Saját KB bal
Saját KB jobb

Alattomos kórokozó fenyegeti a kutyákat

Németországban idén már 17 kutya halt meg, mert fertőzött tóban fürödtek

A napokban a német lapokban megjelent hír szerint már 17 kutya halt meg a Tegeler-tó környékén. Az ok feltehetőleg cyanobaktérium okozta mérgezés. Ezt a kórokozót a külföldi sajtóban blue-green algaként emlegetik, és a hazai fórumok egy részén is elterjedt a kékeszöld alga elnevezés, mivel a szennyezett vízen zöldes nyálkához hasonló réteg képződik, amely a part közelében habos is lehet. A kórokozó azonban nem alga, hanem egy baktérium, amely idegméreghez hasonló hatást fejt ki a kutyák szervezetében.

Több ezer féle cyanobaktérium létezik, amelyekre mind jellemző, hogy algaszerűek, zöldes vagy kékes színűek és fotoszintetizálnak. A cyanobaktériumok közé tartozik például az egészségmegőrző hatásáról ismert és akvakultúrában termesztett spirulina is, de sajnos olyanok is akadnak, amelyek idegméreghez hasonlóan hatnak a kutyákra, visszafordíthatatlan agy- és májkárosodást majd halált okoznak.

A cyanobaktérium szabad szemmel nem látható és nem azonosítható, amíg annyira el nem szaporodik, hogy láthatóvá váljon a zöld nyálka. Először csak kisebb zöldes csomók jelennek meg, majd ezekből barnás-zöldes szigetek képződnek. Nem minden “algás” víz mérgező, de ez csak akkor derül ki, ha már túl késő. A legfontosabb a megelőzés! Ne hagyjuk, hogy kutyánk pangó állóvízben ússzon, abból akár egy-két kortyot is igyon, mivel a méreg már nagyon kis mennyiségben is halálos! A cyanobaktérium elsősorban, de nem kizárólag, hőségben, tartósan meleg időszakok során szaporodik fel, többnyire az állóvizek, lefolyástalan tavak, pocsolyák, ingoványos területek kedveznek neki, de előfordulhat tengervízben és nagyobb állóvizekben is.

Főképp a mezőgazdasági szennyezés, a műtrágyák vízbe szivárgása az oka annak, hogy a cyanobaktérium felüti a fejét. Tavaly a Balti-tenger teljes déli partvidékét le kellett zárni, mert a hőhullám levonulása után cyanobaktérium szaporodott fel a vízben. Az Egyesült Királyságban tájékoztató táblákat helyeznek ki a szennyezett tavak mellé. Hazánkban a fürdővizek minőségét folyamatosan ellenőrzik, és ha cyanobaktérium szennyezés áll fenn, akkor a hatóságok fürdési tilalmat vezetnek be az érintett területeken. Az erdei tavacskák, holtágak, talajvízből felgyűlt pocsolyák és egyéb lefolyástalan vízterületek viszont nem kerülnek ellenőrzésre, éppen ezért fontos, hogy a gazdik legyenek résen, hogy megelőzzék a bajt.

Nyáron, melegben, ne hagyjuk, hogy a kutyánk pocsolyából, pangó vízből, tóból igyon vagy abban fürödjön. Legyen nálunk friss ivóvíz a kutya számára is, patakokban, ellenőrzött vízminőségű tavakban hagyjuk csak a kutyát úszni.
veszélyes kórokozó

A cyanobaktérium akkor is ott lehet a vízben, ha nem látjuk, ezért figyeljünk a jelekre! Ha hosszabb ideje meleg van, nem esett csapadék és lefolyástalan állóvízhez érünk, ne engedjük közel a kutyákat! Ha elhullott állatokat, a felszínen lebegő halakat látunk, az is intő jel!

A cyanobaktérium mérgezés tünetei:
  • Hányás, émelygés
  • Hasmenés
  • Gyengeség, görcsrohamok
  • Zavart viselkedés, tájékozódási zavarok
  • Nyálzás
  • Légzési nehézségek

Ha csak arra gyanakszunk, hogy a kutyánk ivott a fertőzött vízből, azonnal vigyük állatorvoshoz. A cyanobaktérium mérgezés akár 15-60 perc alatt végzetes lehet!

A cyanobaktérium macskákra is mérgező, embereknél bőrkiütést, hányást, lázat és fejfájást okozhat, a gyermekeket súlyosabban érintheti a mérgezés.

Bujdosó-Szalay Adél
(Kutyabarát.hu)
Forrás:
https://www.bluecross.org.uk/pet-advice/blue-green-algae-and-its-dangers-dogs
https://www.bz-berlin.de/berlin/reinickendorf/todesraetsel-am-tegeler-see-gefaehrliches-nervengift-in-blaualgen
wikipedia / cyanobaktériumok
Képek: wikipedia, flickr
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...

Weboldalunk a felhasználói élmény növelése érdekében sütiket használ. Elfogadom Tovább olvasok