ELTE-kutatás: még valami, amiben nagyon hasonlít az ember és a kutya

Az úgynevezett g faktor, mely az intelligencia egyik fő alkotóeleme, ugyanúgy létezik kutyáknál is, mint az embereknél. Ráadásul sok jellemzőjében, például az öregedési mintázatban is hasonlít az emberi g faktorhoz. Így a kutyák g faktorának vizsgálata számos módon segítheti például az embereknél korral járó kognitív hanyatlás folyamatának megértését. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék kutatóinak legújabb tanulmánya a GeroScience című folyóiratban jelent meg.

A kutyák g faktora

Az embereknél megfigyelhető, akik jobban teljesítenek egy képességet mérő teszten, általában más képességekben is sikeresebbek. A különböző kognitív tesztek teljesítménye tehát összefüggést mutat. Az emberi kognitív képességeket hierarchikus struktúrában kell elképzelni, melynek tetején az úgynevezett általános kognitív faktor, a g faktor áll. Ez az intelligencia egyik alappillére, magában foglalja és befolyásolja az összes alá tartozó kognitív készséget. Kapcsolatban van a tanulmányi, az akadémiai, illetve a munkahelyi sikerességgel és előrejutással is.

Az ELTE kutatói egy ehhez hasonló kognitív faktort vizsgáltak kutyáknál, mert bár széles körű kognitív kutatások léteznek kutyákról, de semmit nem lehetett tudni arról, hogy a kutyák kognitív képességei milyen struktúrába szerveződnek.

A kutatás két és fél éven át tartott

A vizsgálat során a kutatók 129, három és tizenöt év közötti családi kutya kognitív teljesítményét mérték fel és követték nyomon két és fél éven keresztül. Két átfogóbb kognitív készséget sikerült azonosítaniuk. Ez a két faktor pedig az önálló problémamegoldás, valamint a tanulási képesség. A két készség egymással is összefüggött, tehát a jobb problémamegoldó képességű kutyák általában hamarabb tanulták meg az új feladatokat is, igazolva, hogy létezik egy magasabb rendű, általános kognitív faktor, ami összeköti őket. Az emberi szakirodalom alapján ezt g faktornak nevezték a kutatók, majd megvizsgálták, hogy mennyiben felel meg az emberi g faktornak.

Az eredményekből kiderült, hogy a magas g faktor pontszámú kutyák szívesebben fedeztek fel ismeretlen környezetet, jobban érdeklődtek az újdonságok iránt, és más, eddig nem vizsgált tanulási helyzetben is jobban teljesítettek. Emellett a kutyák g faktor értéke a személyiségükkel is összefüggött. A magas g faktor érték magas aktivitással, képzettséggel és képezhetőséggel párosult, ami igazolta, hogy nemcsak struktúrájában, de külső összefüggéseit tekintve is hasonlít a kutya g az emberi g-hez.

„Ismert, hogy idősebb korban a kutyák figyelme, tanulási képessége, memóriája természetes módon hanyatlik. Ha azonban a kognitív képességek összefüggenek egymással, könnyen lehet, hogy a korral való leromlásuk sem független egymástól, hanem van egy közös háttérfaktor a különböző képességek leromlása mögött” – Bognár Zsófia, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók a  két és fél éves megfigyelés során azt is kimutatták, hogy valóban megfigyelhető a globális kognitív hanyatlás, a g faktor értéke csökken a korral. Ezt a kapcsolatot azonban az egészségi állapot is befolyásolta. Rosszabb egészségi állapotú kutyáknál a kor előrehaladtával egyre gyorsabban romlott a g faktor értéke. Jó egészségi állapotú kutyáknál nem volt kimutatható változás a koruk előrehaladtával. Bár ez a globális hanyatlás minden kognitív képességet érintett, az eredményekből az is kiderült, hogy a memória és az asszociációs tanulási képesség korral való változását más tényezők is befolyásolják, amelyek miatt különböző dinamika szerint változnak, mint a többiek. Ez az öregedésmintázat hasonlít az emberi öregedéshez, és segíthet később megtalálni és beazonosítani a kognitív hanyatlás molekuláris és neurológiai okait.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ELTE Etológia