Eb gondolat, kutya sors?
A kutyák aktuális helyzetéről cseréltek véleményt az állatvédők és az állatvédelmi szakemberek a Magyar Állatvédelmi és Állatjóléti Társaság (MÁÁT) első fórumán.
A Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság által szervezett hétvégi fórum előadói és résztvevői mind egy célért küzdenek: az állatokkal szembeni emberséges bánásmód, az állatok és az emberek harmonikus együttélésének előmozdítása érdekében. Az előadók egyetértettek abban, hogy az elmúlt évtizedekben határozott javulás érezhető mind az állatvédelmi közgondolkodás, mind a jogszabályi háttér terén. Ennek dacára a szabályok betartása, betartatása kívánni valót hagy maga után, a végrehajtás hiányosságaival kell a jogalkotóknak, a hatóságoknak és a civileknek nap mint nap megküzdeniük.
Dr. Végh Ákos, a Társaság alapító elnöke informálta a jelenlevőket arról, hogy mostantól lehetőség nyílik a MÁÁT honlapján közvetlenül kérdéseket intézni az állatvédelem területén jártas szakemberekhez (állatorvosokhoz, jogászokhoz, a hatóság képviselőihez), akik gyors és szakszerű válaszokat igyekeznek adni minden kérdésre. Dr. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő (a MÁÁT titkára) előadásában rámutatott: az ebek kötelező mikrochipes regisztrációját, beazonosíthatóságának lehetővé tételét mind a civil szféra, mind a hatóság szorgalmazta. A csúcsot a „chippezési hullám” 2013 januárjában érte el: ebben a hónapban 241.204 kutyát jelöltek meg. Az egyedi megjelölés kapcsán mintegy kétmillió kutya került a hatóságok látókörébe, bár problémát jelent, hogy a gazdák legtöbbször elmulasztják bejelenteni az állatok elpusztulását, illetve az is ismeretlen a hatóság előtt, hogy hány chipes állat kerül a regiszterbe való bejegyzést követően külföldre. Hangsúlyozta: az ebadatbázisba betekintési jogosultsággal rendelkezők körét érdemes lenne szélesíteni, mindazonáltal az adatvédelmi szempontoknak mindenképpen érvényesülniük kell.
MÁÁT konferencia: Fodor Kinga, Pallós László, Veress Krisztina, Végh Ákos
Dr. Horváth László, a Magyar Állatorvosi Kamara főtitkára elmondta: az Állatorvosi Kamara és a hatóság (NÉBIH) között szakmai szinten nincsen nézetkülönbség az ebregiszter tekintetében. Felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy sok kutya, bár mikrochipes megjelöléssel rendelkezik, nem szerepel az állami eb adatbázisban, ily módon nem kereshető. Gyakorlati problémákat okoz az alternatív adatbázisok léte, hiszen ezek az eljáró hatóságok, állatorvosok részéről szintén nem hozzáférhetőek. Dr. Fodor Kinga levezető elnök, a MÁÁT alelnöke hangsúlyozta: mind az állatvédelemben jártas szakemberek, mind a civil szféra elöl kell járjon az állatokkal kapcsolatos szemlélet formálásában. Felhívta a figyelmet a gyepmesteri telepek és az állatmenhelyek közötti jogszabályokban lefektetett különbségekre: míg a gyepmesteri telepeket elsősorban az állampolgárok érdekében, az ő védelmükben hozzák létre, az állatmenhelyek az állatok hosszú távú jóllétét helyezik előtérbe.
Dr. Plachy Melinda (NÉBIH) elmondta: a települések belterületén a kóbor állatok befogása a települési önkormányzat kötelező feladata. Ha 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté, az eb az állam tulajdonába kerül. Ha ismert a tulajdonos, köteles az állatot visszavenni, költségeket megtéríteni. Ha az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság (befogás helye szerint illetékes települési jegyző) az állatot elkobozza, ezt követően gondoskodik az állat végleges elhelyezéséről. A jegyző az állattartásra vonatkozó állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt jogosult az állatot megfelelő helyre szállíttatni majd akár elkobozni, amennyiben az állat tulajdonosa az előírt határidőig a megfelelő tartási körülményeket nem biztosítja.
Dr. Vetter Szilvia (jogász, a MÁÁT elnökségi tagja) elmondta: szerencsére ma Magyarországon már nem az a kérdés, hogy szükség van-e az állatkínzás szankcionálására, legfeljebb az, hogy milyen eszközökkel történjen mindez. A gyakorlatban leggyakrabban büntetésként pénzbüntetést, szabadságvesztést (letöltendőt vagy felfüggesztettet) és közérdekű munkát, intézkedésként próbára bocsátást vagy megrovást szab ki a bíróság. Mind az új Btk-ban, mind az új Ptk-ban tetten érhető az a lassú tendencia, amely az élőlényeket kiemeli a „dolgok” jogi kategóriájából, ám jogalanyiságról még nem beszélhetünk.
A kutyajogokjól Vetter Szilvia jogász, a MÁÁT elnökségi tagja
Az előadásokat a résztvevők közötti kötetlen tapasztalatcsere követte, amelyet Veress Krisztina, az RTL Klub riportere moderált. Dr. Végh Ákos összefoglalójában elmondta: rendkívül örvendetesnek tartja, hogy a civil állatvédők kemény, áldozatos, törvénytisztelő munkát végző közössége kiveti magából az oda nem illő, esetenként illegális módszerekkel eljáró szélsőséges törekvéseket. Javasolta, hogy az egyébként igen korszerűnek nevezhető magyar állatvédelmi szabályok betartását célszerű lenne az állatvédelmi hatóságnak a Rendőrség és a NAV bevonásával, esetlegesen közös ellenőrző akciókkal elősegíteni (így például a sok helyütt rendezetlen gyepmesteri viszonyokat sikerülne feltérképezni). Javasolta továbbá a kobzásra vagy lefoglalásra kerülő állatok elhelyezésére szolgáló karanténtelepek rendszerének kialakítását és a gyepmesteri telepek és menhelyek helyzetének és feladatának újragondolását.
Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság
(kutyabarát.hu)
