Íme, az álcázás nagymesterei. Keresd a képen a madarat!
A vadvilágban az állatok tápláléka és túlélése múlhat azon, mennyire tudnak rejtőzködni, eggyé válni a környezetükkel. Ezek a madarak az álcázás tökéletes mesterei.
Természetfotósoknak sikerült olyan madarakat lencsevégre kapni, akik igazán méltóak az álcázás nagymesterei címre. A vadvilágban akár vadász, akár zsákmány szerepben van egy állat, az álcázás képessége az egyik legfontosabb dolog a túléléshez.
A túlélés záloga
Ragadózóként kulcsfontosságú, hogy mennyire tud láthatatlanná válni egy állat áldozata számára. A fészkelő madaraknak is a túlélés záloga a jó álcázás és azok számára is, akik a zsákmányállat szerepét töltik be ragadozók számára. Mivel az álcázás képessége a túlélés záloga, hihetetlenül tökéletesre fejlesztették egyes fajok ezt a képességüket. Az alábbi madarak egytől egyig tökéletesen passzolnak környezetükbe, néha tényleg keresni kell, hogy hol van a madár a képen. Te elsőre megtalálod?
Óriás álmosmadár (great potoo)
Az óriás álmosmadár éjszakai életet él, napközben pedig legtöbbször alszik egy fán úgy, hogy ne vegye észre senki. Igen, a madár a fán valószínűleg éppen alszik. Nehéz megmondani, honnantól kéreg és hol kezdődik a madár és ezzel valószínűleg így vannak az esetlegesen rá vadászó ragadozók is. Az álmosmadár egyébként amikor ébren van, akkor egy igen nagyszájú és kellemetlen hangú madárrá változnak.
Sarki hófajd (Willow Ptarmigan)
Az a madár északon él, Mongóliában, Finnországban, Kanadában és Alaszkában is otthonosan mozog. A sarki hófajd különlegessége, hogy az évszakok változásával párhuzamosan változik meg a külseje és a környezethez való hasonlósága. Nyáron márványos szürke, vagy barna a tollazata, télen pedig hófehérré válik, csak a fekete csőre és pici gomb szemei látszódnak a hóban.
Örvös sándorpapagáj (Rose-ringed parakeet)
Bizony, bizony ezen a képen van egy madár. A sándorpapagájok eredetileg Dél-Ázsia és Közép-Afrika tájairól származnak, háziállatként kerültek a városok közelébe. Egy idő után olyan sokan szabadultak a kalitkákból, hogy kolóniákat hoztak létre például az Egyesült Királyságban és Japánban is. Élénk zöld színe egyértelműen mutatja, hogy eredeti élőhelye a rikítóan zöld erdők lombkoronája.
Amerikai fakúsz (brown creeper)
Ezek a pici madarak folyamatos mozgásban vannak. A fák kérgeinek repedéseiben keresgélik táplálékukat, rovarokat és pókokat. Mindezt jellegzetes csavarvonal mozgással, farkát támaszként használva. Annyira tökéletesen hasonlítanak a kéreghez, hogy még a szakavatott szemek is ritkán veszik észre őket. Hosszú horgos csőrük és erős lábuk segítségével mozognak biztonságosan a kérgeken, sőt még fészküket is oda rakják.
Amerikai bölömbika (American Bittern)
Híresen jó rejtőzködők, szinte megfigyelhetetlenek. Sűrű nádasokban, mocsaras helyeken élnek, mélyen bent a vadonban. Álcázásukat pedig tökélyre fejlesztették. Nemcsak színüket, mintázatukat, de mozgásukat is teljesen összhangba hozták környezetükkel. A képen látható madáron látszik, hogy úgy áll mozdulatlanul, kinyújtott nyakkal, felemelt fejjel, hogy mintázata pontosan passzoljon a nádashoz.
Nyugati füleskuvik (Western screech owl)
A legtöbb bagolyhoz hasonlóan nyugati füleskuvik is éjszakai életet él, így nappal alszik. Általában fák üregében húzza meg magát, vagy olyan odúkban, amiket harkályok vájtak ki. Ezekben a lyukakban még akkor is észrevétlenek, ha nem teljesen takarja őket az odú. Nemcsak mintázatuk, de fejük kerek tollazata is tökéletesen passzol az odúhoz, így biztosítva a tökéletes rejtőzködést és a nyugodt alvást.
Bohata Krisztina
(Kutyabartá.hu)
Forrás: Wikipedia, Focusingonwildlife.com