Kínában már virágzó iparággá nőtte ki magát a kisállat-klónozás
Egyre több kínai gazdi fordul a tudományhoz, hogy elhunyt kisállatát „visszahozza” az életbe.
A South China Morning Post beszámolója szerint Kínában egyre több kisállat-tulajdonos dönt úgy, hogy nem búcsúzik el végleg elhunyt kedvencétől – legalábbis nem a hagyományos módon. Ehelyett genetikai másolatot készíttetnek négylábú társukról, gyakran csillagászati összegekért. A kisállat-klónozás már nem sci-fi, hanem virágzó iparág: egy-egy eljárás ára akár 50 000 dollár fölé is rúghat, mégis sok gazdi úgy érzi, ez az összeg nem sok, ha visszakaphatja elvesztett társát.
A szolgáltatást nyújtó cégek egyre fejlettebb technológiával dolgoznak. A klónozás során genetikai mintát vesznek az eredeti állattól – sokszor még élete során –, majd laboratóriumi körülmények között hoznak létre egy új egyedet, amely külsejében megegyezik az eredetivel. A gazdik közül sokan arról számolnak be, hogy a klón valóban hasonlít elvesztett kedvencükre, és ez hatalmas érzelmi megnyugvást ad számukra.
Az ígéretek és a valóság közötti szakadék
Bár a klónozással foglalkozó vállalatok gyakran azt állítják, hogy a „másolat” nemcsak küllemében, hanem viselkedésében is hasonló lesz az eredetihez, sok esetben ez koránt sincs így. Több gazdi is arról számolt be, hogy a klónozott állat nemcsak más temperamentummal rendelkezett, hanem különböző egészségügyi problémák is jelentkeztek nála. Volt, aki fiú macskát szeretett volna visszakapni, de nőstény lett az új jövevény, más pedig több klónozott kölyköt is kapott, mint amennyit „rendelt”.
Ez rávilágít arra a fontos tényre, hogy a genetikai azonosság nem jelent garanciát a viselkedés vagy az egészség szempontjából. Az állatok személyisége ugyanis nem csupán a génjeikből fakad – az élettapasztalatok, környezeti hatások és az emberrel kialakított kapcsolat mind hozzájárulnak ahhoz, milyenné válik egy kisállat. A klón tehát sok esetben nem „ugyanaz”, hanem csak hasonlít arra, akit elveszítettünk.
Etikai kérdések a háttérben
A kisállat-klónozás kapcsán nemcsak tudományos vagy érzelmi kérdések merülnek fel, hanem komoly etikai aggályok is. A klónozáshoz elengedhetetlen béranyákat – olyan állatokat, amelyekbe beültetik a klónozott embriót – gyakran kihasználják a folyamat során. A klónozással foglalkozó cégek ugyan azt állítják, hogy ezek az állatok megfelelő gondoskodást kapnak, az állatvédő szervezetek szerint azonban a tömeges béranya-használat jelentős szenvedéssel járhat.
Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a klónozás normalizálása hosszú távon torzíthatja az emberek hozzáállását az állatokhoz. Ha egy kedvenc „újraalkotható”, nem csökken-e az egyedi élet értéke? Vajon mennyire helyes laborban „gyártani” érző lényeket, csupán azért, hogy enyhítsük a gyász fájdalmát?
Bár a technológia kétségtelenül lenyűgöző, a kérdés továbbra is nyitott: meddig mehetünk el, ha az érzelmeink kielégítéséről van szó – különösen akkor, ha más élőlények jóléte forog kockán?
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: scmp.com
