Mi van a címkén túl?
Kifejezetten zavaró lehet manapság a sok információ, amit a tápgyártók elénk tolnak. Sok idegen kifejezés, sok többletinformáció, és egy idő után az ember csak azt veszi észre, hogy felemésztette a káosz, azzal kapcsolatban, mit is válasszon kedvencének. Nézzük hát meg, mit is jelentenek a csomagoláson lévő számok!
Először is minden tápnak van szárazanyagtartalma, ami nem más, mint a táp vízmentes alkotóanyagainak az összessége. Ami a zsákon van feltüntetve azt általában egységnyi -1 kg- szárazanyagra vonatkoztatva számoljuk. Ez a különféle nedvességtartalmú tápok összehasonlítása miatt terjedt el, így ugyanis mindenféleképp egy nyelvet beszélünk.
A következő tétel a címkén a nyershamu kifejezés, ami akár ijesztőnek is hathat. Ez nem csupán a szervetlen anyagokat jelenti a tápban, hanem az esetleges „szennyeződéseket” is, amik feldolgozás során maradhattak vissza (föld, por, stb.). Nem kell megijednünk; minden feldolgozás során keletkezik szennyeződés, ezt specifikus eljárással lehet számszerűsíteni, de ez most nem ide tartozik.
A szervetlen anyagok közé tartoznak viszont az előbb említett makro- és mikroelemek, melyek fontosak a kutyák számára. Így viszont be kell látnunk, hogy az alacsony nyershamu-százalék nem feltétlenül jelenti azt, hogy „tisztább” a táp, utalhat alacsony mikro-, makroelem tartalomra is. Az ideális tápokban 10% alatti nyershamu található.
Ha a szárazanyagtartalomból kivonjuk a nyershamut, akkor érkezünk meg végre a várva várt szervesanyag tartalomhoz.
Az egyik legfontosabb paramétere a nyersfehérje
A „nyers” kifejezés elsőre furcsának tűnhet, de ez a takarmány kémiailag vett, összes nitrogéntartalmú anyagát jelöli. Igen, bonyolódik a helyzet, szóval a fehérjék nitrogén tartalmán kívül beszélünk szabad aminosavakról, nukleotidokról és aminokról is. Ezeket a szerencsésebb állatok –kérődzök- képesek hasznosítani, mint NPU (non-protein nitrogén), de a kutyák sajnos nem.
Ebből következik, hogy a nyersfehérje tartalom még nem függ össze az emészthetőséggel, ez pedig rengeteg paramétertől, állatfajtól, kortól, nemtől is függhet. A fehérjék fontosak az építő katabolikus folyamatokhoz, ilyen például az izomépítés. Ehhez megfelelő minőségű és mennyiségű fehérjére van szükség. Azonban, a fehérjék aminosav összetétele limitáló pont lehet.
Esszenciális aminosavnak nevezzük azokat, melyeket az állatnak „készen”, táplálékból kell felvenni, saját szervezete nem tudja előállítani. Ha valamelyik esszenciális aminosavból nem vesz fel eleget, akkor az „limitáló” aminosavvá válik, vagyis a fehérjeszintézis nem képes végbemenni, hiába van minden másból rengeteg.
Képzeljünk el egy fából készült hordót, ahol minden léc magas és csak egy van alacsonyabban. A hordóba tölthető víz mennyiségét -és ezzel a víz szintjét- az alacsony léc fogja nekünk meghatározni (Liebig-féle minimumtörvény).
Az aminosavakon kívül a fehérjeszintézis következő alappillére a megfelelő energiabevitel, mivel a folyamat maga rendkívül energia igényes. Viszont a túlzásba vitt energia bevitel, hízást fog eredményezni, és már nem fogja pozitívan befolyásolni a fehérjeszintézist.
Summa summarum, a nyersfehérje-százalék még nem feltétlen fog minket optimális útra vezetni a tápválasztáskor. Az állati eredetű fehérjének sokkal jobb hasznosulása lesz, mint a szójaeredetű fehérjének, emiatt lehetséges kevesebb fehérjeszázalék mellett is optimálisabb fehérjehasznosulást elérni.
