[FRISS] Jelentősen szigorodhat az állatvédelmi törvény hazánkban

Kocsis Máté frakcióvezető és Ovádi Péter miniszteri biztos nyújtotta be azt az előterjesztést, melynek segítségével szigorodhat az állatkínzás, az állatviadal és a természetkárosítás elleni fellépés jogszabályi környezte.  Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az előterjesztést, az állatvédelmi törvény jelentősen szigorodni fog számos területen.

Szaporítók elleni fellépés

A javaslat lehetőséget biztosít a szaporítok elleni sokkal határozottabb büntetőjogi fellépésre. Szigorú szankcionálás várhat a visszaesőkre és az állatmérgezőkre. Sőt, már a mérgezés előkészítése is büntetendő lenne. A jelenlegi három éves maximum szabadságvesztéssel szemben bizonyos esetekben ez akár öt évre is emelkedhetne. Ez pedig még Európán belül is igen szigorúnak számít. Különösen a visszaeső, vagy méreg kihelyezésével több állatot is elpusztító elkövetők kaphatnának öt év letöltendő börtönbüntetést.

A szaporítók elleni fellépést – úttörő jelleggel, Magyarországon első ízben – a következő rendelkezés célozná: „a javaslat egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el.”

Állatviadal – a résztvevők is büntethetők

Az előterjesztés szerint az állatviadalok szervezőin kívül a résztvevőket is büntetnék. Ezeken a konkrétumokon kívül pedig általánosságban elmondható, hogy az állattartástól való eltiltás és az állat büntetőeljárás során történő elhelyezésének jogi feltételeit is rendezi a tervezet, életszerűbbé és hatékonyabbá téve ezeket az állatok érdekében.

Az előterjesztés megszületését hosszú, széleskörű egyeztetési folyamat előzte meg, amely nem valósulhatott volna meg a Nemzeti Állatvédelmi Tanács tagjainak, az Agrárminisztérium munkatársainak, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának és munkatársainak, a rendőrségnek, a szakmai és civil szervezeteknek az összehangolt, kitartó munkája nélkül. (Ovádi Péter)

Szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségének megteremtése

A javaslatok elsősorban a jogszabályi környezet módosítását vették célba azért, hogy az állatkínzás tényállásában új minősített esetek létrehozásával szigorúbb büntetőjogi lehetőségeket teremtsenek meg. Súlyosabban büntetné például azokat, akik az állatkínzást nagy nyilvánosság előtt hajtják végre.

Újítás az állattartástól való eltiltás kapcsán

Jelenleg a büntetőbíró nem szabhatja ki az állattartástól való eltiltást, így az ügyész külön polgári peres eljárásban kezdeményezheti csak azt. Az új javaslat lényege, hogy amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a bíróság értesítése alapján hatósági ellenőrzést folytat. Az állattartástól való eltiltás a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába kerül, amelybe az állatvédelmi hatóság betekinthet.

A javaslat szerint állat büntetőügyben történő elkobzása esetén az Ávtv-ben foglaltak szerint kell eljárni. A lefoglalás tekintetében a módosítás célja az lenne, hogy a büntetőeljárás során a lefoglalt állatok kedvezőtlen elhelyezési körülmények között csak a legszükségesebb ideig legyenek tarthatók. (Ovádi Péter)

A javaslat az alábbi jogszabályok módosítását foglalja magában:

− az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv.),

− a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,

− a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény,

− a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény.

Amennyiben az Országgyűlés megszavazza, a módosítások többsége 2022. január 1-jén lép hatályba.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Facebook/Ovádi Péter