Egy kutya is segített 2500 gyermek megmentésében a második világháborúban
Irena Sendler a második világháború egyik leghíresebb alakja volt. Nevéhez fűződik mintegy 2500 csecsemő és kisgyerek kicsempészése a náci haláltáborokból. Irena-t minden útján egy kutya segítette, akinek fontos feladat jutott.
Eredeti nevén Irena Krzyżanowska Varsóban született. Lengyel irodalmat tanult az egyetemen, de a történelem közbeszólt: amikor 1939-ben a németek megszállták Lengyelországot, Irena azonnal feladta tanulmányait és elkezdett az üldözötteknek segíteni – ételt osztott vagy épp menedéket adott azoknak, akiknek menekülnie kellett.
A fiatal Irena
1940-ben a varsói gettó felállításával már nem tudott a megszokott módokon segíteni, így mást kellett kitalálnia. Felhasználta hát a papírjait, ami szerint szociális munkás volt, és egy másikat a fertőző betegségek osztályáról, amit kölcsön kapott, hogy bejusson az elzárt területekre, és a még menthető gyermekeket kihozza.
A háttérben a lebombázott Varsó
Egy teherautóval különböző okokat kitalálva kaptak behajtási engedélyt a gettó falai mögé, és minden alkalommal annyi gyermeket hoztak ki, amennyit csak tudtak – bőröndbe, zsákokba vagy a teherautó platója alá rejtve.
A híressé vált teherautó – sajnos a kutyáról nem maradt fenn kép
Irena egyik legnagyobb segítsége egy kutya volt, aki minden alkalommal vele utazott a teherautóban. Betanították, hogy ha jeleztek neki, hangos ugatásba kezdett. Ezzel nem csak a gyerekek sírását, nyöszörgését tudta elnyomni, de megzavarta az őrök kutyáit. Az ugatásra a náci katonák kutyái is hangos ugatásba kezdtek, így a katonák nem gondolták, hogy kutyáik esetleg a teherautón csempészett gyerekeket jelzik, azt hihették, hogy pusztán a teherautón utazó eb ugatására válaszoltak.
Életképek a lerombolt Varsóban
Irena egy a gettó szélén álló házba csempészte a gyerekeket, majd ellátásuk után igyekezett elhelyezni, örökbe adni őket. Eredeti nevüket felírta egy papírra, és a ház mellett elásott befőttes üvegekben tartotta őket, hogyha vége lesz a szörnyűségeknek, a nyomára tudjanak bukkanni a kimentett gyermekeknek. Emellett további 900 gyermek illegális bújtatásában segédkezett szerte Lengyelországban.
A még ma is létező ház, a kertjében áll az az almafa, amelynek tövébe Irena elásta a neveket tartalmazó üvegeket
1943-ban tartóztatták le, megkínozták és halálra ítélték. Az ítélet végrehajtóját végül sikerült lefizetni, aki segített Irena-nak megszökni. Évekig bujkált. A háború után visszatért az öreg tanyára, kiásta az üvegeket a gyerekek nevével, és élete hátralévő részét azzal töltötte, hogy a megmentett kisgyerekeket megtalálja, és összekapcsolja őket eredeti családjukkal, illetve aki megmaradt belőlük.
Irena és saját kislánya
Történetéből színdarab, könyv majd film is készült. Irena több kitüntetést kapott, végül 2008-ban, 98 évesen hunyt el. 2018 az „Irena Sendler év” lett Lengyelországban. Munkáját családja, unokái folytatják, emléke és hőstette pedig örökké él.
„Élet egy üvegben” – Egy bátorság története háború idején
További háborús történetek négylábúakról:
A vietnámi háború kutyái
Kutyák a háborúban
(kutyabarát.hu)