Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.vadviz-studio.com/#dataItem-jdy77mgf; Kép: Andres Ayrton from Pexels: https://www.pexels.com/photo/focused-young-black-couple-having-lunch-and-watching-tv-on-couch-near-curious-dog-6578830/

The post Kutyabarát filmajánló: merülés egy rejtett világba – Hévíz: Dzsungel a víz alatt appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Mindig remek időtöltés egy jó természetfilm! Főleg, ha már a kirándulásokon, a tó- és patakpartokon, az erdőben kanyargó csermelyeken jár az eszünk. Fehér Zoltán tavaly bemutatott természetfilmje, a Vad víz, hazánk különleges vízi és vízközeli élőhelyeit mutatja be, lenyűgöző képi világgal. Ez utóbbiért a film rendező-operatőre, Fehér Zoltán elnyert a III. Kovács László és Zsigmond Vilmos Operatőrversenyen a természetfilm operatőrnek járó díjat.

A Vad víz elkészültét kilenc hónapnyi forgatási munka előzte meg, amelynek köszönehően szinte egy egész éves ciklust tekinthetünk meg egészen közelről és nagyon távolról – a makro- és drón technikának köszönhetően. Éjszakai és nappali jeleneteket láthatunk, olyanokat, amelyek bizonyosan nem akadnak egy átlag természetjáró útjába. Valóban varázslatos, ahogy a modern filmtechnikának köszönhetően közelebbről is megismerhetjük hazánk vízes élőhelyeinek titkait, csodáját.

A Vad víz után soha nem fogunk már ugyanúgy tekinteni az olyan jól ismert helyekre, mint a Városligeti-tó vagy az egerszalóki sódomb. Megtudhatjuk, mi az a karapancsa, találkozhatunk vidrákkal, bepillanthatunk a vöcskök nászába vagy a Kis-Balaton életébe.

De nem csak térben, időben is utazunk. Visszarepítenek minket abba a korba, ahol hazánk páratlanul gazdag és változatos vizei születtek. Megtudhatjuk, hogyan jöttek létre Magyarország életteli mocsárvilágai, minek köszönhetjük vulkanikus termálvizeinket, és milyen lehetett a Pannon-tenger.

A jelen és a múlt mellett a jövőbe is betekintést nyerhetünk – legalábbis annak lehetőségeibe. Az invazív fajok, az éghajlatváltozás és az emberi terjeszkedés következtében az élőhelyek pusztulása mind a jelen folyamatai, melyek meghatározhatják, hogy a most kincset érő vadvizeink sorsa hogyan alakul.

Izgatottan várjuk a Vad víz csapat és a Tisza-tó szerelmesének, Ljasuk Dimitrynek új projektjét is, melynek forgatási munkálatai nemrég kezdődtek meg. A film a Tisza-tó élővilágát mutatja majd be.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vad_v%C3%ADz:_Aqua_Hungarica; https://port.hu/adatlap/film/mozi/vad-viz-aqua-hungarica-vad-viz-aqua-hungarica/movie-228120; https://www.facebook.com/vadviz, Kép: Photo by Andres Ayrton from Pexels

The post Kutyabarát filmajánló – Vad Víz – Aqua Hungarica appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

„Hogy ki vagyok? Egy malac. Tengerimalac.”

Mutatkozik be Astrum, a vagány tengerimalac. Astrumot és felmenőit a valóságban a Magyar Tengerimalac-védő Közhasznú Egyesület önkéntesei mentették családjával együtt Zsámbékról. A történetet, ha nem is tengerimalacokkal, de kutyákkal a főszerepben, sajnos túl jól ismerjük.

A felelőtlenség, a gondatlanság, a másik élőlény semmibevétele – ezek nem csak a karácsonyra kölyökkutyát vásárlók, a húsvétra cuki nyuszit hazavivők esetei. Hazánkban, ahogy a világ számos országában a tengerimalac az egyik legkedveltebb kisállat. Akár „beugró állatnak” is nevezhetjük. Sok gyerek lesz először malacos, rajtuk tanulják meg az állatokról való gondoskodás, a velük való kapcsolat alapjait.

Ideális esetben. A gyakorlat ugyanis a malacok esetében sem árulkodik nagyobb megfontoltságról, mint a „hirtelen felindulásból kutyát veszek a gyereknek” típusú emberek esetében. A tengerimalac ráadásul könnyebben hozzáférhető, csak be kell menni a boltba és megvenni.

A Szénaország – Csillagod vagyok című film valós történeten keresztül mutatja be egy tengerimalac életét. Mindent megtudhatunk, amit a felelős állattartásról tudni kell! Megszólalnak önkéntesek, gyerekek, szakértők – akik ismerik és szeretik a malacokat. A film nem csak egy gyerekek számára is érthető és szórakoztató alkotásnak ígérkezik, hanem rendkívül erős üzenete van! Felhívja a figyelmet a tengerimalacok érdekeire, arra, hogy nekik is jár a számukra megfelelő bánásmód. Például egy társ, hogy csak a legalapvetőbbet említsük.

Mi már nagyon várjuk a bemutatót, hiszen a film üzenete szívünkből fakad. Legyen tengerimalac, macska, nyuszi, kutya vagy törpemalac – „Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.” Jó lenne, ha a gyerekek ezt tanulnák meg, és ez a film egy lépés ebbe az irányba.

Az online megjelenés várható dátuma: 1. rész: 2021. december 24., 2. rész: 2021. december 31.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: Magyar Tengerimalac-védő Közhasznú Egyesület; Kováts István YouTube; Kép: Photo by Pineapple Supply Co. from Pexels;

The post Csillagod vagyok – Egy tengerimalac a felelős állattartásért appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Vadlovak – Hortobágyi mese – Tíz év telt el azóta, hogy a Vad Magyarország című természetfilmmel Török Zoltán bebizonyította, hogy nem csak egzotikus helyszíneken forgatott produkciókkal lehet milliós nézőszámot elérni. A számos nemzetközi díjjal jutalmazott Vad Magyarország egy olyan világba kalauzolt minket, amely itt van egy karnyújtásnyira, mégis, a legtöbben csak ugyanannyira ismerik, mint a madagaszkári dzsungelt. A varázslatos filmben egy vidra család és egy rétisas életét követhettük nyomon egy éven keresztül. Ezáltal közelebbről is megismerhettük hazánk, a Kárpát-medence élővilágát.

A Vadlovak – Hortobágyi mese szűkebb környezetben, a Hortobágyi Nemzeti Parkban található Pentezugban élő vadló ménes életét mutatja be. Itt, az eredetileg Mongólia fennsíkjain élt Przewalski kislovak legnagyobb állománya él, félvad körülmények között.

A világon regisztrált 220 Przewalski lóból 300 él itt, amelyek az 1997 és 2001 között élt 22 alapító egyed leszármazottai. Innen származnak a Budakeszi Vadasparkban élő kislovak is.

A Przewalski vadlovak a mai házi ló egyetlen fennmaradt vad rokonai (az amerikai musztángok nem ősi vadlovak, hanem elvadult házi lovak). A kihalás fenyegette őket, de a nemzetközi konzervációs munkának köszönhetően az állománya stabilizálódni látszik. Jelenleg veszélyeztetett státuszban van, és csak a pentezugi programhoz hasonló törekvések révén van esélye elkerülni a kihalást.

Török Zoltán filmjében ennek az ősi, vad lófajtának az életét mutatja be Cseppke, a kiscsikó történetén keresztül.

A Hortobágy végeláthatatlan pusztaság visszarepít minket az egykori időkbe, amikor valahol Mongólia környékén talán a mi őseink is együtt éltek a Przewalski lovakkal. Cseppke és családja vándorlását követve találkozhatunk rókákkal, sasokkal és más állatokkal, akik a rezervátum területén élnek. A lenyűgöző képi világ megeleveníti előttünk a puszták életét és bizonyítja, hogy nem kell messzire mennünk, hogy csodálatos természeti élményekben legyen részünk.

