Önálló jogi státuszt kapott egy lagúna Spanyolországban

A délkelet-spanyolországi Mar Menor Európa legnagyobb sós vizű lagúnája. Négy település határos a lagúnával: Cartagena, Los Alcázares, San Javier és San Pedro del Pinatar. Felülete 135 km2, part menti hossza 70 km. Meleg és tiszta vize pedig legfeljebb 7 méter mély, így ez nemcsak Spanyolországban a legnagyobb lagúna, hanem Európában is.

A csodás Mar Menor

A lagúnát a Földközi-tengertől a La Manga („a hüvely”) választja el, egy 22 km hosszú homokpad, amelynek szélessége 100 és 1200 méter között változik. A délkeleti csúcsán lévő Palos-fok pedig nagyjából háromszög alakúvá teszi a lagúnát. A lagúnán belül öt szigetecske található: Perdiguera sziget, Mayor vagy El Barón sziget, Ciervo sziget, Redonda sziget és del Sujeto sziget. Viszonylag magas sótartalmának köszönhetően könnyen lehet lebegni a vízén

Önálló jogalanyi státusz

A spanyol parlament múlt héten döntött úgy, hogy önálló jogi státuszt ad a területnek. A döntés célja, hogy nagyobb védelmet biztosítsanak a terület veszélyeztetett ökoszisztémájának a jövőben. Környezetvédők és a helyiek régóta próbálták felhívni a figyelmet a Mar Menor szennyezésére, amelyet az urbanizáció, a növekvő turizmus, a bányászat és a mezőgazdaság okoz. A beszivárgó műtrágya például fokozza a víz algásodását, kipusztítva az ott élő különleges hal- és rákfajokat.

Két éve indult az aláírásgyűjtés

A lagúna önálló jogi személlyé nyilvánításáért két évvel ezelőtt kezdtek el aláírásokat gyűjteni a természetvédők. Összesen 640 000 támogató aláírást sikerült összegyűjteni, így a parlament elé kerülhetett a kérdés. Ezután a parlament alsó- és felsőháza is jóváhagyat a jogszabályt.  Így Európában a Mar Menor lett az első olyan természeti terület, amelynek elismerték a „természetes létezéshez, virágzáshoz és fejlődéshez” való alapvető és elidegeníthetetlen jogát. A világ más területen azonban van már példa hasonlóra, méghozzá Új-Zélandon és Indiában. A Whanganui folyónak, a Gangesznek és legnagyobb mellékfolyójának, a Jamunánának szintén önálló jogi státusza van.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, Wikipedia

(A borítókép illusztráció.)