Egyedülálló előrelépések a magyar állatvédelemben

Kutyabarát 2017. február 20.

A Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság tagsága és elnöksége olyan szakemberekből, oktatókból, kutatókból áll, akik állatorvosok, biológusok, jogászok, kommunikációs szakemberek, vagyis különböző szakterületeken tevékenykednek. Ami összeköti őket, az az állatszeretet, természetszeretet. Dr. Vetter Szilvia alelnök szerint lehet bármilyen megalapozott egy állatvédelemmel kapcsolatos kijelentés, kutatási eredmény, ha nem jut el üzenetként szélesebb rétegekhez, nem fog elegendő hatást kifejteni.

Ön a MÁÁT alelnöke. Pár szóban, kérem, mutassa be a szervezet munkáját.

Társaságunk 2011-ben alakult dr. Végh Ákos elnök vezetésével. A mai világban azok az elképzelések lehetnek sikeresek, amelyek arra törekednek, hogy ˙”360 fokban” közelítsék meg a problémákat. A MÁÁT esetében az alapterület az állatvédelem, de emellett igyekszünk az állatvédelmi kérdéseket állatorvosi, jogi, közgazdasági, marketing, kommunikációs stb. szempontból is vizsgálni. Az elméletet gyakorlat kell, hogy kövesse, tartalomra és formára is szükség van, hogy érdemi fejlődést érhessünk el.

Melyek a fő célok?

Az egyesület megalakulása több szempontból hiánypótló volt, társaságunknak kettős küldetése van. Egyfelől szakértői, tanácsadói feladatokat látunk el, így segítve a jogalkotást, az állami törekvéseket. Másfelől – mivel úgy gondoljuk, hogy a szemléletformálás kulcsfontosságú – azon dolgozunk, hogy az állatvédelemmel kapcsolatos kutatási eredmények eljussanak a társadalom széles rétegeihez.

Január 28-án közös konferenciát rendeztek az Állatorvostudományi Egyetemmel. Hogyan tudják erősíteni egymás munkáját?

Természetes módon „adta magát” az ötlet, hogy az Egyesület és Állatorvostudományi Egyetem összefogjon, ezzel ugyanis az állatvédelem eddig példa nélkül álló tudásbázisa jött létre Magyarországon. Ahogy Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora is hangsúlyozta, az etikus állatorvoslás és az állatvédelem közös alapokon, értékeken nyugszik, és közös célokkal rendelkezik. Az állatorvosoknak, vagyis az állatok gyógyítóinak szerepe az állatvédelem egyetemes és magyar történetében mindig is meghatározó volt. Emellett az állatorvosok az állatvédelmi szabályozás alakulásának minden fázisában részt vesznek, szaktudásuk nélkülözhetetlen a jogalkotásnál és a jogalkalmazásnál egyaránt.

A konferencia témája az állatvédők szerint szintén mérföldkőnek számított: az állat-ember kapcsolat etikai vonatkozásairól hallhattak előadásokat a résztvevők. Ennek a témának a taglalása színvonalas tudományos konferencia szintjén tabudöntögetőnek számít.

Mit fog jelenteni az együttműködés a gyakorlatban?

A két szervezet a jövőben állatvédelmi, állatjólléti oktatási és kutatási tevékenységeit összehangoltan végzi. Vagyis: egyeztetjük az állatvédelemmel, állatjólléttel kapcsolatos üzeneteket, keressük a közös szakmai megjelenési lehetőségeket, és kölcsönösen segítjük egymást a kommunikációs tevékenységek során.

Jogászként mit gondol az állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályokról Magyarországon?

Az elmúlt két évtizedben számos állatvédelmi motivációjú új szabály született, gondoljunk akár az 1998-as állatvédelmi törvényre, vagy arra, hogy bekerült 2004-ben az állatkínzás tényállása a büntető törvénykönyvbe. Bár az állatok nálunk sem jogalanyok – vagyis jogokkal és kötelezettségekkel nem rendelkeznek -, de egyértelműen kimozdultak a „puszta dologi” besorolásból. Ami jogforrási, jogalkotási szinten még nagy előrelépés lehetne, ha bekerülhetne az állatvédelem (vagyis az egyedvédelem, nem a biodiverzitás védelme) az Alaptörvénybe.

A magyar állatvédelmi jogi szabályozás összességében európai és világviszonylatban is korszerűnek mondható, a problémák, amikkel nap, mint nap találkozunk, jellemzően nem jogalkotási jellegű problémák. A szabályok betartása, betartatása az a pont, ahol még számos feladat áll előttünk, ezek pedig kizárólag a kormányzat, a szakemberek, állatorvosok, a civil szféra és a lakosság támogatásával teljesíthetők. És szemléletformálással.

Mit gondol a civil szervezetek szerepéről?

A terepen dolgozó civil állatvédők áldozatos, gyakran erőn felüli munkája nélkül nem létezne állatvédelem Magyarországon. Erkölcsi és anyagi támogatásra is szükségük van. Az ő tevékenységüket szeretnénk azáltal is segíteni, hogy a legtöbbször érzelmi alapon feltett kérdésekre tudományosan megalapozott válaszokat találunk. Meggyőződésünk, hogy az állatvédelem egyben embervédelem is, és fordítva. A kettő nem képzelhető el egymás nélkül.

Mi a média hatása, szerepe az állatvédelemben?

Mivel a társadalmi nyomásnak az állatvédelemben igen nagy szerepe van, a nyilvánosság olyan eszköz, segítség, amely semmi mással nem pótolható. Az állatkínzás közismertté váló esetei joggal háborítják fel az embereket. Amennyiben egy hír érzelmi reakciókat vált ki, az információ utóélete biztosan hosszabb lesz. A média feldolgozásában gyakran érvényesül egyfajta szelekció is akkor, amikor inkább a társállatainkkal (kutya, macska és más házi kedvencek) kapcsolatos eseteket közlik, és kevesebb teret adnak a haszonállatok körében szintén előforduló eseteknek. Az igényes orgánumoknak a kiegyensúlyozottságra kell törekedniük.

Szilvia a 2015-ös év Kutyabarát helye Pályázat díjáatdóján zsűritagként

Melyek a legújabb, említésre méltó állatvédelmi eredmények?

Idén januárban miniszterelnöki megbízotti, illetve földművelésügyi minisztériumi szintű sajtótájékoztatón jelentett be a kormány egy állatvédelmi intézkedéscsomagot. Ez az állatvédelem fontosságának állami elismerését jelenti. Szimbolikus jelentőségű, és nagyon örvendetes, hogy civil szervezetként a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság is meghívást kapott a sajtótájékoztatóra. Bízunk abban, hogy mindez a jövőre nézve iránymutató lesz, újabb és újabb intézkedéscsomagot lesz lehetőség bejelenteni.

Egyéb, a MÁÁT-hoz kapcsolódó cikkeink: