Kutyába sem veszik az ebeket?

Szabad-e fajta alapján másként elbírálni egyik és másik ebet? Akár ember és ember, kutya és kutya között sem szabad különbséget tenni. Körmendi Zsuzsa írása az ebadóról, a kutya fajták megkülönböztetéséről.

A parlament 337 igen, egy nem szavazattal és tizenöt tartózkodással elfogadta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosítását. A hatálybalépés dátuma 2012. január 1. volt. Az adót nem kötelező bevezetni, de aki nem tesz eleget az ebösszeírási felhívásnak, komoly pénzbüntetésre számíthat.

Tehát az önkormányzatok kutyaadót vethetnek ki, amelynek mértéke nem haladhatja meg a hatezer forintot. A pontos összeget az önkormányzat állapíthatja meg az „eb tartásának célja, tartási helye, ebek száma, a tulajdonos szociális helyzete alapján”. Az ivartalanított állatok, , valamint az őshonos magyar kutyafajták után nem szedhető adó – kivéve, ha veszélyesnek minősítették. Ekkor az adó akár húszezer forint is lehet. Az állatvédelmi hatóság egy kutyust egyedileg veszélyesnek minősíthet többek között akkor, ha „az eb fizikai és pszichés állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat”. El sem tudom képzelni, miként derítik ki. A veszélyesnek minősített kutyákat kötelező ivartalanítani, mikorchippel megjelölni.

Nem kell adózni a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkant-segítő, vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint az innen örökbefogadott kutyák után.

Érdekes momentum, hogy az önkormányzatoknak az új rendelet értelmében össze kell írni a területükön élő kutyákat, aztán kivetik az adót, feldolgozzák a visszaérkező kérelmeket, adott esetben módosítják az adó mértékét, aztán postázzák a döntést, majd behajtanak, elszámolnak. Tehát ennek a költségeire megy el az ebenként maximum 6000 forint.

Én naivan úgy gondoltam, hogy az ebadónak akkor van értelme, ha az abból befolyó pénzt az ebrendészetre költik. Menhelyeket, kutyafuttatókat építenek, netán újabb kutyakaki-gyűjtőket helyeznek el az utcán. Ez lenne az egyetlen elfogadható célja ennek az adónemnek. Minden egyéb felhasználási módja etikátlan

Szerintem az ebadó akár állami-, akár önkormányzati forrásként értelmetlen, mert nem hoz akkora bevételt, amennyi számítana a költségvetésben. Nem hiszem, a nyugdíjas néninek a földszintről adót kéne fizetnie vénülő keverék kutyája után. Ha civil szervezet lennék, biztosan aláírásgyűjtést indítanék. Nem, nem az ebadó eltörléséért. Azért, hogy az adót beszedők kötelesek legyenek nyilvánosan és tételesen elszámolni azzal, hogy mire költötték a befolyt összeget. Mert az ebadóból az ebeket kell valahogy finanszírozni.

Nagyon nem tetszik, hogy nem szedhető adó „védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló határozat mellékletében felsorolt magyar kutyafajták után”. Szabad-e fajta alapján másként elbírálni egyik és másik ebet? Úgy vélem, akár ember és ember, kutya és kutya között sem szabad különbséget tenni. Mit mondjak, nincs is jobb móka, mint a pulikutyánk szőrét szedegetni a panelben, vagy ugyanitt igen nagy mozgásigénnyel megáldott kuvaszt tartani, avagy egy – a pulik remekül hulló szőrét és a kuvaszok mozgásigényét ötvöző – komondort.

Felmérések szerint kétmillió kutya van Magyarországon, közülük hozzávetőleg százezer gazdátlan. Az a kisnyugdíjas néni, akinek egyetlen társa a kutyája, valószínűleg eddig is a szájától vonta meg a falatot, hogy négylábú kedvencét etesse, oltassa, alkalmanként gyógyíttassa. Újabb terhet már nem tud elviselni, s így kénytelen lesz egy menhelyen elhelyezni a kutyát. Eszembe jutott, mi van akkor, ha Mariska néni megkéri a szomszéd Józsi bácsit, hogy adja be ő a kutyát a menhelyre, majd néhány nap múltán Mariska néni bemegy a menhelyre, és örökbe fogadja a saját kutyusát. Ettől kezdve mentesül az ebadó alól. De ezt csak akkor teheti meg, ha nincs chip a kutyában.

Számos gazdától hallani, hogy az ebadó miatt inkább megszabadulnának az állattól. A különféle kutyamentő szolgálatok szerint az ebadó sok kutyatulajdonos hozzáállását megváltoztathatja. És akkor jön a következő gond: a menhelyek már jelenleg is túlzsúfoltak, nem tudnak újabb állatokat befogadni. Tehát valószínűleg az eddiginél is több kóbor kutya lesz az utcán.

A törvénymódosítás szerint változnak a kutyák veszélyessé minősítésének szabályai is. A jövőben nem a kutya fajtája, hanem kizárólag egyedi viselkedése alapján ítélkezhet a hatóság. Veszélyes ebnek azok a kutyák minősülnek majd, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy „fizikai, vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak”. Az indoklás szerint, ha az állatorvos vagy a civil állatvédelmi szolgálat képviselője úgy ítéli meg, „hogy az eb veszélyt jelenthet az emberek biztonságára, azt köteles jelenteni a hatóságnak, amely aztán az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő bevonásával dönthet az ebek veszélyesnek minősítéséről”.

Magyarországon nincs pontos statisztika a kutyatámadásokról, becslések szerint évente nagyjából ötezer kutyaharapást regisztrálnak. A kutya fajtája kevésbé meghatározó, bár egy harcra tenyésztett fajta komolyabb sérüléseket tud okozni, mint egy kistestű kutya. Ugyanakkor az utóbbiaknak alacsonyabb az ingerküszöbük, kevésbé bírják, ha a gyerek a fülüket, farkukat húzza, vagy beléjük kapaszkodik. Csak ilyen esetekről ritkábban hallani, mert kisebb sérülést okoznak. Egy tacskó vagy egy yorkshire terrier is lehet agresszív, így veszélyes állat. Ám ez nem tömeges jelenség. A kutyák többsége nem válik veszélyessé.

Az új állatvédelmi törvény fontos eleme a veszélyes ebekkel kapcsolatos szabályok újragondolása – áll a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében. A minisztérium azt írja: a korábbiakkal ellentétben, a kutyákról pusztán fajtájuk alapján nem ítélkezhet majd a hatóság. Az új jogi szabályozás szerint nem az állat anatómiai, külső jegyei határozzák meg a tulajdonságait, agresszióra való hajlamát, hanem a tartási körülményei, a gazda hozzáállása. A veszélyesnek minősített kutyákat kötelező ivartalanítani, mikrochippel megjelölni, és évente akár 20 ezer forintos ebadót kell fizetni az állat után. Az új szabályok szerint emellett tilos a veszélyes kutya versenyeztetése, kiállítása, őrző-védő feladatokra képzése, illetve az országból való kivitele.

A törvénymódosítás szerint az állatorvosok legfeljebb 3500 forintot kérhetnek majd azért, hogy beültetik a mikrochipet a kutyákba. Egyes számítások szerint az állatorvosnál így 655 forint marad a beavatkozás után.

Amúgy meg minden „régi motoros” kutyatartó tudja, hogy volt már egyszer ebadó Magyarországon. Sokan be sem fizették, és az önkormányzat képtelen volt ellenőrizni, hogy kik is a „bűnösök”. Így aztán elvileg megszűnt az ebadó, ám a gyakorlatban beépítették a kötelező oltás árába. A kötelező veszettség elleni védőoltáson kívül, még van négy-hét ajánlott oltás is: ezt hívják kombináltnak. Az oltóanyag állami monopóliumnak minősül. Minden egyes oltás mellé – az italok, meg cigaretták védjegyéhez hasonlóan – hologrammos matrica jár, amelynek árával az állatorvosnak el kell számolnia az állam megfelelő hivatalánál.

Így hát gyakorlatilag kétszer fizetjük meg az ebadót.

 

Körmendi Zsuzsa

(forrás: gépnarancs.hu)

 

 

 

(kutyabarát.hu)