Az emberi agy különösen reagál a csimpánzok hangjára

Egy friss vizsgálat szerint az emberi agy nemcsak az emberi hangokra érzékeny. Bizonyos területek a csimpánzok vokalizációira is erőteljesen reagálnak. A Genfi Egyetem kutatói olyan agyi mintázatot azonosítottak, amely csak a csimpánzhangok esetében aktiválódik. Miközben bonobók vagy makákók hangjai nem váltanak ki hasonló választ. Az eredmények arra utalnak, hogy a hangfelismerés képességének vannak mélyen gyökerező, közös evolúciós alapjai.

Hogyan vizsgálták a hangokra adott agyi választ?

A kutatók 23 önkéntes részvételével végeztek kísérletet. A résztvevők négyféle hangot hallgattak: emberi hangokat, valamint csimpánz-, bonobó- és makákó hangokat. A bonobók hangja inkább madárénekhez hasonlíthat, a makákóké pedig messzebb áll az emberi hangzástól. Mindezt funkcionális MRI-vel követték, így pontosan látták, hogyan változik az aktivitás a hallókéregben. A vizsgálat célja az volt, hogy kimutassák: létezik-e az agyban olyan terület, amely kifejezetten bizonyos főemlősök hangjára reagál. A kérdés azért fontos, mert segít megérteni, milyen korai idegrendszeri folyamatok járultak hozzá a hangfelismerés és később a nyelv kialakulásához.

A csimpánzhangokra különösen érzékeny agyi régió

A kutatók találtak olyan területet az agyban, amely élénken reagált a csimpánzok vokalizációira. Ez a régió szerepet játszik a beszédhangok, a zenei mintázatok és az érzelmi jelzések feldolgozásában is. A legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a csimpánzok hangjai sokkal erősebb választ váltottak ki, mint a genetikai szempontból ugyanennyire közeli bonobók hangjai. A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy az agy működését nemcsak az evolúciós közelség, hanem a hang akusztikai jellemzői is befolyásolják.

A felfedezés arra utal, hogy az emberek agya őrizhet olyan ősi idegi mechanizmusokat, amelyek már a nyelv kialakulása előtt is szerepet játszottak a hangfelismerésben. Ez segíthet megérteni, hogyan alakult ki a vokális kommunikáció, és milyen folyamatok tették lehetővé a beszéd megjelenését. A kutatók szerint a további vizsgálatok arra is választ adhatnak, hogyan alakul ki a hangfelismerés a korai életkorban – akár már a magzati fejlődés során –, és milyen szerepet játszanak ebben az evolúciósan régi idegrendszeri mintázatok.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: sciencedaily