Eltűnik a hajléktalanság az emberek szeme elől – de hova tűnnek majd a velük élő állatok?

Hétfőn lép hatályba az a jogszabály, amely részletezi az „életvitelszerű közterületi tartózkodás” nevű szabálysértéssel kapcsolatos szabályokat. A hajléktalanok hétfőtől kötelesek elfogadni a velük szemben intézkedő rendőrök „segítségnyújtását”, vagyis engedniük kell, hogy a legközelebbi hajléktalanszállóra a bevont szociális munkások segítségével megszervezzék az eljutásukat. A jogalkotó az ingóságokra is gondolt: amit nem tud vagy nem akar magával vinni a hajléktalan, azt az illetékes önkormányzat fogja leltárba venni és őrizni bizonyos ideig. De az élő állatok egyelőre senkinek sem jutottak eszébe. Az Állatmentő Sereg írását közöljük.

 

Tárolják, majd megsemmisítik az ingóságokat – az állatokkal ugye nem ezt teszik?

90 napon belül három ilyen segítségnyújtás visszautasítása oda vezet, hogy a hajléktalant előállítják, és elzárás büntetéssel is sújthatják cselekményét, amennyiben a közmunkát nem vállalja (pénzbírságot, helyszíni bírságot nem lehet kiszabni). Az első terv az volt, hogy az ingóságokat leltárba veszik, őrzik egy ideig, majd ha az illetékes önkormányzat raktára megtelt, a következő legközelebbi önkormányzatot vonják be. Az ilyen tárolásnak mindig két kényes pontja van: a romlandó áruk és az élő állatok. Előbbit általában megsemmisítik és az értékét adják oda később (levonva a megsemmisítés költségeit).

Még hatályba sem lépett az új jogszabály, a Kormány máris módosította az október 12-i Magyar Közlöny szerint. Azokat az ingóságokat, amelyeket a hajléktalan nem tud vagy nem akar magával vinni, azonosítójellel ellátva kell leltárba venni és kép- és hangfelvételt kell róluk készíteni. A megsemmisített holmik értékét már nem kaphatják vissza, de legalább a megsemmisítés költségét sem kell kifizetniük. Az élő állat kezelése még mindig nem jutott senkinek eszébe…

Nem minden hajléktalan mellett szenved a kutya

De mi is van az élő állatokkal? Rengeteg hajléktalannak van kutyája, macskája, nyula, egyéb kisállata. Van, akinek nyomorúságos élete egyetlen társa, van akinek a koldulási segédje, van, aki jól bánik vele, van, aki üti-veri. Akárcsak a hajlékkal élő embertársaink állattartási szokásai, úgy a hajléktalanok állattartási szokásai is eltérőek és sokszínűek, nem lehet egységesen rájuk sütni, hogy rosszul bánnak az állataikkal. Hogy a jogalkotó véletlenül vagy direkt nem gondolt az új jogszabályban az élő állatokra, nem tudjuk, de egyik változat sem hangzik jól.

És akkor ezen a ponton kezdjünk el jogászkodni, a példa szerint kutyával, mert kutyás hajléktalanból van a legtöbb és mert a kutyák chipelése 2013. óta kötelező.

Sok hajléktalannak oltott és chipelt a kutyája és a saját nevén van a petvet-data rendszerben. Van, aki helyett ezt a Vöröskereszt vagy állatvédő szervezet végezte el, és a szervezet nevére is vette a kutyát. Vannak, akiknél a kutyák nem azonosíthatóak, mert nincs bennük chip, vannak, akiknek a kutyái más nevén vannak (vagy mert nem intézték el az átírást vagy mert – mondjuk ki – lopottak az állatok). Ha nem a hajléktalan nevén van a kutya, ki fogja kideríteni az eredeti gazda kilétét, elérhetőségét, ki fogja vele felvenni a kapcsolatot és ha úgy adódik, ki fogja neki elvinni a kutyát?

Közterületen állatot tartani?

A szabálysértési törvény maga határozza meg úgy az életvitelszerű közterületi tartózkodás fogalmát, mint amit jellemez a „közterületen alvás, tisztálkodás, étkezés, ÁLLATTARTÁS”. Vagyis a szabálysértési törvény tényként leszögezi, hogy lehetnek állattartó hajléktalanok. Ezt a gondolatot sajnos nem görgette tovább a jogalkotó…

Mit mondanak az állatvédelmi jogszabályok? Az állat közterületre szökését meg kell akadályozni, az állat tartása a környező lakóközösség életét szükségtelenül ne zavarja stb. Aki eleve a közterületen tart állatot, annak esetében beszélhetünk-e egyáltalán arról, hogy nem tudta megakadályozni az állat szökését? Feltehetően nem. Magántulajdonú ingatlanon nem laktak, nem tartottak állatot, nem felelősek a szökés megakadályozásának elmulasztásáért, hiszen nem volt honnan hova szökni. Zavarja-e vajon a környező lakóközösséget az utcán a kutyájával lakó hajléktalan? Nem tudjuk, a problémának lényegében nincsen joggyakorlata.

Milyen sors várhat rájuk?