Ne feledjük, a kevesebb néha több. Az optimális fehérjeszázalék értéke 30% alatt van; kortól, fajtától és aktivitástól függően. A kölyökkutyáknak ugyan magasabb fehérjeszázalék van szükségesként megjelölve, de ez gyakran gyors növekedést, ezzel pedig csont- és, ízületi megbetegedéseket vonhat maga után, mint a panostitis vagy az OCD.
Amelyik kutyának nincs magas fehérjeigénye (igazából csak a munka és sportkutyáknak van), azokat 30% feletti fehérjével etetni vesemegterhelő lehet hosszú távon, a magas metabolit képződés miatt.
Nyerszsír, avagy zsírok és zsírszerű anyagok
A fő energiaigényüket ebből nyerik a kutyák; növeli a takarmányfelvételt, és ettől lesznek ízesek a kutyatápok (nyilván a mesterséges ízfokozóktól most eltekintve, amit értelemszerűen érdemes kerülni). Fontos, hogy nélkülük a zsírban oldódó vitaminokat (A,D,E, K) nem tudná felszívni a szervezet.
Az esszenciális aminosavakhoz hasonlóan léteznek esszenciális zsírsavak is, ezek az összetevői az oly közkedvelt halolajnak. A tápok szárazanyagtartalmának optimálisan legalább 1%-a esszenciális zsírsav kell legyen.
Egy átlag kutya zsírigénye 15% körül mozog, de ez a szám nagyobb energia igényű kutyáknak akár 20-22%-ra is felmehet, mivel a kutya energiaszükségletét leginkább zsírsavakból fedezi. A túl sok zsír etetése viszont hasmenéssel járhat.
Bűvös szénhidrátok
Szénhidrátok viszonylag nehezen emészthetőek a kutya számára, így különféle eljárásokkal kell őket „feltárni”. Mivel fehérjékből és zsírból fedezik az energiaigényük jelentős százalékát a kutyák, ezért a szénhidrátok, mint „gazdaságos” fehérje megtakarítók funkcionálnak.
Átlagosan egy felnőtt, egészséges kutya számára 30% szénhidrát tartalomig mondható optimálisnak egy táp.
Nyersrost, avagy minden ami emészthetetlen szerves anyag
Segítik a bélperisztaltikát illetve ballaszt anyagként a bélsár megfelelő konzisztenciáját alakítják ki. Általában 2% körüli értéket láthatunk a zacskókon. Obstipációra hajlamos, hízékony, bűzmirigy problémákkal küzdő állatoknál ez a szám magasabb is lehet.
Ásványi anyagok – nem csak mellékszereplők
A kalcium és foszfor fontos összetevői a tápoknak, főleg kölyökkutyák esetében. Fontos megtartani kalcium:foszfor 1,2:1 -1,4:1 egymáshoz viszonyított arányát. Ha felborul ez az arány az komoly növekedésbeli problémákat okozhat a fiatal kedvenceknek.
Mivel ma már ritkán nevelünk fel kölyökkutyát konyhai maradékon, ezért a jól megválasztott kutyatáp esetében nincs szükség egyéb kalcium kiegészítésre. Ha megfigyeljük ezek után jönnek a specifikus összetevők, amik gyártónként vagy egyes táp típusonként eltérőek lehetnek.
A szőr-bőr tápláltságért általában a biotin, sörélesztő a felelős, ízületvédőként zöld kagyló kivonatot láthatunk a zacskón. Máriatövis, mint májvédő lehet feltüntetve, a vörös áfonya pedig a húgyutak védelméért felel. Ezek mellett még rengeteg különféle gyógynövény jelenhet meg a leírásban, más-más élettani funkciót támogatva.
Alapvetően, ha minőségi tápot választunk, mint a PLATINUM kutyatáp, akkor nem feltétlen szükséges egyéb kiegészítőket adnunk a kutyák vacsorájához.
A megfelelően kiválasztott, minőségi, friss alapanyagok, a hús kíméletes feldolgozása és előkészítése jelentősen befolyásolja a tápanyagok minőségét és felszívódását. Ezért érdemes mindig a számok mögé nézni, és kicsit meglátni a fától az erdőt.
Dr. Kárpáti Dalma
(x)
