Norvégia 1200 bálna leölésére ad ki vadászati kvótát
Az Animal Welfare Institute (AWI) értesülései szerint Norvégia 2021-re több mint 1200 bálna leölésére ad engedélyt.
A vadászati kvótát annak ellenére szabadítják fel, hogy a bálnavadászatra vonatkozó globális moratórium van életben az egész világon. A norvég vizeken 2020-ban több mint 500 bálna esett áldozatul vadászoknak. A kormány tavaly még enyhített is a vadászatra vonatkozó szigorú előírásokon és szabályokon, így több hajó és több ember számára nyílt meg a lehetőség, hogy bálnára vadászhasson.
A halászati fegyverekre vonatkozóan sincs komoly előírás, azok használatához pedig nem kell engedély, vagy tanfolyam. Így sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy az állatokat a kevésbé gyakorlott vadászok egy szigonypuskával csak megsebesítik, de nem tudják azonnal megölni. Legtöbbször puskával kell kilőni az óriási állatot, hogy véget érjen a szenvedése.
1982 óta bálnavadászati moratórium van életben
A bálnák kereskedelmi célú leölését 1982-be szabályozták, amikorra már olyan mennyiségű állatot pusztítottak el a vadászok, hogy az egész faj a kihalás szélére sodródott. A bálnavadászat tiltását természetesen nem nézték jó szemmel a húspiac szereplői, többek között Norvégia sem hagyott fel a gyakorlattal, a moratórium kihirdetése óta több mint 14 000 bálnát halászott ki a tengereiről. A bálnákat többnyire az élelmiszeripar dolgozza fel, a bálnahús iránti kereslet azonban csökken. A vadászat mennyiségén ennek ellenére azonban nem nagyon látszik a visszaesés. Egy felmérés szerint a norvégok mindössze 5 százaléka eszik rendszeresen bálnahúst.
A bálnák fontos szerepe
A bálna populációk nagy mértékű csökkenése bizony hozzájárul a globális felmelegedés gyorsulásához. A bálnák ugyanis rengeteg szén-dioxidot nyelnek el, életük során akár 33 tonna megkötésére képesek, míg egy fa csak nagyjából 20-22 kilogrammot évente. Az IMF egy korábbi jelentése szerint ha a bálnák száma visszaállna 4-5 millióra, az nagyjából olyan hatással lenne a környezetre, mintha 2 milliárd kifejlett, érett fával lenne több a földön. A bálnák szerepe tehát pótolhatatlan az éghajlat változás elleni küzdelemben.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: onegreenplanet