Várható premier: 2021. április 22.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: Hellovidek.hu; Wikipédia; Hortobágyi Nemzeti Park; Wikipédia; Videó: Nemzeti Filmintézet – YouTube; Képek: pexels.com; wikipedia: CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=290694.

The post Filmajánló: Vadlovak – Hortobágyi mese appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The Truffle Hunters, azaz körülbelüli fordításban a szarvasgombavadászok, a címe annak a lenyűgöző új dokumentumfilmnek, amely ember és kutya kapcsolatának egy kevéssé ismert aspektusát mutatja be. A tavaly januárban, a Sundance filmfesztiválon bemutatott filmet idén márciusra tervezik megjelentetni. Az eddigi kritikák alapján valami teljesen újszerűt várhatunk a Rotten Tomatoes oldalán 100%-os eredménnyel rendelkező filmtől.

„A The Truffle Hunters egy olyan világot fedez fel, amelyről a legtöbb néző még csak nem is hallott – az eredmény pedig egy elbűvölő ínyencfalat.” – írják.

A történet középpontjában néhány idős észak-olaszországi férfi és kutyáik állnak, akik a környező csodálatos erdőkben kutatnak az értékes Alba szarvasgomba után. Ez a különleges és elképesztően drága ínyencség szinte csak Piemont tartományban honos. Itt az október-novemberi szarvasgombaszezont követő vásáron több ezer dollárért kelnek el a nagyobb példányok. Az eddigi rekord kilogrammonkénti ár meghaladta a 14 000 dollárt (kb. 4,1 millió Forint).

Az ínyencek által nagyra tartott szarvasgombák az erdő mélyén élnek. Egy adott szezonban, a háborítatlan erdőben lehet gyűjteni – mivel termesztésre nem alkalmas. Ilyenkor a hajlott korú szarvasgombavadászok útra kelnek, hogy szeretett kutyáikkal együtt az értékes csemege nyomára bukkanjanak.

A dokumentumfilm bámulatos képekkel és csodálatos zenével repít el minket egy mesebeli világba. Nem csak a férfiak elhivatottsága, de az életszemléletük és a hagyományokhoz ragaszkodó életmódjuk is elbűvölő. Csakúgy, mint a kutyáikkal kialakított kapcsolatuk. Hiszen ez valódi csapatmunka. Egyik a másik nélkül nem lenne képes a feladatra, és ezért mindketten egyenrangúak. Ez látszik minden mozdulatban, ahogy összhangban dolgoznak és élnek. Mára már csak ez a néhány idős ember és kutyáik ismerik az erdő titkát, és azt, hogy merre lelhetik meg a kincset érő zsákmányt.

Az idős férfiak a legnagyobb titokban járják az erdőket, ügyelve, nehogy nyomot hagyjanak maguk után. Egymás területét tiszteletben tartják, és a titkos lelőhelyek hollétét még a gyóntató papjukkal sem osztják meg.

Bár műfaját tekintve a The Truffle Hunters dokumentumfilm, ne az ismeretterjesztő csatornák hangalámondásos borzalmaira gondoljunk. A film végére nem fogunk megismerkedni a szarvasgombászás alapjaival és hasznos tanácsokkal sem leszünk gazdagabbak. Viszont egy olyan eltűnőben lévő világba nyerhetünk bepillantást, amely az élet minden területén bölcsességet hordoz.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: wikipedia, Rotten Tomatoes, The Bark, Sony Pictures Classic YouTube csatorna, képek: By Source, Fair use, https://en.wikipedia.org/w/index.php?curid=64181532, pexels.

The post Filmajánló: The Truffle Hunters (2020) appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Amiről a fák suttognak…

Egyszer volt, hol nem volt… volt egyszer egy erdő. Egy mesebeli erdő, ahol a madár sem járt. Vagyis a madár éppen igen, de szerencsére senki olyan, aki háboríthatta volna az erdő békéjét.

