Miért van a legtöbb kutyának barna szeme?
Ha elég sokáig bámulunk egy kutya szemébe, felmerülhet néhány kérdés. Például: „Hogy lehet egy teremtmény ilyen tökéletes?” Vagy: „Vajon lehetek még ennél is boldogabb valaha?”. De ha egy kicsit statisztikai vagy biológiai beállítottságúak vagyunk, akkor lehet, hogy inkább ez jut eszünkbe: „Miért barna a legtöbb kutya a szeme?” Ez utóbbi kérdésre pedig, válaszolni is tudunk.
Az emberekhez képest a kutyák szemszínében nincs akkora variabilitás. A zöld, a mogyoróbarna, az ibolyakék (ami egyébként emberi szemszínben is ritka) például nem fordul elő a kutyáknál. A kutyák szeme általában barna, bár vannak kék szemű és nagyon ritkán, ettől eltérően pigmentált szemű kutyák is. Tény viszont, hogy a legtöbb kutya kék szemmel születik. Egészen addig nem sötétedik be a szemük, amíg meg nem növekedik a melanin termelés. Ez egyébként hasonló az embereknél is. Sok kisbaba születik kék szemmel, de az, hogy ténylegesen kék marad-e a szemük, csak az első életév vége felé derül ki.
Egy kutatócsoport szerint a kék szemű kutyák ritkasága nem a véletlen műve. Úgy vélik, hogy mivel az emberek barátságosabbnak tartják a barna szemű kutyákat, ezért erre szelektálták őket.
A Royal Society Open Science című folyóiratban közzétett tanulmány keretében 22 szürke farkas és 81 kutya képét elemezték. A kutyák különböző fajtájúak voltak, a farkasok pedig különböző szőrszínnel rendelkeztek. Amikor összehasonlították a farkasok és a háziasított kutyák íriszének színét, azt találták, hogy a kutyák írisze jelentősen sötétebb volt, mint a farkasoké. A farkasok szeme jellemzően sárga, míg a kutyák szeme sötétbarna vagy fekete.
Ezután 12 kutyafotót szerkesztettek úgy, hogy csak a kutyák szeme és pofája látszódjon. Minden fotóból két változatot készítettek: egy sárga szeműt és egy fekete szeműt. A kísérletben résztvevők ezután hat képet néztek meg: három sötét szemű és három világos szemű kutyát (nem nézték meg ugyanannak a kutyának két változatát). Minden résztvevő válaszolt a kutyák feltételezett személyiségére vonatkozó kérdésekre, és értékelte, hogy mennyire valószínű, hogy kapcsolatba lépnének a kutyával, vagy megtartanák a kutyát. A sötét szemű kutyákat kedvesnek, barátságosnak és nem agresszívnek értékelték a résztvevők. Ugyanakkor, ugyanezeket a kutyákat kevésbé magabiztosnak, függő személyiségűnek és kevésbé értelmesnek is tartották.
Mindezek a tulajdonságok kiválthatják az emberben a baby effectet. Azaz, felébresztik a gondoskodási ösztönt, amit az éretlen, gyámoltalan, gyermeki arcvonások is. A nagy szemek és a nagy pupilla kifejezetten hatékony a cukiság detektorunkra. Önkéntelenül is reagálunk erre a vonásra, és azonnal babusgatni akarjuk a nagy szemű, kerekded arcú cuki valamit. Legyen az kisbaba, Furby vagy éppen kutya.
Ez a gondoskodási hajlamunk az emberi faj fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú. Hiszen az újszülöttjeink magatehetetlenül jönnek a világra, és a túlélésükhöz az anya, a család és a tágabb környezet odafigyelése, gondoskodása elengedhetetlen. Hasonlóan a kutyákhoz, akiknek a túlélése szintén az ember mellett van biztosítva. Ebből kiindulva, elképzelhető, hogy a barna szemszín egy adaptív tulajdonság, amely a kutyák túlélését biztosította az elmúlt 15 – 30000 évben.