Artúr – király kutya egy magyar suliban!

Artúr a Nyíregyházi RIDENS Szakgimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium terápiás kutyája. Egy pályázatnak köszönhetően 2009 óta tartozik Artúr az iskola tanári karához, heti egyszer látogatja a hátrányokkal küzdő gyerekeket – mégpedig fantasztikus eredménnyel.

 

A szabolcsihir.hu számolt be Artúrról, Paulik Anikó asszisztenséről. A napokban bemutató foglalkozást tartottak az iskolában, hogy a sajtón keresztül a városlakók is megismerjék a városban egyedülálló módszert, amellyel az iskola a 14 és 25 év közötti fiataljainak komplex fejlesztését segíti. A programban autista, hallás-, látás- és mozgásszervi problémákkal együtt élő fiatalok vesznek részt. Mivel Artúr nemcsak a szavakat, hanem a kézjeleket is érti, így nem okoz problémát olyan tanuló sem, aki nehezen, vagy egyáltalán nem beszél.

Tréning és koncentráció

A látszólag egyszerűnek tűnő feladatsor, melyet Artúr mindig más-más diákkal hajt végre, valójában nagyon is bonyolult. A 9 éves kutyus mindenkinek ugyanúgy engedelmeskedik, mint terápiás fejlesztőjének, és bár az is lehet, hogy a sokadik kör után magától tudja, mi a feladata, megvárja, míg arra parancsot kap. A feladatok
végrehajtásakor semmilyen váratlan zörej sem zökkentheti ki a munkából, erre külön trenírozza gazdája. A foglalkozás végén pedig, amikor mindenki eldob egy játékot – műanyag zöldséget, gyümölcsöt, állatfigurát –, a kutyus annak viszi oda, aki tőle kéri.

– Artúrtól olyan kemény koncentrációt igényel a terápiás óra, hogy utána otthon már csak pihen. Tulajdonképpen egyedül ő fárad el óra végére, a gyerekek felszabadultan, mosolyogva távoznak. – meséli Anikó.

Gyógyít

Köztudott, hogy az állatok közül a kutya a legalkalmasabb arra, hogy gyógyítson, fejlesszen és egyből viszonozza, vagy tolerálja az emberek érzelmeit. A diákok minden héten izgatottan várják a játékos terápiát, ami valójában kemény munka. Ezeken az órákon tanulják meg, mi a tolerancia, a gondoskodás és a törődés. Szociális igazodást, figyelmet, koncentrációt, nagy és kis, valamint finommozgást gyakorolnak a képzett jószággal. A foglalkozás nagyon jó hatással van a kommunikációjukra is. Figyelem- és magatartászavaros gyerekre ezen az órán még nem kellett rászólni. Artúrt az autisták is szeretik. Az intézménynek 200 diákja van, a foglalkozásokra 10-15-en járnak alkalmanként. A kutya és gazdája társ a munkában. Fontos, hogy a terápiás kutya mindenkivel tudjon együtt dolgozni, ez alapkövetelmény. Érdekes, hogy megérzi, ha valaki fél, vagy tart tőle. Artúr jó emberismerő. Volt olyan gyerek, aki nagyon szeretett volna járni a terápiás foglalkozásra, de félt a kutyától. Néhány év elteltével a legjobb barátok lettek.

Sajátos nevelési igény

Anikó több mint tíz éve foglalkozik sajátos nevelési igényű fiatalokkal, kilenc éve segíti ebben Artúr. – Segít felkelteni a figyelmüket, motiválja a tanulókat, ösztönzi őket a kommunikációra, beilleszkedésre, szocializációra. A több éves tapasztalat azt támasztja alá, hogy a szakkörön részt vevő tanulók nyitottabbá, együttműködőbbé válnak – mondja az intézmény vezetője, Demeterné Fekete Marianna. – Mivel Artúr nemcsak a szavakat érti, hanem a kézjeleket is, így nem okoz problémát olyan tanuló sem, aki nehezen, vagy gyáltalán nem beszél. –

A kutyán keresztül még a legzárkózottabb gyermekhez is van út, arról nem beszélve, hogy a simogatása, szőrének érintése már önmagában is terápia, hiszen a négylábú készségesen és feltétel nélkül adja vissza a rá irányuló szeretetet. Artúr jelenléte nyugtató hatással van a túlmozgásos és agresszívabb gyerekekre is. Őket nyugtatja, csökkenti a stressz hormonokat, fokozott reakcióikat pedig csillapítja. Segítségével kialakítható a helyes viselkedésmód, a helytelen, nem kívánatos minták pedig leépíthetők.

 

Ezek is itthon történtek:

Fantasztikus ötlet: szelfizz Brúnó századossal, az ország leglustább tűzoltójával

18+ Évek óta élve boncoltattak állatokat a diákokkal egy keszthelyi gimnázium biológia szakkörén

A gyerekek szomjazzák a tudást az állatokról, csak át kellene adnunk nekik

 

(kutyabarát.hu)

Forrás és fotók: szabolcsihir, Cservenyák Katalin