Az állatkínzás, mint bűncselekmény

Kutyabarát 2017. március 29.

Az állatkínzásról legtöbben megtört lelkű, agyonvert testű kutyákat, esetleg macskákat képzelnek maguk elé. Nem véletlen: a média annak függvényében karolja fel ezeket az ügyeket, minél inkább elborzasztanak. Ennek viszont több járulékos hatása van: abban a hitben tartanak, hogy állatkínzás akkor valósul meg, amikor a kutya / macska már alig bírja magát vonszolni, és a félretájékoztatott emberek így nem tudják, hogy egy-egy a médiában nem hangoztatott tettükkel, mulasztásukkal állatkínzást követnek el, aminek igen komoly következményei lehetnek.

Kik ellen irányul?

Az állatkínzást kifejezetten két jogszabály tilalmazza s bünteti: egyrészről a gerinces állatok bántalmazását, a velük szemben alkalmazott nem megfelelő bánásmódot, kitételüket és elhagyásukat tilalmazza a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), másrészről minden állat kínzását tilalmazza az állatvédelmi jogszabályok kódexeként használatos, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Átv.). Amennyiben valaki olyan tettet követ el, amit mindkét jogszabály tilalmaz, mindkét jogszabály megszegéséért vállalnia kell a következményeket.

A Btk. 244. § (1) bekezdése szerint „aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás

a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy

b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”

A büntetőjogi tényállást megvalósító bántalmazás és bánásmód lehetséges áldozatának körét a jogszabály a fejlettség legmagasabb szintjén lévő, belsőszilárdító vázú állatokra szűkíti le. Az állat fogalmát sem a Btk., sem az Átv. nem határozza meg.

A Btk. a lehetséges áldozatok körét a gerinces illetve a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletben meghatározott veszélyes állatra szűkíti le. Ezen szűkítés indokoltsága napjainkban akkor lett megkérdőjelezve, amikor egy 2016-os főzőműsorban a versenyzők langusztákat öltek le.

Nem kell befejezni ahhoz, hogy büntethető legyen

A gerinces állat bántalmazása és a jogszabálysértő bánásmód nem a fizikai fájdalom vagy egyéb következmény (maradandó károsodás, elpusztulás) bekövetkezésével valósul meg. Amennyiben a cselekmény alkalmas arra, hogy az állatnak maradandó károsodását, elpusztulását okozza, a bűncselekmény befejezett, megvalósult. A bírósági gyakorlat szerint bántalmazásnak tekintendő minden erőszakos ráhatás az állatra, még akkor is, ha testi sérülést nem okoz. Az állatkínzás tehát nem akkor valósul meg, amikor a megkínzott jószágot, mint „eredményt”, következményt látjuk, hanem amikor a még ép állat bántalmazását, vagy a nem megfelelő bánásmódját megkezdik.

A maradandó egészségkárosodás vagy pusztulás előidézésére alkalmas másik elkövetési magatartás, a bánásmód fogalmába tartozik az állatra történő minden olyan fizikai ráhatás, vagy tartási, gondozási mulasztás, amely nem sorolható a bántalmazás körébe, mégis az állat szenvedését idézi elő. Mi lehet ez? Az állat éheztetése, valamilyen orvosi kezelés elmulasztása, amely mulasztás az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozhatja. Tehát nem feltétlenül okozza azt, de alkalmas annak okozására.

Mikor lehet indokolt

Kérdés az, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozó bánásmód mikor lehet indokolt. A bírói gyakorlat szerint az indokoltságot pl. az állat támadásának elhárítása jelentheti, ugyanakkor az indokoltságot mindig esetenként kell vizsgálni.

Az elhagyás is büntethető

Speciális tényállás az állat elűzése, elhagyása, kitétele, tehát minden olyan magatartás, amelynek eredményeként az állat feletti birtokviszony megszűnik. Míg az állat bántalmazását, és a nem megfelelő bánásmódot bárki elkövetheti, az állat elűzését, elhagyását, kitételét kizárólag az állattartó. Az Átv. 3. § 1. pontja szerint állattartó az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. Ezen magatartásokat mind a Btk., mind az Átv. tilalmazza, így az elkövetőnek viselnie kell mind a Btk.-ban, mind az Átv.-ben meghatározott következményeket.

Szándékosság vagy gondatlanság

Az állatkínzás bűncselekménye kizárólag szándékosan, egyenes vagy eshetőleges szándékkal, követhető el. Az elkövető a következményeket (az állat elpusztulása, a maradandó egészségkárosodás) kívánja, de legalábbis belenyugszik.

Az állatkínzó tudatának és szándékának kizárólag a fentiekre kell kiterjedjen, nem szükséges, hogy azzal is tisztában legyen, hogy tettével bűncselekményt valósít meg. A jog nem tudása a felelősség alól nem mentesít.

Az állatkínzás minősített esetét gondatlansággal is megvalósíthatja az elkövető, amennyiben nem látja előre következményeit, tehát nem is viszonyul hozzá érzelmileg, de az állatnak különös szenvedést okoz, vagy legalább két állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

Különös kegyetlenség

A különös szenvedés fordulat az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli brutalitással véghezvitt, illetve az állatnak testi épségében, szervezetében, viselkedésében az átlagosnál lényegesen nagyobb fizikai vagy pszichikai gyötrelmet okozó cselekmények esetében állapítható meg ez a minősített eset. Ilyen például, amikor a bántalmazás hosszan tartó, elhúzódó, vagy ha az állat szenvedése láthatóan rendkívüli mértékű.

A hanyagság a gyakoribb

A hatóságok, valamint az állatvédő szervezetek részéről is az a tapasztalat, hogy kevesebb az olyan eset, ahol az állatkínzót az ártás szándéka, a kegyetlenség vezeti (ezeket az eseteket karolja fel a média), az elkövetőket többségében a hanyagság jellemzi, és nem is gondolják, hogy nemtörődömségükkel megvalósítják az állatkínzás bűncselekményét. Mivel a jog nem tudása nem mentesít, a felelősséget mindenképp vállalniuk kell.

Mit tehetünk az állatkínzások mennyiségének csökkentése érdekében?

Amennyiben bárki is az állat elhanyagolt tartását tapasztalja, azonnal jelentse be a jegyzőnek, mint állatvédelmi hatóságnak, a rendőrkapitányságnak, mint állatkínzás bűncselekménye esetén eljáró hatóságnak, vagy egyéb állatvédő szervezetnek. A hatóságok, szervezetek munkáját könnyíti, ha a bejelentő fényképet is csatol.

Ezeket is ajánljuk: