Bár a kutyák és macskák klónozása évtizedek óta technikailag megvalósítható, mostanra egyre nagyobb az igény a szolgáltatásra. Különösen a fiatalabb generációk körében válik egyre elfogadottabbá a klónozás. Cikkünk első részében leírtuk, hogyan működik az eljárás, és milyen anyagi vonzata van annak, ha valaki szeretett kedvencét klónoztatná. Körüljártuk a témát etikai és állatvédelmi szempontból is. A következőkben pedig Kelly Anderson történetét mutatjuk be, aki cicája, Chai halála után döntött úgy, hogy a klónozás mellett dönt.

A háziállatukat klónozó gazdik gyakran kerülnek a figyelem középpontjába – nemcsak a tudományos érdeklődés, de az érzelmi viták kereszttüzébe is. Kelly Anderson, aki macskája, Chai halála után döntött a klónozás mellett, jól ismeri ezt az érzést.

2021 októberében köszönthette életében Belle-t, Chai genetikai mását, aki azóta több mint 88 ezer követőt szerzett az Instagramon, és 141 ezren követik TikTokon. A népszerűségnek azonban ára van: rajongók mellett kritikák is bőven akadnak.

“Miért nem fogadtál örökbe?”

Anderson elmondása szerint sokan írtak neki pozitív visszajelzést – például olyan diákok, akik az ő történetéről írták az iskolai dolgozataikat. Mások viszont elítélték: miért nem fogadott örökbe inkább, vagy miért nem adományozta a pénzt állatvédő szervezeteknek?

Ő maga úgy látja: az emberek gyakran nem tudják, hogy a klónozáshoz szükséges összeget kölcsönből finanszírozta – nem volt ez egy „eldobható” tétel. A döntése tehát érzelmi, de nem felelőtlen volt.

Ugyanaz, de mégis más

A legtöbb ember számára nehéz elképzelni, milyen érzés egy elhunyt kedvenc klónját nevelni. Anderson egyetlen szóval írta le: szürreális. Kezdetben Belle-t mindenben összehasonlította Chai-jal – de idővel megtanulta elfogadni őt önálló egyéniségként.

Ahogy Barbra Streisand is fogalmazott egy interjúban: „A kutyám klónjai hasonlítanak Samanthára, de nem őt kaptam vissza. A lélek nem klónozható.” Mégis, a pillantásuk, a jelenlétük emlékeztethet, és ez sokszor elég is.

Belle például teljesen más környezetben nőtt fel, mint Chai. Chai beteg volt kölyökkorában, izoláltan kellett élnie, és bizalmatlan lett az emberekkel szemben. Belle viszont egészségesen, kíváncsian és nyitottan kezdhette az életét. Ez a különbség jól mutatja, milyen nagy hatása van a nevelésnek és a környezetnek is.

Érzelmi támogatás – újra

Akadnak azonban megdöbbentő hasonlóságok is. Belle néha pont úgy bújik Kelly hátához, ahogy Chai tette, egy furcsa, de meghitt testhelyzetben. És ahogy Chai, úgy Belle is érzékenyen reagál gazdája érzelmi állapotára.

Kelly ezt mesélte: egy nehéz időszakban, mikor egy este sírt, Belle odabújt hozzá, pedig alapvetően nem egy bújós típus. „Ez nagyon sokat jelentett. Chai sem volt kimondottan bújós, szóval amikor mégis megteszik, annak tényleg súlya van.” – mondja.

Szeretetből fakadó döntés

Sokan vitatják, hogy a klónozás helyes-e, de Anderson szerint a legtöbb gazdi, aki ezt választja, mély, szinte spirituális kötődést érez kedvence iránt. „Ez egy szeretetből született döntés” – fogalmaz.

Tisztában van vele, hogy a téma megosztó, de ha már vállalta, hogy nyíltan beszél róla az interneten, elfogadta azt is, hogy nem mindenki fog vele egyetérteni.

A kérdés tehát továbbra is nyitott: jogunk van-e másolatot készíteni egy szeretett állatról? Vagy az elvesztés feldolgozása épp abban rejlik, hogy elfogadjuk: minden élet egyedi és megismételhetetlen? Egy dolog biztos: a szeretet, amit egy állat iránt érzünk, örök – még akkor is, ha az életük véges.