Mit mond a Polgári Törvénykönyv? Élő állat találása esetén keresd 90 napig (közkeletű tévedés, hogy 14 nap, ez a gyepmesteri telepekre vonatkozó jogszabályi karanténidőszak) a tulajdonost, ha nincs meg vagy nem tart igényt az állatra és te mindent megtettél a felderítésért (becsülettel hirdetted és ezt bizonyítani is tudod) tiéd a kutya. A hajléktalan mellett hűségesen ücsörgő kutya tulajdonosának megtalálására mi a leghatékonyabb mód? Nem az, ha rögtön megkérdezzük a hajléktalant, hogy ne haragudjon, de Öné a kutya? Ha azt mondja igen, lám-lám rögtön meg is találtuk a tulajdonost. Szuper! Ezek után milyen lehetőségeket tudunk neki felajánlani, amíg ellene az eljárás folyik, és akadályozottsága valamint anyagi forrásai híján nem tud gondoskodni „megtalált” állata elhelyezéséről? Mi van a fordított esetben? Mi van ha a „megtalált” kutyáért nem jelentkeznek és a tulajdonjoga az államra száll? Ha csak a hajléktalanok 10%-ának van kutyája, az is több ezer állatot jelenthet, felkészült az állam ennyi állat kezelésére?

Kóbor vagy kóborló kutya-e a hajléktalan mellett ücsörgő állat, és így a befogásáról gondoskodnia kell-e az önkormányzatnak (melyeknek, mint tudjuk, kötelező feladata a kóbor állatok begyűjtése)? Kell-e a „kóbor állat befogása” jogcímen túl más, új jogcímet teremteni és a szerződött gyepmesterek megbízásaiban módosítani az ilyen kutyák befogásával kapcsolatos tevékenységet? 

Más lesz-e a kóbor állat befogásának tarifája és más lesz-e a hajléktalan kutyájának elszállítása és tárolása tarifája, amit aztán az önkormányzatok kifizetnek a gyepmesternek? Van-e egyáltalán kapacitása az ország gyepmesteri telepeinek az ilyen állatok befogadására, tartására, kezelésére? Honnan fogja tudni a hajléktalan, hogy hová, melyik telepre vitték a kutyáját, képes lesz-e a 14 napos karanténidőszak után a 15. napon elutazni és kiváltani a kutyáját? (Helyhiány miatt, mint tudjuk a 15. napon teljesen legálisan, törvényi felhatalmazás alapján lehet eutanizálni a gyepmesteri telepeken). Lesznek-e tömeges altatások információhiány miatt? Ki és milyen módon tud kárpótlást adni a hajléktalannak az elvesztett társa miatt? Kinek a felelőssége lesz, ha egyetlen társa elvesztése miatt öngyilkos lesz valaki?

Szorongásos tünetekhez vezethet a gazditól való elszakítás

A korábbi felvetésekhez képest „apróság”, hogy mi történik akkor, ha a „talált tárgy” megharap valakit és nemcsak felületes sérüléseket okoz hanem komoly, akár kártérítési pert is megalapozó támadás történik? Ki és milyen mértékben lesz azért felelős, hogy a gazdájától elvett kutya félelemből, stresszből vagy más okból támadott?

Mi van az oltatlan kutyákkal? Közegészségügyi-járványügyi szempontból nem mindegy, hogy fel kell-e készülnie a sürgősségi osztályoknak veszettséggyanús állatharapások ellátására, az oltási protokollhoz elegendő vakcina tárolására…

Senki sincs felkészülve a helyzetre

Az állatvédők, ahogyan eddig is, úgy ezután is megpróbálnak segíteni erejükhöz mérten a rászoruló, elesett állatok mellett a rászoruló, elesett embertársaikon is, és ezt az új problémát is közösen, országos összefogásban minél hatékonyabban megoldani mindenki más segítségével.

A puding próbája az evés: a jogszabály hétfőn hatályba lép, az állatvédők kíváncsian várják a felvetett kérdésekre a jogalkalmazók által adott válaszokat, természetesen ők is kezdeményezni fogják az egyeztetéseket és az együttműködési lehetőségeket.

Az összefogásban részt vevő szervezetek:

Állatmentő Sereg
Ebremény Kutyavédő Egyesület
Osiris Állat-és Természetvédelmi Alapítvány
Pacsi Kutyamenhely Alapítvány, Hajdúböszörmény
Szekszárdi Kutyamenhely
Szerencsi Kóborkák Állatvédő Alapítvány
PCAS Állatmentés
Kutyatár Természet- és Állatvédő Egyesület Kaposvár
Vahur Állatvédő Egyesület Ajka
Putrinka
Lelenc Kutyamentő Egyesület
Állatvédőrség
Papagájvilág Alapítvány
Hangya Közösség
Kis Mancsok Nagy Szívek Állatvédő Egyesület
Tetovált Állatmentők Állatvédelmi Egyesület
Noé Állatotthon Alapítvány

 

Mindeközben itthon és külföldön:

10,000 dollár adományt gyűjtött össze a gazdi a hajléktalannak, aki visszavitte elszökött kutyáját

Fiával együtt kilakoltatták, így egy autóban él kutyájával a győri nő

A hajléktalan férfi szívszorító videóban keresett otthont kutyájának – de az emberek inkább őket juttatták otthonhoz

Kutyakabátot kapnak a hidegben a hajléktalanok kutyái Nagy-Britanniában

Kutyás hajléktalanokat alkalmaz egy brazil menhely

Az állatorvos, aki ingyen kezeli a hajléktalanok kutyáit

Kutyái miatt nem akart orvoshoz menni a hajléktalan férfi

„Csak a kutya miatt adnak” – egy hajléktalan fiatal élete

Hajléktalan emberek, hajléktalan kutyák

 

 

(kutyabarát.hu)

Forrás: Állatmentő Sereg
A fotók illusztrációk!