Egy évvel Mauritius legsúlyosabb környezeti katasztrófája után

2020. július 25-én a Mitsui OSK Lines (MOL) hajózási társaság által üzemeltetett tankerhajó a British Petroleum (BP) üzemanyagát szállította Kínából Brazíliába, áthaladva az Indiai-óceánon. Mauritius déli partvidékeihez közeledve a tanker egy korallzátonyra futott és megrekedt. Néhány nappal később a hajóból elkezdett szivárogni a szállított üzemanyag az addig érintetlen lagúnába, a szigetország eddigi legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozva.

A java csak ezután jött

A hajó augusztus közepén lassan kezdett szétesni, ekkor már a vízben és a partvonalakon csaknem 1000 tonna mérgező üzemanyag terült el. A katasztrófa nemcsak az állat-és növényvilágban tett óriási károkat, de halászok és turizmusban dolgozók megélhetését és veszélyeztette. A helyiek gyakran puszta kézzel harcoltak a szennyezés ellen, saját maguk által készített hálókkal, szűrőkkel próbálták eltávolítani a szennyezést a vízből. A hajó elülső részét a kormány igyekezett elsüllyeszteni egy olyan területen, ahol egészséges bálnapopulációk éltek. A következő hónapokban több mint 50 bálna és delfin teteme sodródott a partra, haláluk körülményeiről semmilyen információt nem hozott nyilvánosságra a kormány.

A thread ⤵

6 months ago, the Japanese vessel MV Wakashio began leaking fuel after crashing into an incredibly fragile coral reef near Mauritius.https://t.co/g96hopOSUd

📷: Rajiv Chroochurn#MauritiusOilSpill pic.twitter.com/iQHUZANQGI

— Greenpeace (@Greenpeace) February 6, 2021

Rengeteg információt elhallgatnak

Ma már egyértelműnek látszik, hogy Mauritius kormánya védelmébe vette a nagyvállalatok érdekeit a természettel szemben. Egy évvel a katasztrófa után sem adtak ki olyan információkat, hogy milyen típusú olaj szivárgott a lagúnába és hogy miért süllyesztették el a hajó első részét ahelyett, hogy elvontatták volna. A bálna-és delfintetemeken végzett boncolások eredménye sem nyilvános.

Az ökológiai károkat hivatalosan nem értékelték és nem nevezték meg. A hajózási vállalattól kapott kártérítés részletei is titkosak maradtak. Az érintett területek nagy része továbbra sem érhető el a tudósok, civil szervezetek és a média számára.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Greenpeace