Saját KB bal
Saját KB jobb

Fecskék – Miért fontos, hogy kutyásként védjük és segítsük a fecskéket és hogyan fogjunk hozzá?

Néma tavasz

Hazánkban a fecskék száma a XXI. század első évtizedében a felére csökkent. Ez azt jelenti, hogy eltűnt több százezer madár, akiknek az csivitelése nélkül halkabb a nyár, és akiknek a búcsúzása nem jelzi már az ősz kezdetét. Sajnos, a környezetvédelmi erőfeszítések ellenére, a tendencia nem fordult meg az azóta eltelt tíz évben sem, viszont a klímaváltozás erősödésével a fecskék hiányát egyre inkább a bőrünkön érezzük.

fecske
Hosszútávú vonuló fecskefajaink (partifecske, molnárfecske, füsti fecske)
állománya folyamatosan csökken (Grafika: Kókay Szabolcs – MME).

„Az elmúlt években jelentősen felerősödött a klímaváltozás, melynek egyik következményeként szinte évről-évre újabb és újabb mezőgazdasági kártevő rovarok és betegségeket terjesztő szúnyogfajok érkeznek Magyarországra. Éppen ezért az olyan rovarevők szerepe, mint amilyenek a fecskék (és a denevérek) is, jelentősen felértékelődik, hiszen ők biológia úton, plusz környezetterhelés nélkül csökkentik a rovarok számát. Hiányukban ezt agrárkemikáliákkal és rosszul végrehajtott szúnyogirtással végezzük el, ami súlyosan környezetszennyező és természetkárosító.” – olvashatjuk a Magyar Madártani Egyesület honlapján.

Az elmúlt években május-júniusban vízparton lenni valóságos kálvária volt. az ember úgy érezhette magát, mint egy mozgó vérbár vagy éppen egy szúnyogcsapkodó Don Quijote – mármint az erőfeszítés eredménytelensége és nem a hősiessége miatt. Kutyásként pedig igyekeztünk kedvenceinket mindenféle módon védeni a csípésektől, hiszen a számukra ezek nem csak kellemetlen viszketést, de fertőző betegségeket is okozhatnak!

 A szúnyogok által terjesztett betegségek

Húsz évvel ezelőtt még csak állatorvosi könyvekben olvashattunk szívférgességről, Magyarországot ez a betegség egyáltalán nem érintette. Az elmúlt években azonban itthon is megjelent ez a szúnyogok csípése által terjesztett betegség, amelyet nehéz diagnosztizálni, és szinte lehetetlen gyógyítani. Szerencsére a betegség megjelenésével a hazai állatorvosoknál is elérhetővé váltak a nemcsak kullancsok és bolhák, hanem a szívférgességet terjesztő szúnyogok elleni készítmények. Felelős gazdiként nagyon fontos, hogy a tavaszi-nyári időszakban ilyen széles spektrumú szerekkel védjük kutyáinkat a külső élősködőktől.

A szívférgesség mellett talán kevésbé ismert, szintén délebbről érkezett szúnyogot által terjesztett betegség a leishmaniasis (vagy leishmania, leishmaniosis, leishmaniózis). Hazánkban pár éve még nem találkozhattunk a kórokozót terjesztő lepkeszúnyogokkal, de jelenlétük mára már sajnos Magyarország teljes területén igazolt. A leishmaniasis tünetei a nyirokcsomók megduzzadása, a bőr pikkelyesedése és hirtelen lesoványodás. Súlyosabb esetben vese- és májelégtelenség, orrvérzés, hasmenés, ízületi gyulladás, szem- és idegrendszeri problémák is jelentkezhetnek a kedvencünknél. Kutyákra és emberekre is veszélyes.

Hogy segíthetnek a fecskék?

A Magyar Madártani Egyesület mérései alapján kiszámolták, hogy egyetlen fecske a költési időszakban körülbelül egy kilogramm repülő rovart fogyaszt el. Magyarországon nagyjából kétmillió fecske hiányzik, ami azt jelenti, hogy kétmillió kilogramm, azaz 2000 tonna rovarral marad több a levegőben. Mivel a fecskék táplálékául a muslicánál nagyobb, de légynél kisebb rovarok szolgálnak, ezért jó eséllyel ennek a kétezer tonna repülő rovarnak jelentős része a hazánkban honos közel 50 szúnyogfajból kerül ki. Innentől elég egyszerű a képlet, miszerint több szúnyog, több csípés és több fertőzés vár ránk, ha nem sikerül valahogyan visszacsalogatnunk a fecskéinket.

FüstifecskeHogyan segíthetünk mi a fecskéknek?

„Sokan nem tudják, vagy nem foglalkoznak azzal, hogy a madarakhoz hasonlóan védett fecskefészkek leverése egész évben tilos, a költési időszakon kívül azonban engedélyeztetni lehet az épületszigetelések és -felújítások által érintett fészkek eltávolítását. Amennyiben felmerül a fecskefészkek illegális eltávolítása, különösen az áprilistól kezdődő költési időszakban, akkor értesítenünk kell a hatóságokat!” – olvashatjuk az MME honlapján.

Azzal, hogy nem bántjuk, nem háborgatjuk a fecskéket és a fészkeiket, segítünk a meglévő állomány megóvásában. Ez azonban önmagában nem elég! Ha szeretnénk, hogy hazánkban újra növekedni kezdjen a fecskeállomány, akkor új fecskéket kell vonzanunk, és erre a legjobb megoldás az otthonteremtési program. Az általános iskolai technika tudásunkat latba vetve készíthetünk fecskefészkeket, amelyeket megfelelő módon kihelyezve csábíthatjuk a kedves kis madarakat a letelepedésre. Ehhez minden szükséges információt megtaláltok az MME honlapján, a részletes leírás IDE kattintva érhető el!


Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu
Forrás: Magyar Madártani Egyesület; agrároldal.hu; wikipedia. Indexkép: pexels. Képek és videó: MME – Kókay Szabolcs; wikipedia: Készítette: Aleksander Kaasik – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=29933465.
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...