Egyre több Hyalomma kullancsot találnak Magyarországon
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) közös kutatócsoportja tíz példányt azonosított a Hyalomma rufipes afrikai kullancsfajból a Balaton nyugati térségében, amelyeket a foltos nádiposzáta és a barkóscinege egyedein találtak.
A kutatócsoport az újonnan megalakult Klímaváltozás: Új Vérszívó Paraziták és Vector-borne Kórokozók Kutatócsoport részeként vizsgálta a területen élősködő kullancsok eloszlását. Arra a következtetésre jutottak, hogy a feledezett Hyalomma kullancsok helyi eredetűek, mivel júniusban, a költési periódusban találták őket a madarakon. A kutatók továbbá azt is megállapították, hogy az azonosított kullancsok ugyanazon genetikai ághoz tartoznak, így valószínűleg helyi populációból származnak.
Képesek szaporodni
A szakértők szerint az alacsony korú kullancsok és a szoros genetikai hasonlóság azt mutatja, hogy a Magyarországon felfedezett populáció képes szaporodni, és korábban vonuló madarak hozhatták be az első példányokat délről. Azonban nem teljesen biztos, hogy az állatok át tudnak telelni itt, bár az enyhe tél előnyös lehet számukra, és az eddigi adatok szerint ez a kullancsfaj akár 120 fagyos napot is túlél.
A kutatást az MME ornitológusai segítették, 2022-ben mintegy ezer kullancsot távolítottak el 540 madárból, amelyeket korábban gyűrűztek. Keve Gergő és Hornok Sándor azonosította a Hyalomma rufipes példányait a mintákból, amelyek a Dunántúlról származnak.
Már 130 évvel ezelőtt azonosították Magyarországon
A Hyalomma csoportba tartozó kullancsok előfordulása Magyarországon már 130 éve ismert, 1893-ban Karpelles Lajos atkakutató, majd a 20. század elején Kotlán Sándor azonosította a fajt a Dunántúlon. Azonban eddig sem Magyarországon, sem Európában nem volt ismert, hogy a kullancsfaj szaporodni képes helyi populációja létezik. A kutatók az érintett kis- és nyugat-balatoni térségben további kutatásokat végeznek annak érdekében, hogy meghatározzák, a kullancspopuláció át tud-e telelni, és hogy 2023-ban is megjelenik-e madarakon, házi- és vadon élő állatokon.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a felfedezett populáció olyan nádas élőhelyen található, ahol sem a faj, sem pedig általa terjesztett kórokozók nem jelentenek közvetlen veszélyt a strandolókra és kirándulókra nézve, hiszen a terület lakott településektől távol esik. Az eredményeket ismertető cikk a Frontiers in Veterinary Science tudományos folyóiratban jelent meg.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: MTI