Cikkünk első részét itt találjátok: Klónozás – a Z-generáció 74%-a klónoztatná kedvencét

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/pet-lifestyle/pet-cloning-gen-z?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DKaNthhBG2X Kép: honggyu kim: https://www.pexels.com/photo/golden-retrievers-posing-in-studio-17186345/

The post Klónozás – egy gazdi személyes története – 2. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Meglepő, de igaz: egyre több gazdi dönt úgy, hogy klónoztatja elhunyt kedvencét – sokszor nem kis anyagi áldozat árán. Bár a kutyák és macskák klónozása évtizedek óta technikailag megvalósítható, mostanra egyre nagyobb az igény a szolgáltatásra. Különösen a fiatalabb generációk körében vélik egyre elfogadottabbá a klónozás.

Egy friss felmérés szerint az amerikai Z generációs kutyatartók 74%-a azt mondta, hajlandó lenne fizetni azért, hogy klónozzák a kutyáját. Ráadásul minden tizedik gazdi azt nyilatkozta: „nincs felső határ” arra, mennyit áldozna a célra.

Az Egyesült Államokban több cég is foglalkozik klónozással, macskák, kutyák és lovak esetében is. A szolgáltatás nem olcsó: egy kutya vagy macska klónozása 50 000 dollár, ló esetében 80 000 dollár.

Hogyan működik a kedvencek klónozása?

A folyamat meglepően egyszerűen hangzik:

1. A cég először bőrbiopsziát végez, így nyerik ki az állat DNS-ét.

2. Az így nyert sejteket eltárolják, akár évekig is – van, aki csak későbbi felhasználásra kéri a tárolást.

3. Amikor a klónozásra sor kerül, a tudósok egy donorpetesejtet előkészítenek, eltávolítva belőle az eredeti genetikai anyagot.

4. A klónozandó állat DNS-ét beültetik a petesejtbe.

5. Ezután az embriót egy pótmamának (szuka kutyának vagy nőstény macskának) ültetik be.

Ez a folyamat mesterséges megtermékenyítéshez hasonló, viszont spermiumra nincs szükség – a DNS egyetlen sejtből származik. Innentől a vemhesség természetes úton zajlik.

Klón = ugyanaz a kutya?

A klónozott állat genetikailag megegyezik az eredetivel, de ez nem jelenti azt, hogy ugyanolyan személyisége lesz. A viselkedés, a tanulási élmények, a nevelés és a környezet mind alakítják egy állat egyediségét – tehát a klón hasonlítani fog, de nem lesz „ugyanaz”.

Klónozás – etikai kérdések, kritikák, aggályok

Mint minden új technológia, a klónozás is megosztja a társadalmat. Sokak szerint különleges lehetőség, mások viszont erősen ellenzik, különösen az állatvédő szervezetek.

A PETA elnöke, Ingrid Newkirk, például élesen bírálta a kutyaklónozást, mondván:

„Ez nem a régi kutya visszahozása – csak egy másik, genetikailag hasonló állat megszületése. Ráadásul a klónozás rengeteg sikertelen kísérletet jelent, miközben menhelyeken milliószám várnak szerető gazdira kutyák és macskák.”

Hasonlóan kritikus hangon nyilatkozott Lindsay Marshall, a Humane World for Animals tudományos igazgatója is. Szerinte a klónozás:

• árucikké teszi az állatokat, elvéve egyediségüket,

• laborállatok tucatjait használja fel a háttérfolyamatok során (donorok, pótmamák, stb.)

• és etikai kérdéseket vet fel a donor- és pótmamák esetében is, például a petesejtek kinyerésének invazív módszerei miatt.

Egy 2023-as tanulmány szerint 38 kutyából összegyűjtött 419 petesejtből mindössze négy kölyök született, és csak három maradt életben. Még ha a sikerarány javul is, sokak szerint ez nem indokolja az eljárást.

Az ASPCA is ellenzi a klónozást, és moratóriumot sürgetett a klónozott háziállatok kutatására és forgalmazására, amíg egy multidiszciplináris szakértői testület átfogó irányelveket nem dolgoz ki.

Klónozzunk vagy fogadjunk örökbe?

A kritikusok hangsúlyozzák: a menhelyek tele vannak csodálatos, szeretetre éhes állatokkal, akiknek egy második esélyre van szükségük. A klónozás ennek az üzenetnek a gyengüléséhez vezethet – és hosszú távon csak tovább növelheti a gazdátlan állatok számát.

Ugyanakkor az is igaz, hogy minden gazdi története egyedi – és van, aki a saját útját szeretné járni, érzelmi alapon. A kérdés tehát nem csak technológiai vagy pénzügyi, hanem etikai és érzelmi döntés is.

