digitalizálták és interaktívvá tették.  A látogatók egy képernyőn így valós időben tudják képezni hangokkal és kézjelekkel a megjelenő kutyát.

A szervezők arra is nagy hangsúlyt fektettek, hogy a gyermekeknek is különleges élményt nyújtson a kiállítás, ezért  létrehoztak egy olyan appot, melynek segítségével Arty, a kutya vezeti végig játékosan a kicsiket a tárlaton. Az Arty által vezetett kiállítás végén a gyerekek elkészíthetik saját kis műalkotásukat, mely megjelenik a múzeum közösségi falán.  Természetesen a felnőttekre is gondoltak, így az ő számukra is készítettek egy alkalmazást, melyet sok-sok kiegészítő információval és érdekességgel töltöttek fel.

A kiállítás jelen formájában a tervek szerint 6 hónapig fog üzemelni.  A belépőjegy felnőtteknek 15, gyermekeknek 5 dollár (USD). A kiállítás ajándék boltjában rengeteg kutyás különlegesség is vár a látogatókra. A kiállítás címe 101 Park Avenue, keddtől vasárnapig 10.00 órától 17.00 óráig látogatható. Ne hagyjátok ki, ha arra jártok!

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: https://www.akc.org/expert-advice/news/akc-museum-of-the-dog-to-open-in-nyc/

https://museumofthedog.org/

The post Ilyet még nem látott a világ! Egyedülálló kutyás múzeum nyílik New Yorkban appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.