Klónozás – a Z-generáció 74%-a klónoztatná kedvencét – 1. rész
Meglepő, de igaz: egyre több gazdi dönt úgy, hogy klónoztatja elhunyt kedvencét – sokszor nem kis anyagi áldozat árán. Bár a kutyák és macskák klónozása évtizedek óta technikailag megvalósítható, mostanra egyre nagyobb az igény a szolgáltatásra. Különösen a fiatalabb generációk körében vélik egyre elfogadottabbá a klónozás.
Egy friss felmérés szerint az amerikai Z generációs kutyatartók 74%-a azt mondta, hajlandó lenne fizetni azért, hogy klónozzák a kutyáját. Ráadásul minden tizedik gazdi azt nyilatkozta: „nincs felső határ” arra, mennyit áldozna a célra.
Az Egyesült Államokban több cég is foglalkozik klónozással, macskák, kutyák és lovak esetében is. A szolgáltatás nem olcsó: egy kutya vagy macska klónozása 50 000 dollár, ló esetében 80 000 dollár.
Hogyan működik a kedvencek klónozása?
A folyamat meglepően egyszerűen hangzik:
-
A cég először bőrbiopsziát végez, így nyerik ki az állat DNS-ét.
-
Az így nyert sejteket eltárolják, akár évekig is – van, aki csak későbbi felhasználásra kéri a tárolást.
-
Amikor a klónozásra sor kerül, a tudósok egy donorpetesejtet előkészítenek, eltávolítva belőle az eredeti genetikai anyagot.
-
A klónozandó állat DNS-ét beültetik a petesejtbe.
-
Ezután az embriót egy pótmamának (szuka kutyának vagy nőstény macskának) ültetik be.
Ez a folyamat mesterséges megtermékenyítéshez hasonló, viszont spermiumra nincs szükség – a DNS egyetlen sejtből származik. Innentől a vemhesség természetes úton zajlik.
Klón = ugyanaz a kutya?
A klónozott állat genetikailag megegyezik az eredetivel, de ez nem jelenti azt, hogy ugyanolyan személyisége lesz. A viselkedés, a tanulási élmények, a nevelés és a környezet mind alakítják egy állat egyediségét – tehát a klón hasonlítani fog, de nem lesz „ugyanaz”.
Klónozás – etikai kérdések, kritikák, aggályok
Mint minden új technológia, a klónozás is megosztja a társadalmat. Sokak szerint különleges lehetőség, mások viszont erősen ellenzik, különösen az állatvédő szervezetek.
A PETA elnöke, Ingrid Newkirk, például élesen bírálta a kutyaklónozást, mondván:
„Ez nem a régi kutya visszahozása – csak egy másik, genetikailag hasonló állat megszületése. Ráadásul a klónozás rengeteg sikertelen kísérletet jelent, miközben menhelyeken milliószám várnak szerető gazdira kutyák és macskák.”
Hasonlóan kritikus hangon nyilatkozott Lindsay Marshall, a Humane World for Animals tudományos igazgatója is. Szerinte a klónozás:
-
árucikké teszi az állatokat, elvéve egyediségüket,
-
laborállatok tucatjait használja fel a háttérfolyamatok során (donorok, pótmamák, stb.)
-
és etikai kérdéseket vet fel a donor- és pótmamák esetében is, például a petesejtek kinyerésének invazív módszerei miatt.
Egy 2023-as tanulmány szerint 38 kutyából összegyűjtött 419 petesejtből mindössze négy kölyök született, és csak három maradt életben. Még ha a sikerarány javul is, sokak szerint ez nem indokolja az eljárást.
Az ASPCA is ellenzi a klónozást, és moratóriumot sürgetett a klónozott háziállatok kutatására és forgalmazására, amíg egy multidiszciplináris szakértői testület átfogó irányelveket nem dolgoz ki.
Klónozzunk vagy fogadjunk örökbe?
A kritikusok hangsúlyozzák: a menhelyek tele vannak csodálatos, szeretetre éhes állatokkal, akiknek egy második esélyre van szükségük. A klónozás ennek az üzenetnek a gyengüléséhez vezethet – és hosszú távon csak tovább növelheti a gazdátlan állatok számát.
Ugyanakkor az is igaz, hogy minden gazdi története egyedi – és van, aki a saját útját szeretné járni, érzelmi alapon. A kérdés tehát nem csak technológiai vagy pénzügyi, hanem etikai és érzelmi döntés is.