A cikkünk következő részében egy, a közösségi médiában hatalmas követőtáborral rendelkező, gazdi egyéni történetét mutatjuk be:

Klónozás – egy gazdi személyes története – 2. rész

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/pet-lifestyle/pet-cloning-gen-z?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DKaNthhBG2X Kép: honggyu kim: https://www.pexels.com/photo/golden-retrievers-posing-in-studio-17186345/

The post Klónozás – a Z-generáció 74%-a klónoztatná kedvencét – 1. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A South China Morning Post beszámolója szerint Kínában egyre több kisállat-tulajdonos dönt úgy, hogy nem búcsúzik el végleg elhunyt kedvencétől – legalábbis nem a hagyományos módon. Ehelyett genetikai másolatot készíttetnek négylábú társukról, gyakran csillagászati összegekért. A kisállat-klónozás már nem sci-fi, hanem virágzó iparág: egy-egy eljárás ára akár 50 000 dollár fölé is rúghat, mégis sok gazdi úgy érzi, ez az összeg nem sok, ha visszakaphatja elvesztett társát.

A szolgáltatást nyújtó cégek egyre fejlettebb technológiával dolgoznak. A klónozás során genetikai mintát vesznek az eredeti állattól – sokszor még élete során –, majd laboratóriumi körülmények között hoznak létre egy új egyedet, amely külsejében megegyezik az eredetivel. A gazdik közül sokan arról számolnak be, hogy a klón valóban hasonlít elvesztett kedvencükre, és ez hatalmas érzelmi megnyugvást ad számukra.

Az ígéretek és a valóság közötti szakadék

Bár a klónozással foglalkozó vállalatok gyakran azt állítják, hogy a „másolat” nemcsak küllemében, hanem viselkedésében is hasonló lesz az eredetihez, sok esetben ez koránt sincs így. Több gazdi is arról számolt be, hogy a klónozott állat nemcsak más temperamentummal rendelkezett, hanem különböző egészségügyi problémák is jelentkeztek nála. Volt, aki fiú macskát szeretett volna visszakapni, de nőstény lett az új jövevény, más pedig több klónozott kölyköt is kapott, mint amennyit „rendelt”.

Ez rávilágít arra a fontos tényre, hogy a genetikai azonosság nem jelent garanciát a viselkedés vagy az egészség szempontjából. Az állatok személyisége ugyanis nem csupán a génjeikből fakad – az élettapasztalatok, környezeti hatások és az emberrel kialakított kapcsolat mind hozzájárulnak ahhoz, milyenné válik egy kisállat. A klón tehát sok esetben nem „ugyanaz”, hanem csak hasonlít arra, akit elveszítettünk.

Etikai kérdések a háttérben

A kisállat-klónozás kapcsán nemcsak tudományos vagy érzelmi kérdések merülnek fel, hanem komoly etikai aggályok is. A klónozáshoz elengedhetetlen béranyákat – olyan állatokat, amelyekbe beültetik a klónozott embriót – gyakran kihasználják a folyamat során. A klónozással foglalkozó cégek ugyan azt állítják, hogy ezek az állatok megfelelő gondoskodást kapnak, az állatvédő szervezetek szerint azonban a tömeges béranya-használat jelentős szenvedéssel járhat.

Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a klónozás normalizálása hosszú távon torzíthatja az emberek hozzáállását az állatokhoz. Ha egy kedvenc „újraalkotható”, nem csökken-e az egyedi élet értéke? Vajon mennyire helyes laborban „gyártani” érző lényeket, csupán azért, hogy enyhítsük a gyász fájdalmát?

Bár a technológia kétségtelenül lenyűgöző, a kérdés továbbra is nyitott: meddig mehetünk el, ha az érzelmeink kielégítéséről van szó – különösen akkor, ha más élőlények jóléte forog kockán?

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: scmp.com

The post Kínában már virágzó iparággá nőtte ki magát a kisállat-klónozás appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Dolly, az első klónozott emlősállat 1996-ban született Edinburgh-ben, és egészen hat éves koráig élvezhette a birka létet, 2003-ban bekövetkezett haláláig. Dolly egy másik, a névtelenség homályába veszett, közönséges birka genetikailag pontos mása volt. Ez azt jelenti, hogy a „hagyományos”, emlősöknél megszokott szaporodási folyamattól eltérően, amikor két egyed génjei keverednek, Dolly csak egyetlen egyed genetikai információit hordozta.

