Szomorú az itthoni helyzet egy menhelyvezető szemével
Tudtad? Az egri menhely jelenleg 242 állat életéért felelős, csak az állatorvosi költségeik havonta közel fél millió forintra rúgnak. Tapasztalataik alapján sokan nem is tudják, mit jelent, hogyan működik egy menhely, mi a dolga és milyen terheket cipel. Ismerjük meg egy kicsit ezeket.
Sokan azt hiszik, hogy minden településen, esetleg a nagyobb városokban van egy-egy menhely, ám ez nem így van. Az igazság az, hogy menhelyet önkéntes alapon hoznak létre civil szervezetek vagy magánszemélyek azért, hogy kutyákat, macskákat és egyéb állatokat mentsenek. A tevékenységek többségét önkéntesek, egy részét pedig fizetett munkavállalók végzik, a működés nyilvános, a menhely fenntartása adományokból és az azt működtető alapítvány, egyesület vagy egyéb szervezet részére felajánlott adó 1% összegéből történik, a működtetéshez nem kapcsolódik jogszabályban rögzített állami vagy önkormányzati támogatás.
Hogy mit jelent menhelyként létezni a köztudatban, és mi is a valóság? Társy Diánával, a menhely vezetőjével beszélgettünk.
Nehéz erről beszélni, mivel minden egyes nap azzal szembesülünk, hogy a civilek 80 százalékának a gondolataiban a menhely szó teljesen rosszul rögzült. „Egy menhelynek minden odavitt vagy utcán élő állatot át kell vennie, el kell őket helyeznie és minden egyéb az állatokkal együtt járó felelősséget, tevékenységet, költséget tudnia kell vállalni és meg kell tudnia oldani” – ez egy téves gondolat.
Azt vesszük észre, hogy a segítségkérés, bár inkább sok esetben követelés, avagy válaszút elé állítás azon múlik, hogy az állampolgár mennyire felvilágosult, elfogadó és kompromisszumkész. Elég nehezen tudunk kutyaátvételeket előre tervezni, mert számtalanszor balesetes, a menhely kapujánál letett, az utakra kitett és életveszélyben lévő állatokat kell sürgősen elhelyeznünk, ami mindig stresszes a férőhelyeink korlátozott száma miatt.
Számos gazdának, aki például egy lavórban behozza a nála született kölyökkutyákat vagy kölyökcicákat a menhelyre, az a téveszméje, hogy az ő felelőtlenségét, mivel nem gátolta meg a szaporodásukat, a menhely köteles megoldani, mivel szerinte erre való egy menhely.
A minőségi mentés alapja az, hogy az adott menhely vagy állatvédő szervezet annyi állatot vegyen a gondozásába, amennyinek biztosítani tudja az egészségügyi ellátását, a biztonságos elhelyezését és a boldogságát, illetve komolyan szűri az esetleges gazdajelölteket, majd az új gazdához adást követően nyomon tudja kísérni az általa örökbeadott állat életét annak haláláig. A minőségi mentésnek nem lehet az alapja a mennyiségi mentés.
Jelenleg az egri menhelynek 242 gondozottja van, az élelmezésük mellett a havi 4-500 ezer forintos állatorvosi költség, a menhely folyamatos építésének és fejlesztésének, annak fenntartási költségének, a komoly szemétdíj, továbbá az egyéb költségek kifizetése mind elengedhetetlen a védenceik egészsége, biztonsága és kiegyensúlyozottsága érdekében.
És akkor még a boldogságukról nem is beszéltünk. Természetesen minden éremnek két oldala van, ami jelen esetben azt jelenti, hogy nem volna szükség állatvédő szervezetekre, illetve menhelyekre akkor, ha a civil emberek felelősségteljesen tartanák az állataikat. A valóság viszont szomorú és sokkoló.
Ezeket is ajánljuk:
Elítéltek segítettek egy állatotthon telephelyén
És amikor iskolások teszik szebbé a menhelyi állatok életét
Egy amerikai futball játékos adományokat kért nászajándékba egy menhely javára
(Kutyabarát.hu)
