Nevelés vagy tanítás? Alapvető ismeretek egy harmonikus kutya-gazdi kapcsolathoz

A legtöbb gazdi nem is tudja igazán mi a különbség a nevelés és a tanítás között, pedig alapvető fontosságú tisztába tenni ezeket a fogalmakat és pontosítani, hogy kutyádnak melyik életszakaszban vagy szituációban melyikre van inkább szüksége.  Karay Zoltán kutyatréner segítségével ezt a fontos témát jártuk körbe.

Amikor magunkhoz veszünk egy kutyát, legtöbbször azonnal elkezdjük őt tanítgatni az ültetésre, fektetésre, pacsira és a legkülönfélébb trükkökre. Ez önmagában egy nagyszerű dolog, de sok esetben kutyánknak először nem erre van szüksége. Egy kutyának elsőként azt kell megtanulnia, hogy hol helyezkedjen el a falkán, családon belül, valamint meg kell értetni vele, hogy mit tehet meg és mi az, amit biztosan nem. Szigorú szabályokat kell lefektetni már az első napon és ezeket következetesen be is kell tartatni, minden egyes nap. Egy kutyának ösztön adta szükséglete, hogy irányítva legyen. Amikor az irányítás hiányzik az életükből, akkor bizony ők fognak irányítani minket. Ha sír az ajtónál, hogy ki akar menni, vagy hozza a játékát, hogy foglalkozzunk vele és persze mi eleget is teszünk neki, akkor bizony ő irányít. A szabályokat a család minden egyes tagjának kötelezően be kell tartania, mert csak ebben az esetben lesz egyértelmű a kutya számára, hogy mindenki felette áll és csak így lesz meg a kiegyensúlyozott kapcsolat. Ettől függetlenül persze még tanítani is kell a kutyát, mert főleg fiatal korban fontos stimulálni az agyat, de nem szabad elfelejteni, hogy tanítással sosem lehet megoldani nevelésbeli problémákat.

A nevelés és a tanítás közötti különbség

Amikor tanítunk egy kutyát, akkor tulajdonképpen kérünk tőle egy szívességet, jutalomfalatért, vagy játékért cserébe. Amikor nevelésről beszélünk, akkor viszont nem kérni, hanem elvárni kell tőle bizonyos dolgokat, neki pedig – ahogy a mondás is tartja – „kutya kötelessége” teljesíteni az elvárásunkat.  Az alapvető elvárások például az alábbiak:

• irányítható legyen
• ne ugráljon az emberekre
• türelmesen várja az etetést
• semmilyen körülmények között ne legyen agresszív
• ne sajátítson ki tárgyakat, tereket.

A listát még sokáig lehetne folytatni. Tipikus esete a nevelés nélküli tanításnak, amikor egy kutyát le akarunk ültetni, amikor izgatottá válik valamitől. Lehet, hogy le fog ülni, de ettől még legbelül nem lesz nyugodt.

Az egyik legfontosabb szabály

A kutyák rendkívül egyszerű lények, általában csak mi emberek komplikáljuk túl a dolgot például azzal, hogy megszemélyesítjük őket. Nagyon fontos tudatosítani és elfogadni, hogy ők egy másik fajhoz tartoznak, másféle pszichológiával. A kutyák leginkább tapasztalatszerzés és utánzás útján tanulnak, tehát minden kutyánkkal töltött percben úgy kell viszonyulni hozzá, ahogyan szeretnénk, hogy viselkedjen. Ami helyes, azt mindig dicsérni kell, ami elfogadhatatlan, azt tiltani. Persze ahogyan a kutyák, mi emberek sem vagyunk egyformák, ezért mindenkinek különbözőek az igényei és az elvárásai, de minden gazdának figyelnie kell arra, hogy egyértelmű, konkrét visszaigazolásokat nyújtson kedvence felé.

Szakértőnk Karay Zoltán kutyatréner, az „Út a kiegyensúlyozott kutyához” és az „Út a problémamentes kutyához” könyvek szerzője. Több mint 10 éve foglalkozik problémás kutyák rehabilitációjával és viselkedés korrekcióval, valamint gazdik oktatásával. Munkája során több száz kutyának és gazdinak segített a harmonikus, kiegyensúlyozott és biztonságos kapcsolat elérésében. 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Képek: pexels.com