A vadon élő óriáspandákat már nem veszélyezteti a kihalás Kínában
A vadon élő óriáspandákat Kína szerint már nem veszélyezteti a kihalás, bár továbbra is kiemelten kell figyelni rájuk.
Kína több évtizednyi erőfeszítést követően jutott el arra a pontra, hogy a vadon élő nagyjából 1800 óriáspanda már biztonságosan élhet, nem fenyegeti őket a kihalás veszélye. A kínai kormány számos eszközt bevetett azért, hogy ezeket a csodás állatokat visszaintegrálja a vadonba.
Nemcsak az állatokra helyeztek kiemelt védelmet, de az élőhelyük megóvása is fontos eszköz volt a populáció jólétének biztosításához. Az elmúlt években rengeteg bambuszerdőt telepítettek újra, így bővítették élőhelyeiket és biztosították a megfelelő tápanyagot számukra.
Nemcsak a pandák élnek jobban a vadonban
A kínai kormány természetvédelmi munkájának köszönhetően nemcsak az óriáspandák, hanem a szibériai tigrisek, az amurleopárdok, az ázsiai elefántok és a tarajos íbiszek száma is láthatóan megnőtt. Kína azután kezdett el komolyabb erőfeszítéseket tenni a pandákért országon belül, amikor a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) törölte az óriáspandát a veszélyeztetett besorolásból „sebezhetővé” minősítette őket. A szövetség ekkor 1864 felnőtt és 2060 kölyök példányra becsülte a faj populációját. Az óriáspandák Kínában nemzeti kincsnek számítanak, így ez a döntés óriási felháborodást váltott ki az egész társadalomban.
A most nyilvánosságra hozott adat azonban nem ad okot a megnyugvásra, hiszen az éghajlatváltozás miatt az óriáspandákat is hosszú távú fenyegetettség veszélyezteti. Az IUCN szerint a bambusz élőhelyeik több mint 35 százaléka fog elpusztulni a következő 80 évben. Az óriáspandák táplálékának 98 százaléka bambusz, napi szükségletük 10-20 kilogramm, így a faj fennmaradásának záloga a megfelelő kiterjedtségű bambuszerdők megléte.
Az összes panda Kínáé
Az óriáspandákkal kapcsolatos egyik érdekes tény, hogy a világ bármely táján fellelhető egyed a Kínai kormány tulajdona. Tehát bármely állatkertben vagy vadasparkban lévő óriáspanda a Kínai államé. Semelyik ország nem birtokolhat saját példányt. Kína pedig előszeretettel használja a pandákat politikai és diplomáciai eszközként is. Az egyik leghíresebb „pandadiplomáciai” gesztüs 1972-ben történt, amikor MaoC Ce-tung egy pandapárt ajándékozott a washingtoni állatkertnek Richard Nixon kínai látogatása után.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: focusingonwildlife, Wikipedia