Szerintem sok gazdinak jut eszébe, főleg, amikor már idősödik a kutyája, hogy más kutya neki soha többet nem kell, csak ez az egy, őt senki sem pótolhatja. A kutyaklónozás lehetőségének köszönhetően, látszólag „visszakaphatjuk” szeretett kedvencünket, és valószínűleg az erős érzelmi felindultság és a hiány, amelyet egy szeretett kutya hagy maga után. Ez sarkall sok gazdit, köztük például Barbra Streisandot is arra, hogy kedvence, Samantha elvesztése után a klónozásban keresse a megoldást.

Csak a gazdagok kiváltsága?

Nem kell amerikai hírességnek lenni ahhoz, hogy kedvencünket ily módon „pótolhassuk”. Dél-Koreában, az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában a házi kedvencek klónozása lassan iparággá duzzad. A Viagen Pets, 2015-ös megalakulása óta kifejezetten a társállat-piac ellátására specializálódott. A haszonállatok klónozásával foglalkozó anyavállalatból való kiválása óta először csak kisebb mennyiségben, majd a piac bővülésével mára már heti rendszerességgel „állítanak elő” klónozott kutyákat és macskákat. Blake Russell, az amerikai vállalat elnöke szerint a fogyasztók igénye vezetett idáig, és bár a pontos számokat és az ügyfelek kilétét üzleti titokként kezeli a cég. Annyi bizonyos, hogy bár ma csak egy szűk elit tartozik a megrendelők körébe, a technológia fejlődésével a klónozás egyre szélesebb körben lesz elérhető.

A kutya személyisége megmarad

Különös ellentmondásnak tűnik, hogy egy olyan országban, ahol az ASPCA adatai szerint, évente hat és félmillió (!) kutya és cica kerül menhelyre, akik közül 1.5 millióan elaltatásra kerülnek, van igény arra, hogy újabb kutyákat és cicákat szaporítsanak. Lényegében ezek elől a szerencsétlen sorsú, de semmivel sem kevésbé szerethető és szerető állatoktól veszik el az esélyt az életre. „Persze, de azok a kutyák és macskák nem ugyanazok! Ők nem a szeretett kedvencem.” – mondhatná erre a gazdi, aki kedvence klónjával vigasztalódik, de sajnos nem lenne igaza. A kutyaklónozás segítségével ugyan egy tökéletes genetikai hasonmást hoznak létre, de ez csak a külső! A személyiséget, a szokásokat, a kedvességet, azt a karaktert, ami miatt a mi kutyánk az, aki – és nekünk a legkedvesebb, nem lehet lemásolni. A kutyánk lelke – ha úgy tetszik – egyedi és megismételhetetlen, és sajnos a halálával örökre elveszik.

A klónozás folyamata

A kutyaklónozás kapcsán nem csak a menhelyeken elaltatott állatok miatt aggódnak az állatvédők. Maga az eljárás ugyanis egyéb etikai aggályt is felvet. Először is, ahhoz, hogy létrehozzanak egy klónozott kutyát, nem csak az elhunyt kedvenc sejtjeire van szükség, hanem más donor állatokéra is. A klónozási folyamat során először is szükség van petesejtre, amelyet kitisztítanak. Ezután a klónozandó eb sejtjeit helyezik bele, majd elektromos kisülésekkel osztódásra késztetik a sejtet. Kezdetben, amikor az eljárás még kevésbé volt megbízható, akár 100 kutya petesejtjeit is levették egy klónozott kutya létrehozásához. A Viagen Pets szerint az eljárás fejlődésének köszönhetően ma már nem kell ennyi donor, a pontos donor számot és azt, hogy honnan tesznek szert ezekre a kutyákra és később mi lesz velük, azonban titokban tartják. A klónkölyök megszületéséhez ezen kívül kell még egy „béranya” is, akibe beültetik a petesejtet, majd kihordja és megszüli a kölyköt – vagy kölyköket? Elképzelhető ugyanis, hogy a mesterséges megtermékenyítésnél megszokott gyakorlat szerint itt sem egy embriót ültetnek be, hogy maximalizálják az utód létrejöttének esélyeit. Természetesen pontos adatok erről sem állnak rendelkezésre, mint ahogy arról sem, hogy mi lesz az anyákkal és az esetleges klóntestvérekkel?

Az első klónkutya

Az első kutyaklónozás, Dél-Koreában létrehozott klón kutya, Snuppy megszületése például 100-120 kutya „felhasználásával” sikerült, akiket kutyahús-farmokról szereztek be. Nem véletlen, hogy a kutyaklón ipar a két legismertebb kutyahúsfogyasztó országban, Kínában és Dél-Koreában virágzik, itt ugyanis van „nyersanyag” és az állatvédelmi törvények sem éppen szigorúak. Míg Európában elképzelhetetlen lenne, hogy mondjuk valaki százával vigyen ki menhelyekről kutyákat, hogy  a petesejtjeik vagy a méhük felhasználása után ki tudja mit tegyen velük, addig Kínában és Dél-Koreában a haszonállatként, azaz a húsukért tartott kutyákkal ezt megtehetik. (Mielőtt szidni kezdenénk ezt a két országot, gondoljunk bele, hogy a „haszonállat” pusztán egy fogalmi kategória, amely abban a kultúrában más, mint nálunk. Európában a kutya és a macska nem tartozik az „ehető” kategóriába, míg mondjuk nyulat, malacot vagy lovat háziállatként és haszonállatként is tartanak. Viszont ugyanúgy él a megkülönböztetés haszonállat és társállat között, és egyiknek van joga az élethez, míg a másiknak nincs.) 

Ellenőrizhetetlen folyamatok?

Az Amerikai Egyesült Államokban a Viagen Pets az egyetlen, társállatok klónozásával foglalkozó cég. A petesejt donor és „béranya” kutyák valószínűleg a laboratóriumi kísérleti kutyákhoz hasonló körülmények között élnek. A béranya kutyákat a cég tenyésztőktől szerzi be. Mivel a cég nem végez tudományos munkát, ezért a laboratóriumi tartási körülményeket nem ellenőrzik az ezzel foglalkozó hatóságok. Továbbá az egyszerre a telephelyen tartott állatok száma miatt szintén nem esnek az ellenőrizendő vállalkozások közé az érvényes szabályok szerint. Ebből is látszik, hogy még a kutyatartásra vonatkozó szabályozások szempontjából szigorúbb országban is ellenőrizetlen és átláthatatlan körülmények között él becslések szerint akár több száz kutya is. Ez jól érzékelteti, hogy a kutyaklónozás egyelőre szürke zóna, szabályozások és törvényi előírások nélkül üzemelő üzleti tevékenység.

Mások kárára

Kevés olyan vásárló van, aki nyilvánosságra hozza, hogy kedvencét klónoztatta. Ez részben annak tudható be, hogy egy klónozott kiskutya ára 50 000 dollárnál (kb. 15 millió forint) kezdődik. Nehezen felvállalható tett, hogy valaki ilyen összeget ad egy kutyáért vagy macskáért, még ha az genetikailag egyezik is szeretett kedvencével. Az anyagi oldalt félretéve, kíváncsi lennék, hogy azok a gazdik, akik úgy döntöttek, hogy klónoztatják kedvencüket, vajon tisztában vannak-e vele, hogy hány másik állat szenvedésével és kihasználásával jár mindez? Biztos vagyok benne, hogy aki annyira tudott szeretni egy kutyát, hogy az elvesztése egyszerűen felfoghatatlan és elfogadhatatlan a számára, az egy érző és jólelkű ember – de akkor mégis, mivel magyarázza meg a tettének jogosságát?

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Felhasznált források: wikipedia, ASPCA Shelter Dog Statistics, The Bark; Indexkép: pexels.

The post Kutyát klónozni lehetséges – de vajon jó ötlet? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A három hónapos Kunxunt (Kuncsun) egy kunmingi farkaskutya, akit egy nagyon sikeres, díjnyertes, 7 éves rendőrkutya DNS mintáinak segítségével klónoztak. A cél egyértelműen az volt, hogy továbbvigyék  Huahuangma képességeit, mely óriási segítségnek bizonyult több alkalommal is a kínai rendőrség számára. 2016-ban egy szállodai szobakulcs megtalálásával vezette nyomra a rendőröket, akik ennek a nyomnak a segítségével találták meg a gyilkost.

A szakértők bíznak benne, hogy Huahuangma klónozásával jó képességű és „olcsó” rendőrkutyákhoz juthatnak. A kunmingi farkaskutya az egyetlen hazai tenyésztésű fajta, amelyet Kínában a rendőrség és a katonaság használ.

Kínában a legtöbb esetben külföldről szerezik be a rendőrkutyákat, mely igen költséges és hosszadalmas folyamat. Nagyjából 5 évet vesz igénybe és hozzávetőlegesen 75 ezer dollárba kerül. A kínai rendőrség egyértelmű célja az volt a klónozással, hogy költséghatékonyabb és biztosabb módszert találjanak a rendőrkutya utánpótlásban. Bármilyen alapos tanítás és tréning sem biztos, hogy egy olyan szintű kutyát eredményez, mint Huahuangma.

The post Kínában elkezdték az első klónozott rendőrkutya kiképzését appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.