Robotkutyák és digitális cicák: új társak a Z generációnak?

Egyre több technológiai cég kínál „okos” társállatot azoknak, akik magányosnak érzik magukat. A japán Casio például megalkotta a Moflint, egy puha, hörcsögszerű mesterséges kisállatot. Moflin nem igényel etetést, sétáltatást vagy állatorvosi ellátást – mégis képes érzelmeket szimulálni. A vállalat szerint az eszköz mesterséges intelligenciája képes „dinamikusan fejlődni”, vagyis alkalmazkodik a gazdája viselkedéséhez és reakcióihoz. Egy okostelefonos applikáció még azt is megmutatja, milyen „hangulatban” van épp a kis robot – boldog, fáradt vagy semleges. A fejlesztők szerint a cél a növekvő társadalmi elszigeteltség enyhítése, különösen a Z generáció körében, amely a digitális korszak ellenére soha nem volt még ennyire magányos.

A mesterséges empátia veszélyei

Sok szakember azonban aggodalommal figyeli a trendet. A Stanford Egyetem pszichológusa, Johannes Eichstaedt arra figyelmeztet, hogy az érzelmi kapcsolat robotokra való átruházása hosszú távon ronthatja az emberek valódi szociális képességeit. „Kiszervezzük az empátiát” – mondta egy kutató a CNBC-nek, utalva arra, hogy a technológia helyettesítheti, de nem pótolhatja az emberi és állati kapcsolat mélységét. A mesterséges kedvencek ugyan rövid távon enyhíthetik a magányt, de nem tanítanak felelősségre, türelemre vagy valódi törődésre – pedig éppen ezek az érzések kötnek minket más élőlényekhez.

Az élő kapcsolat semmivel sem helyettesíthető

Akik allergia, lakhatási korlátok vagy elfoglalt életmód miatt nem tarthatnak állatot, érthetően vonzódnak az ilyen megoldásokhoz. Mégis, a valódi kötődés nem szimulálható algoritmusokkal. Egy örökbefogadott cica dorombolása vagy egy menhelyi kutya öröme a séta közben olyan élmények, amelyeket semmilyen mesterséges érzelem nem képes visszaadni. Szakértők szerint az AI-kedvencek talán ideiglenesen enyhíthetik az ürességet, de hosszú távon még jobban eltávolíthatnak minket a természetes kapcsolatoktól.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: cnbc.com