Magyarországon már csak kevés ilyen erdő létezik, a teljes erdőterületek kevesebb, mint 0,2%-át teszik ki erdőrezervátumok, azaz olyan védett erdőségek, ahol az erdő zavartalanul élheti az életét.

Egy ilyen békés, érintetlen erdő életébe pillanthatunk be Takács Rita természetfilmje révén, amely a Magyar Média Mecenatúra támogatásával készült, a Filmdzsungel Stúdió (A Nagy Fafilm, Mérgezett Föld) berkein belül.

Az  Amiről a fák suttognak egy valódi, háborítatlan erdő életét mutatja be lenyűgöző képeken keresztül, amelyeket egy átlagos természetjáró aligha szemlélhet meg. Bizonyára hatalmas elhivatottság kellett a készítőktől, mire elkészült az 50 perces alkotás. A film készítéséről, a természet szeretetéről és a természetfilmezés kihívásairól Takács Ritát kérdeztük.

Honnan jött az ötlet, hogy egy erdőrezervátum életét mutasd be?

Sokat kirándulok, egyszer évekkel ezelőtt a Bükkben átvitt az utunk az Őserdő Erdőrezervátumon, amit akkor még a kék jelzés keresztbe szelt. Egészen megragadott az erdőkép, ami ott fogadott, ami erős kontrasztban áll azzal, amit általában a hétköznapi szemlélő az erdőtől megszokott.

Hogyan képzeljük el a forgatási területet? Miben különbözik egy erdőrezervátum az általunk ismert erdőktől?

Az erdőrezervátum olyan fokozottan védett terület, ahol mindenfajta emberi beavatkozást betiltanak annak érdekében, hogy az erdő természetes folyamatai megismerhetővé váljanak. Nincsen fakitermelés, vadászat, a területek nagy része még a kirándulók elől is el van zárva, hogy a legkevesebb zavarás érhesse. A fák minden korosztálya megtalálható itt, a csemetéktől a hatalmas, idős fákig, gallyak, ágak, óriási korhadó földön fekvő törzsek akadályozzák a járást.

Az általánosan elterjedt erdőgazdálkodási gyakorlat egészen más erdőképet tár az átlagember elé, mint amilyen az, az erdő valódi természete szerint, lenne. A megszokott erdő rendezett. Magas, egészséges, egykorú fákból áll, könnyedén járható, faágaktól mentes mesterséges erdei utak szelik keresztbe kasul, és csak elvétve vannak benne facsonkok, idős, korhadt, elhalt fák.

A gazdasági erdők fái maximum 100-120 évesek, sok helyen a gyors növekedés érdekében az őshonos fák helyére idegenhonos fákat telepítettek. Az efféle, ember által hagyományos módon kezelt erdő nem csak az adott ökoszisztéma változatosságát, biológiai sokféleségét csökkenti – hiszen az a rengeteg faj, melynek az idős, korhadó, vagy elhalt fára lenne szüksége nem találja benne meg a helyét- , hanem ezzel szoros összefüggésben az erdő ellenállóképessége is csökken.

Mert egy természetes erdő olyan, mint egy láncolat, amiben a lánc minden elemének, vagyis minden fajnak megvan a maga helye és szerepe, így tud stabil lenni, egyensúlyban maradni. Ahol a láncolat egyes elemei hiányoznak, ott könnyebben felütik a fejüket a betegségek, a kártevők, a fák sokkal érzékenyebbek az időjárási viszontagságokkal szemben.

A filmben hihetetlenül aprólékosan és közelről mutatod be az erdő életét. Hogyan képzeljük el a forgatást? Ültetek csendben az erdőben, hosszú órákon keresztül és vártatok, csak vártatok?

