Egy bonobó bebizonyította, hogy a képzelet nem kizárólag emberi képesség

A Johns Hopkins University kutatói olyan kísérletet végeztek, amelyben a majom következetesen „nyomon követte” a nem létező gyümölcslevet és szőlőt. Az eredményeket a rangos Science folyóiratban publikálták, és komoly vitát indíthatnak arról, mit is gondolunk az állatok belső világáról.

Láthatatlan gyümölcslé és képzeletbeli szőlő

A kísérlet során Kanzi egy asztalnál ült a kutatóval szemben. Az asztalon üres, átlátszó csészék és kancsók álltak. A kutató úgy tett, mintha gyümölcslevet töltene a poharakba, majd az egyikből „kiöntötte” az italt. Ezután megkérdezte: hol van a gyümölcslé? Kanzi legtöbbször arra a pohárra mutatott, amelyben a képzeletbeli ital maradt. Akkor is helyesen választott, amikor a poharakat megcserélték. Egy másik helyzetben valódi gyümölcslé is került az egyik csészébe. Amikor választhatott, egyértelműen a valódi italt kérte. Ez arra utal, hogy pontosan tudta, mi játék és mi valóság. Hasonló eredményt hozott a szőlős feladat is. A kutató eljátszotta, hogy egy láthatatlan szemet egy üres tálból egy befőttesüvegbe tesz. Kanzi ismét következetesen arra az üvegre mutatott, ahol a szőlőnek lennie kellett.

A képzelet evolúciós örökség?

A kutatók szerint a képzelet képessége akár 6–9 millió évre is visszanyúlhat, egészen az emberek és emberszabású majmok közös őséig. Ha ez igaz, akkor a képzelet nem hirtelen jelent meg az embernél, hanem evolúciós örökség. A témában megszólalt Christopher Krupenye, a Johns Hopkins kutatója is. Szerinte ez az eredmény alapjaiban kérdőjelezi meg azt a nézetet, hogy az állatok csak a jelen pillanatban élnek, és nem képesek elvont gondolkodásra.

A felfedezés nem csupán tudományos érdekesség. Ha az emberszabású majmok képesek elképzelni nem létező dolgokat, az gazdagabb belső világot feltételez, mint amit eddig tulajdonítottunk nekik.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forras: sciencedaily