Saját KB bal
Saját KB jobb

Sántít a kutyám, mit tegyek?

Minden gyanús mozgászavar ill. hirtelen kialakult sántaság esetén leghelyesebb állatorvoshoz fordulni. Semmiképp sem javasolt otthon található fájdalomcsillapítókat adni a kutyának. Fontos, hogy kiszűrjük a diszplázia gyanúját is.

Az ember esetén használt fájdalomcsillapítók nagy része súlyos gyomorfekélyt okozhat a kutyák esetén, másfelől bizonyos végtagsérülések esetén (pld. csonttörések, porcsérülések) kifejezetten káros lehet a fájdalomcsillapítók folyamatos használata. Ugyancsak helytelen ha a tulajdonosok a kutya tenyésztőjét felhívva próbálnak megoldást találni a problémára adott „jó tanácsokkal”. A tenyésztők egy részének lehet ugyan több-kevesebb tapasztalata a saját ill. tenyésztőtársaiktól hallott történetek alapján a kutyáik sántaságát illetően, de a lelkiismeretes tenyésztő úgy is állatorvoshoz vagy specialista állatorvoshoz  irányítja a sánta kutyát.

Az állatorvosi vizsgálat után eldől, hogy enyhébb sántaságok esetén  „megúszhatjuk” egy injekció és/vagy gyógyszerkúrával és pihentetéssel, vagy szükség van további röntgenes kivizsgálásra, esetleg speciálisan ortopédiával foglalkozó állatorvoshoz irányít állatorvosunk.

A hirtelen kialakult és súlyos fokú sántaságokat minden állatorvosnak röntgenezni vagy röntgenvizsgálatra beutalni szükséges. Ha az állatorvosunk által adott gyógyszeres kezelésre a sántaság nem javul, kérjünk tőle tanácsot a továbblépéssel kapcsolatba. Ha a gyógyszeres kezelés eredménytelensége mellett többszöri kérésre sem történik teljes kivizsgálás, vagy speciálistához történő beutalás, kérhetjük más ortopédiával foglalkozó állatorvos tanácsát is.

Fontos hogy ha kutyánk sántasága nem javul, vagy romlik a kezelés ellenére mindig a kutyát kezelő állatorvosnak kell azt először jeleznünk, nem szabad rögtön másik állatorvoshoz rohannunk, mert nem ő látta előzőleg a kutyát, nincs mihez viszonyítania a vizsgálat során.

A vizsgálat során az állatorvos olyan problémát is találhat, aminek a megoldása csak műtétileg lehetséges, amit vagy ő maga vagy speciálisan ortopédiával foglalkozó állatorvos végez. A legtöbb ortopédiai műtétet rövidebb időn belül kell végrehajtani, de a legtöbb esetben egy-két nap várakozás még nem szokott visszafordíthatatlan következményekkel járni. Érdemes még tudni, hogy a legtöbb állatorvosi csont és ízületsebészeti műtét relatív magasabb költségekkel jár, mivel a beültetett speciális implantátumok sokba kerülnek.

A diszplázia tünetei, jelei

A csípőizületi diszplázia fiatal korban észlelt tünetei esetén a kutya gyakran nehezen áll fel, sokat pihen, nem szívesen mozog, hamar elfárad. A mozgás során a hátsó lábakat vagy túl közel vagy túl távol (terpeszben) helyezi talajra, jellegzetesen „kacsázó” járással. A kutya csípő tájéka szögletessé válik. Futás közben a hátulsó lábak nyúlugrás szerűen egyszerre érnek talajt, nem pedig felváltva. Egy idő után valamelyik oldali lábon sántaság, szemmel látható bicegés jelentkezhet. Séta közben gyakran kattogó hang hallható a kutya lépései alatt. Előrehaladott esetben a combizmok elvékonyodnak, mintha „lefogyott” volna a kutya hátsó lába. A tenyésztők gyakran azt figyelik, hogy hason fekve hátra tudja-e nyújtani a kutya a lábait, mondván hogy ha így nyújtózkodik, nem lehet diszpláziás. Ez azonban így nem igaz, mivel sok diszpláziás kutya képes ilyen fekvésre, legfeljebb a súlyos csípőfájdalmakkal rendelkező klinikai betegeknél mondható hogy nem szívesen nyújtják hátra izületeiket.


Fotó: wetvest.com.au

Idősebb korban a csípődiszpláziára az előbbiekhez hasonló tünetek mellett, az jellemző hogy a sok fekvés után a kutya nehezen, sántítva indul el, de egy idő után „bemelegednek” az izületek és esetleg időlegesen jobbnak tűnik a mozgás. A kor és az idő előrehaladtával a sántaság ill. a mozgászavar egyre súlyosabbá válik. Idős korban gyakran még gerincproblémák is súlyosbíthatják a mozgászavart.

Forrás: diszplázia.hu

 

 

 

(kutyabarát.hu)

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...