A természetfilmezést sokan úgy képzelik, hogy az operatőr kisétál a gyönyörű erdőbe, leül és pár perc múlva megjelennek madarak-vadak. Ő megnyomja a rec gombot és kész is a felvétel. A valóságban a stáb kicipel a nehezen járható erdőbe 2-3 nehéz, masszív állványt, fényképezőgépet, kamerát, drónt, 3-4 optikát, lessátrat, enni és innivalót, meleg pulcsit, kisszéket. Beül a lesbe. Amíg nem jön fel a nap, fázik; amikor felkel a nap, megsül. Majd úgy 5-6 óra múlva kijön, mert már nagyon kell pisilnie, és nem történt semmi az ég világon.

A természetfilmes állandóan ki van szolgáltatva az időjárásnak, elképzeli, milyen képeket fog leforgatni, aztán sokszor az elmélet elmélet marad, és teljesen más körülményekből kell főznie.

Volt, hogy három napos napsütéses forgatásra indultunk. Majd az érkezésünk után nem sokkal hatalmas hirtelenséggel szakadt ránk az ég. Napokig papucsban mászkáltam az erdőben, mert a cipőm átázott, és 3 nap alatt sem száradt ki.

Ezt a műfajt csak szerelemből lehet csinálni, sokszorosan túlforgattuk, túldolgoztuk a kereteinket. A film minden résztvevője – a természetvédelmi szakemberektől, az operatőrön át, a zeneszerzőig- sokkal több energiát tett bele a film elkészítésébe, mint amit az anyagi korlátaink lehetővé tettek.

Aki a természetet kicsit is megismeri, annak könnyedén a szenvedélyévé válhat. Ez jól látszódott a film készítése közben is. Hiszen ennek az odaadásnak köszönhető, hogy nem csak a Mecenatúra által finanszírozott 50 perces tv film születhetett meg a leforgatott anyagból, hanem egy egész estés természetfilm is.

Volt olyan felvétel, amely különösen próbára tette a csapatot?

Volt egy borz, amelyik minden reggel valahogy 5:30 és 6:00 között megjelent, s elcsörtetett mellettünk, s mi mégsem tudtunk róla egyetlen használható felvételt sem csinálni. Vagy nem volt elég fény, vagy pont nem lett éles, vagy pont túl távol volt, vagy túl közel… Az operatőrnek minden nap csak az az 1- 1,5 perc áll rendelkezésére, amíg a borz áthalad a szokásos útján. Ha elszalasztja, ha megremeg a keze, ha zajt csap, ha túl korán jött a borz, s nincs elég fény, akkor nincs mese, 24 óra múlva próbálkozhat megint, újabb 1- 1,5 perc erejéig.

Egy másik alkalommal hatalmas bőröndökkel a kezünkben mentünk hárman egyre beljebb és beljebb az erdőbe. Csodálatos kora reggeli fények voltak, és akkor a legcsodálatosabb ellenfényben, a legoptimálisabb körülmények között szépen komótosan végigsétált tőlünk úgy 10 méternyi távolságban egy óriási kidőlt fa oldalán egy nyuszt – soha visszanemtérő pillanat, a kamera pedig a táska legalján! Az teljesen általános dolog, hogy a régen áhított vad és a különleges, ritka madár akkor jön, amikor a kamera el van pakolva.

A filmben timelapse felvételeket is látunk, amelyeken gyorsítva szemlélhetjük például egy gomba vagy makk fejlődését. Ezek hogyan készültek?

A hosszú időt átfogó, ún. timelapse, felvételek készítésére akkor volt szükség, amikor a növények mozgását, a levelek bomlását, a gombák növekedését, vagy a bükkmakkok csírázását akartuk megmutatni. Kb. 200 ilyen felvételt készítettünk, gyakorlatilag 1-1,5 éven keresztül folyamatosan kattogtak a fényképezőgépek. A felvételek fele azonnal a kukába került… Miután három napig forgott a felvétel, a végén kiderült, hogy nem mozdult semmit, vagy kiment az élességből, berothadt, stb. Hosszú és nehézkes tanulási folyamat volt, mire megtanultuk megteremteni az optimális körülményeket a gombáknak, növényeknek.

