Az őslakosok ismerik és tisztelik a természetet. Használják a természet adta forrásokat, de nem használják ki a természetet. Olyan tudás birtokában vannak, melyek kulcsfontosságúak lehetnek a természetvédelemben, a klímaváltozás elleni harcban. Érdemes tanulni tőlük és figyelni rájuk.

A természet őrei

Az őslakosok elképesztő módon ismerik a környezetüket. Az Amazonas vidékén élő yanomami nép például naponta 500 különböző növényfajt használ fel. Egészen bonyolult és összefüggő ismeretekkel rendelkeznek a környezetükről. Tudják, hogy mely fáknál laknak ízletes, ehető bogárlárvák és mely virágfajokat látogatják a méhek. A természet a mindennapi élet része és az élet szinte minden részén használják az által nyújtott javakat. A yanomami emberek azonban csak azt viszik el, amire a túléléshez szükségük van.

Nem meglepő, hogy a világ számos gyógyszere is a törzsi népektől származik. Évtizedekig kellett volna kísérleteznie a modern tudománynak ahhoz, amit készen kaptak az őslakosoktól. Például, hogy fás macskakarom inda csillapítja a hasmenést, vagy a kopálfa kérge kitűnő szemfertőzés kezelésére.

Az őslakosok jogainak biztosítása lehet a kulcs az éghajlatváltozás elleni küzdelemben

Az erdőkben rejlő gazdag tudás és bölcsesség ellenére világszerte percenként 50 focipályányi őserdő pusztul el. Az őslakosok földjoga azonban sok helyen megakadályozza, hogy a természeti területeket az olaj, a gáz és a fa érdekében elpusztítsák. Bolívia, Brazília és Kolumbia azon területein, ahol földjogok vannak érvényben, az erdőirtás mértéke két-háromszor alacsonyabb, mint a hasonló, nem őslakosok által bejegyzett területeken.

A World Resources Institute egyik jelentésében egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy az őslakos közösségek megérdemelt jogainak biztosítása lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelem gazdaságilag leghatékonyabb módja. Számításaik szerint ha Bolíviában, Brazíliában és Kolumbiában mindenhol biztosítanák az őslakosok földjogait, akkor a következő 20 évben 49,7 megatonnával kevesebb szén-dioxidot termelnénk. Ez pedig annyi, mintha évente akár 12,6 millió autóval kevesebb közlekedne az utakon.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

Viszonylag egyszerűen betartható hat életmódbeli változtatásra hívja fel egy új tanulmány a figyelmet, mellyel mindenki hatékonyan hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Három vezető intézmény készítette a kutatást és a The Guardian lap adta közzé először. Megállapították, hogy bizony érdemes elérni akár kis változtatásokat is az egyén szintjén. Ha tömegek tesznek meg apró dolgokat, nagy hatást érhetnek el a globális károsanyag-kibocsátás csökkentésében.

Csupán hat konkrét kötelezettségvállalás

Az éghajlati válság egyik fő okozója a túlfogyasztás, melyet mindössze hat kötelezettségvállalás betartásával vissza lehetne szorítani.  A tanulmányt a Leedsi Egyetem tudósai, az Arup globális mérnöki cég és a világvárosok C40-es csoportjának szakértői végezték, tehát komoly szakértőkről van szó. Egybehangzó véleményük szerint a hat vállalás teljesítésével annak a kibocsátás csökkentésnek a negyedét el lehetne elérni, amellyel a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt lehetne tartani.

The Jump

A tanulmány megjelenése után elindult egy új klímamozgalom is, melynek a Az ugrás (The Jump) nevet adták. A mozgalom küldetése: minél több embert meggyőzni arról, hogy vállalja a hat ígéretet. Úgy gondolják, hogy már nem érdemes vitatkozni azon, hogy az egyes embereknek lehet-e szerepe a bolygó védelmében. Egyértelművé vált, hogy komoly szerep jut az egyénnek ebben a harcban és valós eredmények érhetők el, ha tömegek képesek néhány apró dolgot megváltoztatni az életükben. Emellett természetesen a kormányoknak is óriási szerepet kell vállalniuk a küzdelemben, de egy ember sem tolhatja el magától a felelősséget azzal a gondolattal, hogy egyéni törekvései hasztalanok.

