A brazil kormány legfrissebb jelentése szerint az Amazonas területén 40 százalékkal csökkent az erdőirtás a 2022-es év azonos időszakához képest. A csökkenés egyértelműen azoknak az intézkedéseknek és törvényeknek köszönhető, melyek az új elnök Luiz Inacio Lula da Silva nevéhez fűződnek. Silva választási kampányában nagy hangsúlyt fektetett az erdőirtás visszaszorítására. Az adatok szerint egyelőre úgy tűnik, az ígéret nem csak a kampánycélokat szolgált.

Az Amazonas Alap

Silva választási győzelmét a környezetvédők saját győzelmüknek is érezték. Az Amazonas megmentésére létrehozott alap ugyanis már évek óta be volt fagyasztva a korábbi elnök, Bolsonaro miatt. Silva első intézkedései között volt, amikor tavaly novemberben újraindította az Amazonas Alap működését. Ez tette lehetővé, hogy a Brazil Állami Fejlesztési Bank elkezdje felhasználni azt a több mint 525 millió font értékű összeget, amely 2019 óta a kasszájában rekedt. Közel 4 évig volt megbénítva az alap működése, Bolsonaro hatalma alatt pedig az erdőirtás mértéke elérte a 15 éves csúcsot.

Reménysugár

Csak idén áprilisban az erdőirtás 68 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest. A régióban 329 négyzetkilométer erdő pusztult el, ami a jócskán a 456 négyzetkilométeres átlag alatt van.Egyelőre nem tudni azonban, hogy a csökkenő tendencia folytatódik-e a nyár végén, amikor az erdőpusztulás jellemzően tetőzik. Vannak olyan területek is, ahol sajnos az erdő irtása növekvő tendenciát mutat. Ilyen például az egyik legszárazabb terület, a Cerrado-régió és a brazil szavannában. Szakértők szerint a veszteség a hosszú ideje tartó folyamatos és növekvő pusztítással összefüggésben következik be.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forras: yaleenvironment

Az Amazonas őserdeivel kapcsolatban évek óta csak rossz hírek érkeznek. Az irtások és erdőtüzek miatt egyre pusztul a Föld tüdejének is nevezett trópusi esőerdő, egyre rosszabb állapotba kerül, és területe folyamatosan csökken.

Most azonban a Science Thursday folyóiratban egy olyan tanulmány jelent meg, mely szerint van remény, és az esőerdők viszonylag hamar visszanyerhetik eredeti állapotukat. Ez pedig nagyjából 20 év, ennyi idő kell ahhoz, hogy egy teljesen kiirtott esőerdő terület 80%-ban visszanyerje eredeti állapotát. De csak abban az esetben, ha ez alatt a 20 év alatt a terület háboríthatatlanul épülhet vissza, és semmilyen emberi behatás nem éri.

Másodlagos erdő

A kutatók azt vizsgálták, hogy az úgynevezett másodlagos erdőknek mennyi időre van szükségük ahhoz, hogy megközelítőleg az eredeti állapotra visszaálljanak egy teljes pusztítás után. Másodlagos erdőknek nevezik azokat a területeket, melyek emberi behatás nélkül, önmaguktól nőnek vissza és népesednek be a területe jellemző állatfajokkal, miután a földterületet teljesen lecsupaszították az emberek. Az irtást a földterület használatba vétele miatt végzik általában, növénytermesztésre vagy állattenyésztésre vonják be az erdős területeket.

A több mint 90 kutatóból álló nemzetközi csapat azt vizsgálta, hogyan lehet helyreállítani 12 különböző erdőtulajdonságot az amerikai és a nyugat-afrikai trópusokon. Ehhez pedig a területeken található 77 tájegységet és 2275 erdőrészlet tanulmányoztak. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy a különböző tulajdonságok eltérő ütemben térnek vissza. A talaj már 10 évnél rövidebb idő alatt is képes helyreállítani eredeti állapotának 90 százalékát, a növények funkciója kevesebb mint 25 év alatt áll helyre. A terület szerkezet és biodiverzitása 25-60 év alatt nyeri vissza eredeti állapotát, míg a biomassza és a faj összetétel kicsivel több mint egy évszázad alatt. Összességében azonban a területek mindössze 20 éven belül visszaállnak régi állapotuk 78 százalékára.

Jobb módszer, mint a fák újraültetése

A tanulmány arra is rámutat, hogy a vizsgálatok szerint inkább hagyni kell az erdők természetes visszanövekedését az új fák ültetése helyett. A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás csökkentésének érdekét jobban szolgálja a természetes felépülés, mint a mesterségesen ültetett új fák telepítése. Mindez persze csak akkor működhet, hogyha a kiirtott területeket békén hagyják, és semmilyen emberi beavatkozás nem történik rajtuk.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ecowatch