Egy átlagos kutya közel 90 szót és kifejezést ismer

A kutyákat és az embereket évezredekre visszanyúló erős kötelék fűzi össze. Az idők során a kutyákat olyan tulajdonságokra szelektálták, amelyek társaságkedvelőbbé, hűségesebbé és együttműködőbbé tették őket. A háziasított kutyák kezdetben a vadászatban bizonyultak hasznosnak, de ma már számos speciális szerepet töltenek be, például a keresésben és mentésben, a mezőgazdaságban, a rendőrségen. A tudósok már az 1920-as években megpróbálták felmérni, hogy a kutyák képesek-e megérteni az emberi beszédet. Egy 1928-ban készült tanulmány egy fiatal kan német juhászkutya tudását vizsgálta. A Fellow nevű kutya 68 szót és mondatot tudott felismerni, köztük olyanokat, mint például „Menj ki és várj meg”. Egy 2004-es tanulmány szerint Rico, egy border collie több mint 200 tárgyat, például különböző labdákat és plüssjátékokat tudott azonosítani és visszahozni gazdája utasítására.

Nem minden kutya egyformán fogékony

Ezek a tanulmányok azt mutatják, hogy a kutyák következetesen  tudnak reagálni a kimondott szavakra és mondatokra. Ez persze nem meglepő és nem is újdonság egy gazdi számára. Catherine Reeve és Sophie Jacques a kanadai Dalhousie Egyetem kutatói azonban közelebbről és empirikusan akarták megvizsgálni, hogy a tipikus kutyák milyen mértékben reagálnak a szavakra. Annak érdekében, hogy számszerűsítsék, hány szót ért meg egy kutya, a kutatók gyakorlatilag ugyanazt az eszközt alkalmazták, amelyet a pszichológusok a csecsemők korai nyelvi megértésének és fejlődésének felmérésére használnak.  Összesen 165 különböző fajtájú kutya tulajdonosát kérdezték meg arról, hogy házi kedvenceik szerintük milyen szavakat és kifejezéseket értenek meg. A kutyatulajdonosok átlagosan 89 olyan kifejezést azonosítottak, amelyekre kutyájuk következetesen reagált. Természetesen voltak kiugró értékek is, egy okos kutya állítólag 215 szóra reagált. A legkevésbé reagáló kutya mindössze 15 szót értett gazdái szerint.

A kimagasló fajták

A legjobban reagáló fajták közé tartozott az ausztrál juhászkutya, a border collie, a német juhászkutya, a bichon frise, a cavalier king charles spániel és a chihuahua. A kevésbé érzékeny fajták közé tartoztak az olyan kopók, mint a beagle és a whippet, vagy a munkára fogékony őrzők, mint a boxer és a cane corso. A kutyák leggyakrabban a saját nevükre, valamint az olyan parancsszerű szavakra reagáltak, mint az „ül”, „gyere”, „le”, „marad”, „várj”, „ne”, „OK” és „hagyd”.  Sok kutya azonban olyan főneveket is megértett, mint a „jutalom”, „reggeli”, „vacsora”, „szemét”, „kaki” és olyan üldözendő dolgok, mint a „labda” vagy a „mókus”.

A kutatók szerint azonban ezek az eredmények nem bizonyítják, hogy a kutyák valóban megértik a szavak jelentését. Megtanulhatnak bizonyos hangokat, kifejezéseket passzívabb módon társítani eseményekkel vagy tárgyakkal. Azáltal, hogy ismételt párosításokon keresztül tanulják meg a köztük lévő asszociációt. Ezt a folyamatot a tudósok statisztikai tanulásnak nevezik és nem egyelő a szavak jelentésének megértésével. A kutatás eredményéből nem derült ki, hogy a 90 szóból mennyi lehet a valódi megértés és a statisztikai tanulás aránya.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: zmescience