A hat változtatás

A tanulmányban összeszedett hat életmódbeli változás a következő:

1. Fogyassz zömmel növényi alapú táplálékot, azt is egészséges mennyiségben, pazarlás nélkül.
2. Évente ne vegyél háromnál több ruhadarabot.
3. Egy elektronikai eszközt legalább 7 évig használj.
4. Háromévente legfeljebb egyszer tegyél rövid repülőutat, hosszút pedig nyolcévente.
5. Szabadulj meg motoros járműveidtől (autó, motor) ha tudsz, ha nem akkor pedig használd ritkábban őket.
6. Hajts végre legalább egy nagyobb változtatást a lakossági energiafogyasztásodban, például telepíts napelemet vagy szigeteld le a házadat ha teheted; vagy csak tekerd lejjebb a fűtést pár fokkal.

A világ vezető városainak fogyasztási adatainak elemzéséből a tanulmány arra következtetett, hogy ez a hat lépés 25-27 százalékkal csökkenthetné az üvegházhatású gázok globális kibocsátását.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian, MTI

A halászatot muszáj felfüggeszteni egy jó időre David Attenborough „Help Our Kelp” (Mentsük meg a moszatokat) kampánya szerint, mely a tengeri növények és élőlények védelmére hívja fel a figyelmet.

Döntés a környezetért

Angliában elsőként hozott meg a megyei tanács egy olyan fontos döntést, mely gazdaságilag talán kedvezőtlen, de hosszú távon a környezetet védik. Teljes mértékben betiltották a part menti vonóhálós halászatot, így több mint 300 km2-es szakaszt védve meg a káros halászati tevékenységtől. A tilalomnak köszönhetően a tervek szerint rövid idő alatt képes regenerálódni a víz alatti növényzet, a jelentős szereppel bíró moszat és élővilág, mely így nagy mennyiségű szén elnyelésére lesz képes, ezzel enyhítik az éghajlatváltozás bizonyos hatásait.

A halászat okozta károk enyhítése

A modern húzóhálós halászat mára súlyos károkat ejtett a moszat állományban, a nem szelektív halászat pedig egyes fajok túlhalászását, eltűnését okozta, valamint súlyosan károsították a tengerfenék területét is. Emellett a kotróhajók és a viharkárok is jelentős pusztítást okoztak a part menti élővilágban. A halászati tilalom tulajdonképpen egy hosszútávú újratelepítési program kezdete, mely példamutató az egész világ számára. 

A húzóhálós (trammel nets) halászat

A húzóháló nem csak a moszatokra és a tengeri növényzetre károsak rendkívüli módon. Különleges kiképzésüknek köszönhetően nem lehet belőlük szabadulni. A hálófal  3 rétegre van osztva. A középső finomabb szemcséjű haló 2 nagyobb szemű hálórész között helyezkedik el.  Halászat közben a háló a fenéken le van horgonyozva, a tetején pedig szabadon úszik, így képes függőlegesen úszni. A középső hálórész lazább, mint a szélsők, így biztosítja a halak belegabalyodását.

A moszatok szerepe az éghajlat változásban

Az egészséges moszat telepek ugyanolyan hatékonyan tudják felszívni és elzárni a szén-dioxidot, mint az erdei területek. Sőt egyes mérések, vélemények szerint hatékonyabbak mint a szárazföldi erdős területek. David Attenborough kampánya erre hívja fel a figyelmet, szerinte ezeknek a tengeri növényeknek a védelme és újratelepítése hatalmas jelentőséggel fog bírnia  klímaváltozás tüneteinek enyhítésében. Ezen kívül a tengeri moszat a fenntartható gazdaságban is komoly szerepet kaphat, ehető csomagolást lehet belőle készíteni és a vegán értrend egyik fontos alapanyaga lehet belőle. 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás/Fotó: livekindley.com , halaszat.blog.hu