Többet kommunikálnak egymással a bálnák a lecsökkent hajóforgalomban
Kutatók vizsgálták meg, hogy milyen módon változik a bálnák viselkedése a csökkent hajóforgalomnak köszönhető csendesebb környezetben.
A koronavírus járvány leállította az életet szinte az egész világon. A katasztrofális gazdasági és emberi veszteségek mellett a környezetre egyértelműen jó hatással volt ez a leállás. Drámaian csökkent a légszennyezettség, a legnagyobb ipari területek felett jól láthatóan kitisztult a levegő és most arra is fény derült, hogy például a bálnák is könnyebben kommunikálnak egymással.
Az állatok elkezdték visszahódítani az ember által elfoglalt lakó- és fészkelő helyüket. Sok vadállat jelent meg az elnéptelenedett városokban világszerte. A kutatók pedig elkezdték globálisan is vizsgálni, hogy milyen hatással van az állatokra a járvány, a környezeti hatások megváltozása. A tengeri emlősöket is górcső alá vették és különös megfigyeléseket végeztek.
Csökkent a zajszennyezettség
Az állatok mozgását és viselkedését nagyban befolyásolják az ember okozta környezeti hatások. Nem is gondolnánk, de például a zajok is hatással vannak viselkedésükre. David Barclay, a Dalhousie Egyetem kutatója kifejezetten egy ilyen irányú kutatást indított. Csapatával azt tanulmányozták, hogy Vancouver partjainál milyen zajcsökkenést lehet mérni a hajóforgalom csökkenésével párhuzamosan. A kanadai hajózási forgalom ezen a területen január és március között 20 százalékkal esett vissza, a környezeti zaj pedig ezzel párhuzamosan öt decibelre csökkent.
Alaszkában hasonló a helyzet
Egy másik kutató, Michelle Fournet, a Cornell Egyetem tengeri akusztikusa az alaszkai bálnákat tanulmányozta és hasonló csökkenésről számolt be. Az itt élő bálnákról tudják, hogy amikor megindul a hajóforgalom és zajossá válik a környezet, sokkal kevesebbet kommunikálnak egymással, mint amikor a hajók elhagyják a partokat. A koronavírus járvány pedig teljesen megállította a hajóforgalmat, így a bálnák sokkal többet és összetettebben beszélgetnek egymással, mint az átlagos zajszennyezettség ideje alatt.
A hajók megzavarhatják a bálnák tájékozódási képességét
A bálnák különleges módon képezik és hallják a hangokat. Koponyájuk úgy viselkedik, mint egy antenna. A hanghullámok rezonanciát keltenek a koponya csontozatában, amely ezeket továbbítja az állat hallószervébe. Ezzel a módszerrel akár 100 km távolságban is képesek kommunikálni egymással. A bálnák koponyája azonban különösen az alacsony frekvenciás hangokra érzékeny, amit például a hajók csavarjai is keltenek. Ezért ezek az óceánjáró hajók képesek megzavarni a bálnák tájékozódási képességét és párbeszédeiket. A mostani csendben azonban sokkal kevesebb a zavaró tényező és ezért a bálnák kommunikációja is felerősödött.
Nézd meg itt, hogyan beszélgetnek egymással:
