Kutatás: kisebb lett a kutyák agya a háziasítás során

A kutyák agya már legalább 5000 évvel ezelőtt kisebb volt a farkasokénál – derült ki egy friss kutatásból. A vizsgálat ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kutyák agyméretének csökkenése nem jelenti azt, hogy kevésbé lennének intelligensek.

Ősi koponyákat vizsgáltak a kutatók

Thomas Cucchi, a Francia Tudományos Kutatási Központ munkatársa és kollégái ősi és modern farkasok, valamint kutyák koponyáit elemezték CT-vizsgálatok segítségével. A kutatás során 35 ezer és 5 ezer évvel ezelőtt élt állatok maradványait is megvizsgálták, emellett törzskönyvezett és kóbor kutyákat, valamint dingókat is bevontak az elemzésbe.

Az eredmények szerint a mai kutyák agya átlagosan 32 százalékkal kisebb, mint az ősi és modern farkasoké. A késő neolitikumban élő kutyák esetében a különbség még nagyobb volt. Agyuk akár 46 százalékkal is kisebb lehetett a velük egy időben élő farkasokénál. A kutatók szerint ezek az állatok méretük alapján a mai mopszokhoz hasonlíthattak.

Az első ember mellett élő kutyák még nem mutatták ezt a változást

A kutatás szerint a legkorábbi, ember közelében élő kutyák esetében még nem volt megfigyelhető az agyméret csökkenése. A 35–15 ezer évvel ezelőtt élt állatok között olyan példányt is találtak, amelynek agya arányaiban nagyobb volt. A szakértők szerint ez arra utalhat, hogy a háziasítás első szakaszában az agyméret akár növekedhetett is, és csak később indult el a csökkenés. Juliane Kaminski, a Portsmouth-i Egyetem kutatója úgy véli, ez azt mutathatja, hogy az ember és a kutya kapcsolata kezdetben még kevésbé volt szoros.

A kisebb agy nem jelent kisebb intelligenciát

Thomas Cucchi szerint fontos hangsúlyozni, hogy az agyméret csökkenése nem jelent alacsonyabb intelligenciát. A kutatók szerint a háziasítás során a kutyák olyan képességeket fejlesztettek ki, amelyek különösen alkalmassá tették őket az emberekkel való együttélésre. A szakemberek úgy vélik, a kutyák rendkívül jól értelmezik az emberi jelzéseket, és hatékonyan kommunikálnak velünk. A változás pontos oka egyelőre nem ismert, de az egyik elmélet szerint a kisebb testű, kevesebb élelmet igénylő állatok előnyt jelenthettek a neolitikus településeken.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: royalsocietypublishing