Alattomos kórokozó fenyegeti a kutyákat
Németországban idén már 17 kutya halt meg, mert fertőzött tóban fürödtek
A napokban a német lapokban megjelent hír szerint már 17 kutya halt meg a Tegeler-tó környékén. Az ok feltehetőleg cyanobaktérium okozta mérgezés. Ezt a kórokozót a külföldi sajtóban blue-green algaként emlegetik, és a hazai fórumok egy részén is elterjedt a kékeszöld alga elnevezés, mivel a szennyezett vízen zöldes nyálkához hasonló réteg képződik, amely a part közelében habos is lehet. A kórokozó azonban nem alga, hanem egy baktérium, amely idegméreghez hasonló hatást fejt ki a kutyák szervezetében.
Több ezer féle cyanobaktérium létezik, amelyekre mind jellemző, hogy algaszerűek, zöldes vagy kékes színűek és fotoszintetizálnak. A cyanobaktériumok közé tartozik például az egészségmegőrző hatásáról ismert és akvakultúrában termesztett spirulina is, de sajnos olyanok is akadnak, amelyek idegméreghez hasonlóan hatnak a kutyákra, visszafordíthatatlan agy- és májkárosodást majd halált okoznak.
A cyanobaktérium szabad szemmel nem látható és nem azonosítható, amíg annyira el nem szaporodik, hogy láthatóvá váljon a zöld nyálka. Először csak kisebb zöldes csomók jelennek meg, majd ezekből barnás-zöldes szigetek képződnek. Nem minden “algás” víz mérgező, de ez csak akkor derül ki, ha már túl késő. A legfontosabb a megelőzés! Ne hagyjuk, hogy kutyánk pangó állóvízben ússzon, abból akár egy-két kortyot is igyon, mivel a méreg már nagyon kis mennyiségben is halálos! A cyanobaktérium elsősorban, de nem kizárólag, hőségben, tartósan meleg időszakok során szaporodik fel, többnyire az állóvizek, lefolyástalan tavak, pocsolyák, ingoványos területek kedveznek neki, de előfordulhat tengervízben és nagyobb állóvizekben is.
Főképp a mezőgazdasági szennyezés, a műtrágyák vízbe szivárgása az oka annak, hogy a cyanobaktérium felüti a fejét. Tavaly a Balti-tenger teljes déli partvidékét le kellett zárni, mert a hőhullám levonulása után cyanobaktérium szaporodott fel a vízben. Az Egyesült Királyságban tájékoztató táblákat helyeznek ki a szennyezett tavak mellé. Hazánkban a fürdővizek minőségét folyamatosan ellenőrzik, és ha cyanobaktérium szennyezés áll fenn, akkor a hatóságok fürdési tilalmat vezetnek be az érintett területeken. Az erdei tavacskák, holtágak, talajvízből felgyűlt pocsolyák és egyéb lefolyástalan vízterületek viszont nem kerülnek ellenőrzésre, éppen ezért fontos, hogy a gazdik legyenek résen, hogy megelőzzék a bajt.
Nyáron, melegben, ne hagyjuk, hogy a kutyánk pocsolyából, pangó vízből, tóból igyon vagy abban fürödjön. Legyen nálunk friss ivóvíz a kutya számára is, patakokban, ellenőrzött vízminőségű tavakban hagyjuk csak a kutyát úszni.
A cyanobaktérium akkor is ott lehet a vízben, ha nem látjuk, ezért figyeljünk a jelekre! Ha hosszabb ideje meleg van, nem esett csapadék és lefolyástalan állóvízhez érünk, ne engedjük közel a kutyákat! Ha elhullott állatokat, a felszínen lebegő halakat látunk, az is intő jel!
A cyanobaktérium mérgezés tünetei:
- Hányás, émelygés
- Hasmenés
- Gyengeség, görcsrohamok
- Zavart viselkedés, tájékozódási zavarok
- Nyálzás
- Légzési nehézségek
Ha csak arra gyanakszunk, hogy a kutyánk ivott a fertőzött vízből, azonnal vigyük állatorvoshoz. A cyanobaktérium mérgezés akár 15-60 perc alatt végzetes lehet!
A cyanobaktérium macskákra is mérgező, embereknél bőrkiütést, hányást, lázat és fejfájást okozhat, a gyermekeket súlyosabban érintheti a mérgezés.
