Saját KB bal
Saját KB jobb
Chikan Erika Photography

Elkészült a rövidszőrű magyar vizsla genetikai fajtaprofilja

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete (NBGK HGI), valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézete és Állattenyésztési Tudományok Intézete (MATE-GBI/ÁTI) kutatásának köszönhetően elkészült a rövidszőrű magyar vizsla genetikai fajtaprofilja. Így lehetségessé vált az egyes egyedek genetikai fajtatisztaságának bizonyítása vagy kizárása.

A fajtához tartozás kérdése gyakran merül fel a kutyatenyésztésben, leginkább törzskönyvvel nem rendelkező kutyák esetében. Eddig csak küllemi bírálattal állapították ezt meg az illetékes szervezetek. Az egyik legkorszerűbb genetikai eljárás, az SNP-chip technika segítségével azonban ma már hozzávetőleg 240 ezer pontot lehet egyszerre jellemezni egy kutya DNS-éből. A rövidszőrű magyar vizsla fajtaprofilja pedig már el is készült!

Mi az a genetikai fajtaprofil?

Ez az eljárás nagyfelbontású egyedi mintázatot ad az egyed kromoszómáiról. Ha az adott fajtából sok egyedet vizsgálnak meg, akkor a fajtára jellemző mintázatot is ki lehet mutatni, ennek segítségével pedig eldönthető, hogy melyik kutya tartozhat a fajtába és melyik nem. Ezt nevezik genetikai fajtaprofilnak.

Többéves kutató munka

Az NBGK HGI és a MATE-GBI/ÁTI genetikusai elsőként a rövidszőrű magyar vizsla genetikai fajtaprofilját hozták létre többéves kutatómunkával. A kutatást a kormány génmegőrzési stratégiai programja támogatta.  Az Agrárminisztérium már évekkel ezelőtt célfeladatként jelölte meg az NBGK-HGI számára a kilenc magyar kutyafajta (puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövid- és drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó és magyar agár) genetikai vizsgálatát.

Vérminták gyűjtésére volt szükség

A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOE), az egyes fajták tenyésztőszervezetei, valamint az egyéni tenyésztők segítségét kérték a vérminták gyűjtéséhez. A kutatók elsőként a rövidszőrű magyar vizsla hetven vérmintájának elemzésével kezdték a munkát. Először is bebizonyosodott, hogy ezek a minták genetikailag is valóban homogének a többi vizsgált fajtához képest. A genetikailag legközelebb álló fajta a drótszőrű magyar vizsla.

Közülük is egyetlen, a rövidszőrű csoporthoz genetikailag a legközelebb álló drótszőrű egyedet választottak ki a kutatók a fajtaprofil 0-1 tartományának a maximumaként, a nulla pontot pedig a rövidszőrű magyar vizslák legjellemzőbb értéke/egyede adta.

Fajtatiszta? Nincs több kérdés

Ezzel a módszerrel egyértelműen lehetővé vált a kutya fajtájának azonosítása. A fajtabesorolás pedig úgy történik, hogy a már bizonyítottan rövidszőrű magyar vizsla egyedekből álló referenciapopulációhoz viszonyítanak minden, a fajtába újonnan besorolandó állatot.  Az SNP adatok analízise egy 0 és 1 közötti számot eredményez, amely a rövidszőrű magyar vizslához való genetikai hasonlóságot tükrözi.

A gyakorlati alkalmazás még egy kicsit várat magára

A tényleges küszöbérték kialakításának folyamata most indul. Tenyésztők és genetikusok fogják közösen kidolgozni azt a határt, amely alatt az adott kutya genetikailag is rövidszőrű magyar vizslának minősíthető. Vagy éppen kizárható a fajtából.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forrás: MTI

Borítókép: Harold,  Chikán Erika fotója.

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...