Mintegy félmillió hektárnyi terület égett le idén Európában, melynek 61 százaléka erdős terület volt. Ezeknek a területeknek a regenerálódása pedig hosszú éveket vesz igénybe. Szomorú tény, hogy a tüzek több mint 90 százalékát emberi tevékenység okozta.

A tűzoltók gyakran eszköztelenek

A bizottsági jelentés kiemeli, hogy egyre jobban érezhető a klímaváltozás hatása. Az egyre gyakoribb erdőtüzekkel szemben pedig a hagyományos tűzoltási módszerek gyakran nem hatékonyak. A forró nyár és a szélsőséges időjárási viszonyok miatt június végén elkezdődik a tűzidény. Ekkora idén már mintegy 130 ezer hektárnyi terület vált a lángok martalékává. A tűzesetek már nem csak a déli tagállamokat érintik, hanem egyre nagyobb fenyegetést jelentenek Közép- és Észak-Európa számára is – állapítja meg a kutatóközpont elemzése.

2019 volt a legrosszabb év

Erdőtüzek szempontjából a 2019-es év bizonyult a leggyászosabbnak.  Annak ellenére, hogy az uniós országok fokozottan ellenőrizték a tűzvédelmi előírások betartását, tavaly mintegy 340 ezer hektár erdőterület égett le Európában.  A legtöbb erdőtűz Romániában pusztított, a sorban utána Portugália következik.  Majd Spanyolország és Olaszország. Télen a Duna-deltában és a Pireneusokban, tavasszal pedig főként a balkáni térségben fordultak elő tűzesetek. Nyáron és ősszel leginkább a földközi-tengeri országok területei estek áldozatul. Tavaly a legnagyobb, kontrollálatlan erdőtűz az EU-n kívül, Ukrajnában, a csernobili atomreaktor közelében pusztított.

A Natura 2000 védett területein is nagy a kár

A félmillió hektárnyi leégett terület jócskán érintette az európai Natura 2000 hálózat területeit is. A védett szakaszokon 136 331 hektár égett le, mely meghaladta az elmúlt 9 év átlagát. 2020-ban az erdőtüzek több emberéletet követeltek, mint 2019-ben.  Spanyolországban hatan haltak meg erdőtüzek miatt, köztük négy tűzoltó. RescEU révén 2019-ben tűzoltórepülőgép-flottával bővítették az uniós polgári védelmi mechanizmust, amely megerősítette a tagállamok által tűzidényben igénybe vehető, segítségnyújtásra mozgósítható kapacitásokat.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

A napokban kiadott időközi WWF jelentés szerint a 2019-es és 2020-as példa nélküli ausztrál bozóttüzek közel 3 milliárd állatot érintettek. Ennyi állat pusztult el, vagy kényszerült elmenekülni élőhelyéről a katasztrófa miatt. Ausztrál egyetemi kutatók, tudósok állítottak össze egy teljesen friss felmérést, melynek számai sokkolóak.

Becslések szerint összesen 143 millió emlőst, 2,46 milliárd hüllőt, 180 millió madarat és 51 millió békát sújtott a természeti katasztrófa.  Háromszor annyit, mint amennyit egy januári tanulmányban becsültek. Azt nem határozták meg, hogy hány százalékuk menekülhetett el és hányan pusztultak el. Azt azonban tudni lehet, hogy az elmenekült állatok túlélési esélye sem túl nagy, hiszen elvesztették élelmiszer forrásaikat, élőhelyüket és menedékeiket a ragadozók ellen.

Gyakoribbak lesznek a bozóttüzek

A 2019 végén és 2020 elején égő tüzek közel 115 ezer négyzetkilométer bokros, fás területet pusztítottak el. Harminc ember meghalt és több ezer otthon égett le. Szakértők szerint az elhúzódó szárazság és az éghajlatváltozás miatt valószínűleg gyakoribb és hosszabb tüzekre kell számítani a jövőben.  Az új riport számai azért sokkolóak, mert egy januári jelentés egymilliárdra becsülte a veszteséget, viszont ez a kutatás csak a leginkább sújtott területeket (Victoria, Új-Dél-Wales) vizsgálta. A friss kutatás azonban most először az egész országra kiterjedt. A közzétett adatok csak előzetesek, a teljes jelentést jövő hónapban teszik közzé, de szám valószínűleg nem fog változni.

Sokkoló számok

Maguk a kutatók is megrendültek ezen a döbbenetes számon. Valószínűleg nem volt még olyan természeti katasztrófa a világon, mely ilyen sok állatot sújtott. Ez a modern történelem egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája. A kutatók azt is megállapították, hogy ha nem sikerül a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius fok alatt tartani, akkor az ilyen és ehhez hasonló katasztrófák lassan hétköznapivá fognak válni. Ez pedig összecseng a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben foglaltakkal, mely a globális átlaghőmérséklet emelkedésének 1,5 Celsius fok alatt tartását tűzte ki célul az iparosodás előtti szinthez képest. Ezzel jelentősen csökkenne az éghajlatváltozás kockázatai és hatása.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás/Cover fotó: WWF, Wikipedia