Saját KB bal
Saját KB jobb

Egy kutya búcsúlevele

Kedves Anya! Ma meghaltam... Nem, ne aggódj, nem bántottak! Nagyon magányos voltam, és életem utolsó percében senki sem volt a közelben, aki szeretetet és meleget adhatott volna nekem... - Celics Angéla megható írása

Az örökbefogadás fontosságára hívja fel a figyelmet szívhez szóló írásával Celics Angéla, melyet Facebook oldalán tett közzé. Szeretnénk mi is megosztani, hiszen a mi szívünkből is szól…

Kedves Anya!

Ma meghaltam… Nem, ne aggódj, nem bántottak! Nagyon magányos voltam, és életem utolsó percében senki sem volt a közelben, aki szeretetet és meleget adhatott volna nekem…

Annyi évet töltöttem a menhelyen, hogy megszerettem itt lenni. Ez volt az egyetlen hely, ahol biztonságban éreztem magam. Azt hiszem nekem csak nem volt szerencsém…
Hogy őszinte legyek, soha nem gondolkodtam azon, hogy egyes emberek miért választanak menhelyről, mások pedig nem. Talán ennek csak így kell lennie?! …

Kedves Anya!

Ne sírj, kérlek, nem akarom, hogy rosszul érezd magad! Csak akarom hogy tudd – vártam rád ott, a menhelyen, az utolsó lélegzetig … Azt akarom mondani, hogy ha szeretnél magadnak egy szőrös kedvencet választani, ne kereskedésben vásárold meg!

Anyuci! Évekkel ezelőtt senki sem mutatta meg neked hol keress, és te nem engem vittél el egy kiváló származású fajtatiszta kölyökkutya helyett. Ne sírj Anya, nem haragszom! Azt akartad, hogy valaki farkát csóválva várjon, amikor hazaérsz. Én vártalak volna… Azt akartad, hogy valaki bolyhos szőrgombolyagként feküdjön a lábad előtt. Én feküdtem volna… Szükséged volt egy társra, hogy felsétáljatok a legmagasabb hegyre? Én mentem volna veled… Látod Anya, én lehettem volna az neked, akit szeretni akartál!

Kedves Anya, ez nem a te hibád! Tudom, hogy Anya csak egy lehet. Csak mi sajnos soha nem találkoztunk … Azt hiszem ez azért van, mert nagyon sok kutya van a világon, és kevés Anya … Az anyukák általában tudják, hol kell keresni, de néha az anyák is tévedhetnek, igaz?

Mami! Ne sajnálj, ne sírj! Tegnap este, amikor elaludtam, nekem úgy tűnt, hogy álmomban látlak … Eljöttél a menhelyre, kinyitottad a ketrecet és az udvarra vezettél, aztán beültünk az autóba és hazautaztunk. A kanapén feküdtem, és csodálkoztam – milyen óriási a világ idekint! Már tudom hogy nézel ki, milyen az illatod, ismerem a hangodat és a hajad színét. Te nem tudod én hogy nézek ki, milyen a szagom, de ez normális – hiszen én csak egy kutya vagyok. Egy egyszerű kutya …

Kedves Anya!

Sajnálom, hogy soha nem mondtam el hol vagyok. Azt hittem te tudod!
Ma boldogan haltam meg. És mielőtt örökre elaludtam hallottam egy hangot, amely a nevemen szólított – a Te hangodat, és ez volt a legédesebb hang az életemben…

Viszlát Anya … a kutyád, akit soha nem vettél el a menhelyről …

Forrás és fotó: Celics Angéla/Facebook


Menhelyek, fajtamentő szervezetek


 

 

(Kutyabarát.hu)

 

hirdetés

Mars Nutro

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...