Saját KB bal
Saját KB jobb
Photo by Aldo Houtkamp on Unsplash

Valóban felismerik a kutyák a jó szándékú embert?

Meglepő eredménnyel zárult egy japán kutatás arról, hogy a kutyák valóban felismerik-e azokat az embereket, akik jól bánnak velük.

Sokan hiszünk benne, hogy a kutyák képesek „megérezni”, ki jóindulatú és ki nem. Gyakran halljuk, hogy ha egy kutya barátságosan közelít valakihez, akkor az illető megbízható, ha pedig elkerüli, az figyelmeztető jel. Egy friss japán kutatás azonban meglepő eredményre jutott: a kutyák talán nem is úgy ítélik meg az embereket, ahogy azt gondolnánk.

A Kiotói Egyetem kutatói 40 családi kutyát vizsgáltak meg. A kísérlet során a négylábúak először „megfigyelőként” voltak jelen: látták, ahogy egy ember bőségesen etet egy másik kutyát, míg egy másik ember teljesen közömbös maradt, és nem ad semmit a kutyának. A logikus feltételezés az volt, hogy később a kutyák a bőkezű ember felé fognak közeledni.

A kísérlet eredménye: semleges reakciók

A vizsgálat során azonban kiderült, hogy a kutyák egyáltalán nem mutattak egyértelmű preferenciát. Amikor lehetőségük nyílt kapcsolatba lépni a két emberrel, nem választották következetesen a kedvesebbnek tűnő személyt. Sőt, még akkor sem, amikor közvetlenül tapasztalták, hogy az egyik ember ad nekik ételt, a másik pedig nem. A kutatók szerint ez azt jelezheti, hogy a hűséges társaink nem feltétlenül alakítanak ki „jó” vagy „rossz” képet az emberekről pusztán egy-egy ilyen tapasztalat alapján. Hoi-Lam Jim, a kutatás vezetője elmondta: „Úgy tűnik, hogy a kutyák embermegítélése sokkal összetettebb folyamat, vagy egyszerűen nehezebben vizsgálható, mint korábban gondoltuk.”

Mi lehet a háttérben?

A szakértők szerint az is elképzelhető, hogy a kísérlet módszertana nem tudta pontosan mérni a kutyák valódi képességeit. A két választási lehetőséget kínáló tesztek például sok tényezőt kizárnak, amelyek a hétköznapi életben befolyásolják a kutyák viselkedését. A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy a vizsgálatban részt vevő kutyák mind családi kedvencek voltak. Érdekes lenne megismételni a kísérletet különböző hátterű ebekkel – például szabadon élő, rendőrségi vagy terápiás kutyákkal –, hogy kiderüljön, a tapasztalat és a kiképzés befolyásolja-e az embermegítélési képességeiket.

Miért fontos mindez?

A kutyák és az emberek közötti kapcsolat több tízezer éves múltra tekint vissza, és számos helyzetben támaszkodunk arra a hitre, hogy négylábú társaink „jó emberismerők”. Ha azonban kiderül, hogy ez a képesség nem olyan egyértelmű, mint gondolnánk, az nemcsak a kutyaviselkedés-kutatásban jelent új irányt, hanem a mindennapi életben is átértékelhetjük, mennyire bízhatunk kizárólag a kutyák ösztöneire, amikor emberekről alkotunk véleményt.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: sciencedaily

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...