

Photo by Derek Oyen on Unsplash
Következő bejegyzés
További érdekes cikkek
Hozzászólások


A fertőzés megjelenése aggasztó fordulat az eddig érintetlennek hitt kontinensen, különösen a veszélyeztetett madárfajok és zárt ökoszisztémák szempontjából. A vírus gyors terjedése súlyos következményekkel járhat az Antarktisz sérülékeny élővilágára nézve.
A chilei Pápai Katolikus Egyetem (Pontifical Catholic University of Chile) kutatócsoportja, Juliana Vianna vezetésével, 35 elpusztult tengeri madarat talált az Antarktiszon 2024 novembere és 2025 januárja között. Ezek közül 11-nél kimutatták a H5N1 vírust. A fertőzött állatok a sarki halfarkasok (skua) közé tartoztak – ezek nagytestű, harcias tengeri madarak, amelyek dögevőként és ragadozóként is ismertek. Gyakran más madarak fiókáit ejtik el, és hatalmas távolságokat repülnek be, így ideális terjesztői lehetnek a vírusnak. A kutatók már pingvinek elhullásáról is kaptak bejelentéseket, ami a járvány további terjedését vetíti előre. A legsérülékenyebbek az Adélie-pingvinek, akik hatalmas, zsúfolt kolóniákban élnek – így a fertőzés gyorsan végigsöpörhet rajtuk.
A madárinfluenza antarktiszi megjelenése újabb jele annak, mennyire összefonódik az emberi tevékenység a természeti rendszerek működésével. A zoonózisok – vagyis az állatról emberre is átterjedő betegségek – kialakulásához gyakran hozzájárul az ipari állattartás, a természetes élőhelyek pusztítása és az, hogy az ember egyre jobban kiszorítja az állatokat saját környezetükből. Ha törődünk a természet és az állatok sorsával, érdemes elgondolkodnunk saját döntéseinken is. A növényi alapú táplálkozás, az állatvédelmi szervezetek támogatása, és a természetvédelem melletti kiállás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy fenntarthatóbb, együttérzőbb világban élhessünk – nemcsak a házi kedvenceink, hanem a pingvinek, tengeri madarak és minden élőlény érdekében.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: onegreenplanet
Következő bejegyzés