Mikor láthatjuk a teljes filmet? Van már kitűzött dátum?

A jelenlegi helyzetre való tekintettel pontos vetítési dátum még nincs kitűzve. Annyit lehet most tudni, hogy valamikor január vége előtt fogja vetíteni a televíziós változatot a Duna Televízió, az egész estés változatot pedig ezután fogjuk bemutatni a nagyközönségnek.

Takács Rita filmrendezővel Bujdosó-Szalay Adél beszélgetett. Indexkép és trailer: Filmdzsungel Stúdió.

The post Amiről a fák suttognak appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Nagyon sok embernek pár nap alatt változott meg gyökerestül az élete és az időbeosztása a vírushelyzet miatt.  Senki nem szeretne ilyen áron több szabadidővel rendelkezni, de ha már így esett és sokan otthon ragadtatok, akkor legalább töltsétek kellemesen és hasznosan az időt.  Íme tehát néhány kihagyhatatlan kutyás tartalom, amit a Netflixen találtok.  Figyelem, az ajánló teljes mértékben szubjektív és független!

Az utolsó hét nap / A Westminster kutyakiállítás

Ennek a doku-sorozatnak már az alapötlete is igazán különleges és érdekes. Bár csak egy rész szól a kutyákról, ajánlom megnézni mindet.  A film nagy események hátterébe kukkant be, egészen pontosan a nagy esemény előtti hetedik naptól kezdi el követni a folyamatokat. Többek között Karl Lagerfeld divatbemutatójára, a NASA Cassini küldetésére, a Kentucky Derby-re és a világ legnagyobb kutyakiállítására, a Madison Square Garden-be kapunk bennfentes meghívót.  A Westminster kutyakiállítás című részben hét napon keresztül kísérhetjük végig a bejutást, a felkészülést, a versenyt és egy ilyen óriási rendezvény kulisszatitkait. Attól függetlenül, hogy milyen érzéseket táplálsz a kutyakiállítás intézménye iránt, érdemes megnézni. Lehet, hogy megerősítést nyersz, de az is lehet, hogy rácáfol néhány tévhitre.

Dogs / Több mint barátság

Az első évad 6 részből áll és most már az is hivatalos, hogy hamarosan jön a második évad. A sorozat részei tartalmilag teljesen függetlenek egymástól, egy közös van bennük: a kutya. Minden rész egy speciális, különleges vagy éppen szokatlan kutya-ember kapcsolatot vagy helyzetet mutat be. Betekintést nyerünk a folyamatba, ahogy egy súlyos epilepsziás kislány segítő kutyát kap, annak minden érzelmi csúcs- és mélypontjával. Végigkövethetjük, ahogy egy Németországba menekült szír férfi elszánt küzdelmet folytat azért, hogy kimenekítse kutyáját Damaszkuszból. Szinte hihetetlen a folyamat és az összefogás, amivel ezt a lehetetlent küldetést próbálják minden áron véghezvinni. Egy másik rész a legmenőbb japán kutyakozmetikusok életét mutatja be, majd egy kattintással odébb már egy hatalmas menhelyen találjuk magunkat Costa Rica-n.  Ne hagyjátok ki egyiket sem!

White Fang /Fehér agyar

Jack London klasszikusa egy 2017-es fantasztikus rajzfilmben elevenedik meg, Alexandre Espigares rendezésében.  Az Oscar-díjas rendező korábban olyan produkciók részese volt, mint a Táncoló talpak vagy a Tarzan.  A történet a félig farkas, félig kutya Fehér Agyar kalandjait mutatja be. Azoknak is ajánlom, akik ismerik a sztorit, olvasták a könyvet, vagy látták valamelyik filmadaptációt.  A halhatatlan sztorinak és a csodás animációnak köszönhetően a történet újra magával ragad kicsit és nagyokat egyaránt.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Netflix

The post Ezeket a kutyás filmeket mindenképp nézd meg a Netflixen appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Filmajánló: Sarkvidéki akció appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.